Műfészkek és költőládák kihelyezésével segítheti a lakosság és az önkormányzatok a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye szerint Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él, vagy kimondottan emberkövetőnek számít. A baglyok jelenléte a településeken azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak, és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Láttál idén füleskuvikot?
A füleskuvik az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, amely vonuló madár, a telet Afrikában tölti.
A tájékoztató szerint egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót zsákmányol, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak. Megtelepedésük egyik legfőbb akadálya gyakran a megfelelő fészkelőhely hiánya.
A baglyok nem építenek fészket. A költéshez korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra, nagy testű harkályok odúira, varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire, illetve egyes fajoknak nyitott padlásokra van szükségük.
Kapcsolódó bejegyzések
Télre a baglyok a városba költöznek
Amikor a tél beálltával a levélnélküli fákon „bokrocskákat” vélünk felfedezni, erdei fülesbaglyokkal van dolgunk.
Az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott vércseládákba is. A gyöngybagoly a templomok toronysüvegébe, padlásokra vagy lábazatra telepített költőládákkal; a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és a füleskuvik pedig nagy méretű mesterséges odúkkal segíthető.
A baglyoknak kirakott műfészkekbe, mesterséges odúkba mindig kell tenni száraz füvet, lehullott lombot vagy faforgács fészekanyagot, amelyben a tojó kialakítja a tojásoknak a fészekmélyedést.
(MME)
Fotó: Canva