Joe Biden új amerikai elnök hangsúlyosan klímavédelemmel kampányolt, de talán arra ő sem számított, hogy ennyire hamar hitelt kell adnia az ígéreteinek.
A beiktatását váró amerikai elnök lehetséges mozgásterét vizsgálta Kitta Gergely, a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány által létrehozott Klímapolitikai Intézet kommunikációs vezetője.
Donald Trump nyíltan hangoztatta, hogy az amerikai polgárok hátrányára nem kíván elfogadni semmilyen klímapolitikai kezdeményezést. A New York Times úgy véli, több mint 100 korábban elfogadott klímavédelmet érintő jogszabályt vont vissza Trump, gazdasági érdekre hivatkozva. Ennek a hozzáállásnak a kicsúcsosodása az volt, amikor 2020 novemberében az USA gyakorlatban is kilépett a párizsi egyezményből.
Az Egyesült Államok, nem utolsó sorban Trump személye miatt rendkívül megosztott lett. Az elmúlt évben tüntetés hullámok söpörtek rajta végig, melynek lényeges mozgatórugója volt a klímavédelem. Biden kampányában sarkalatos helyet kapott a megosztottság elleni harc és a klímavédelem, és utóbb ezekből jócskán profitált is. De talán ő sem számított arra, hogy ilyen gyorsan számon kérik rajta ígéreteit, amiből hamar kiderülhet, mekkora klímabajnok is valójában.
Hogyan érinti a klímaváltozás Amerikát?
A globális felmelegedéshez köthető időjárás változás ugyanúgy érintik Amerikát is, az elmúlt években egyre több hurrikán és árvíz sújtja az országot, és a híradásokból egyre csak azt halljuk, hogy a pusztítás és az anyagi kár újra és újra rekordot döntött. Biden asztalára most számtalan eddig háttérbe szorított környezetpolitikai akta érkezett. Az egyik legérdekesebb, első hallásra nem túl izgalmas kérdés az árteres építésügyi szabályok szigorítása. A Természeti Erőforrások Védelmének Tanácsa (Natural Resources Defense Council) és az Állami Ártérigazgatási Szövetség (Association of State Floodplain Management) januárban közös petíciót nyújtott be, amelyben azt kérik a majdani elnöktől, hogy a folyók és tengerpartok melletti építkezésekkel kapcsolatos előírásokat mielőbb szigorítsák meg. A klímaváltozás miatt a csapadékeloszlás szélsőséges kilengéseket mutat, ami az áradások számának növekedéséhez vezet, az árterek viszont egyre sűrűbben lakottak.
A hivatal úgy véli, ezeken az ártereken csak jóval drágább eszközökkel és technikákkal szabadna építkezni, amit a Trump-adminisztráció nem emelt törvénybe, hiszen ez az építkezés költségének emelkedésével járna, ami nagy elégedetlenséget szült volna.
A petíciót benyújtók szerint a megfizethető otthonteremtés örvén azonban nem lenne szabad felelőtlenül, olcsó technológiával házat építeni az áradásoktól egyre gyakrabban sújtott zónákban. Szerintük a kormánynak kötelessége az áradások okozta kár minimalizálása. A probléma ott van, hogy a kockázatosnak ítélt partszakaszokon épített, természeti katasztrófa sújtotta ingatlanok helyreállítását a biztosító társaságok csillagászati díjak befizetése árán, vagy egyáltalán nem voltak hajlandók fedezni, ezért 1968-ban létrehozták a Nemzeti Árvízvédelmi Biztosítási Alapot, amely minden kárvallottnak ilyen kár esetén 100 százalékos kifizetést garantál. Ez viszont oda vezetett, hogy az amerikaiak ma ott is bátran építkeznek, ahol a jól felfogott érdekükben nem biztonságos, sőt ezeken a területeken sok esetben az átlagosnál is gyorsabban emelkedik a beadott építési engedélyek száma. Az ok kézenfekvő: az áradások által veszélyeztetett zónák természetszerűleg valamilyen szép és drága vízparti körzetben találhatók. A Zillow ingatlankereskedelmi cég elemzése szerint 2050-re már 800 ezer amerikai otthon lesz ilyen területen.
Jó kérdés, hogy Biden teljesen letér-e a Trump-i útról, és a kampányában tett ígéretének hűen kitart-e a környezetvédelem mellett, még ha ezzel kockára is teszi népszerűségét. Az új elnök klímaügyi tanácsadója, Gina McCarthy egyelőre nem sietett állást foglalni az ügyben, ami önmagában is jelzi, hogy politikailag nem egyszerű a döntés.
(forrás: Klímapolitikai Intézet)
