Az E.ON toponári naperőművében gépek helyett bárányok nyírják a füvet, ezzel még zöldebbé téve a napenergiát. A juhok jelenléte számos előnnyel jár: karbonsemleges üzemanyaggal működnek, nem tesznek kárt a napelemekben kavicsfelverődéssel, nincs károsanyag-kibocsátásuk, de trágyázzák a talajt.
Mindezek tetejében – ahogy a cég sajtóközleményéből kiderül – az öko-fűnyírás költségcsökkenést is jelent, a bárányok ugyanis beérik a helyben elérhető üzemanyaggal, melyet csupán egy kis tiszta vízzel kell kiegészíteni. Az állatokat kényelméről és a jó munkahelyi körülményekről árnyas akol is gondoskodik az őrzött területen. A nyájat gondozó juhász kéthetente ellenőrzi a bárányok jólétét és egészségét, szükség esetén szénával is kiegészítve a táplálékukat.
Mint írják, a földre telepített napelemek alatt a füvet rendszeresen nyírni kell, hogy az energiatermelés hatékonysága a maximumon legyen. A magasra felnövő fű ugyanis beárnyékolhatja a paneleket, ráadásul az elszáradó fű tűzveszélyt is jelenthet. A toponári erőműben a fűnyírást eddig – alkalmanként 25 liter benzin felhasználásával – benzinmotoros fűkaszával és fűnyíró traktorral végezték, ahova pedig a kasza és a traktor nem ért el, ott vegyszeres gyomirtást alkalmaztak.
A gépek és vegyszerek helyébe lépő bárányok bevonása számos előnnyel jár: a fentieken túl a juhok nemcsak legelik, hanem tapossák és trágyázzák is a gyepet. Mindemellett a környezetre is jobban vigyáznak: nincs károsanyag-kibocsátásuk, nem kapcsolódik hozzájuk mikroműanyag-szennyezés, mint például a fűkaszák használatakor, és szemben a gépesített fűnyírással, kőfelverődést sem okoznak, azaz nem tesznek kárt a napelemekben.
A tíz bárányt – akik valamennyien szelíd jerkék, azaz nőstények – egy nagyobb, 150 egyedet számláló nyájból kapja kölcsön az E.ON napelemparkja tavasztól őszig. A 24 órában őrzött, bekerített naperőművi területen biztonságban lesznek, és arra is lehetőség nyílik, hogy a mindennapjaikat nyomon kövessék. Ha egy aszályos periódusban kevesebb a fű, átmenetileg csökkenteni lehet a létszámot, ha pedig sok eső esik, és bővebb a táplálék, újabb állatokat is kihelyezhetnek melléjük. Télen pedig, amikor a fű nem nő, így legeltetésre sincs szükség, az állatok csatlakoznak a telet a hodályban töltő nyájhoz, majd tavasszal újra felveszik a „szolgálatot”.
A naperőművi legeltetés a legfejlettebb energiatermelési célú területhasználatok közé tartozik. A földterület mezőgazdasági és napenergia-termelési kettős felhasználásával, az úgynevezett agrovoltaikus módszerrel Európában és Amerikában is kísérleteznek. Az élő állattal való „fűnyírás” egy olyan megoldás, amivel minden érintett nyer. Kíméli a környezetet és általa a megújuló energiatermelés ezzel a körülménnyel egy kicsit még fenntarthatóbbá válik.
Fotók: E.ON
