

Az ausztrál város egyik ikonikus partszakaszán, St. Kildánál az elmúlt napokban igazán földöntúli látványban lehetett része a szerencsés strandolóknak: az éjszakai vízfelszínt kékes-rózsaszínes fények lepték el, mintha csak a Tejút hullámzott volna a tengerben.
A különleges jelenséget a noctiluca scintillans nevű mikroszkopikus alga okozza. Bár az algák virágzása látványra varázslatos, a háttérben komoly problémák húzódnak: a faj nagy mennyiségű ammóniát termel, miközben oxigénszint-csökkenést idézhet elő, ami a halak és más tengeri élőlények számára igencsak kellemetlen közeget teremt.
A St. Kilda partjainál felbukkanó fényfelhőt Richard Pensak, a helyi Earthcare környezetvédelmi szervezet tengerbiológusa szúrta ki először múlt vasárnap. Mire visszatért, már tömeg gyűlt össze, hogy megcsodálják a „csillámló, szikrázó” látványt. „Egyszerűen felvillanyozza az embereket” – mondta.
Mi a biolumineszcencia?
Bizonyos élő organizmusok kémiai reakciók segítségével képesek fényt kibocsátani. Ennek fontos, a túlélést segítő szerepe lehet például a táplálék csalogatásában, a támadó elijesztésében vagy épp a párválasztásban.
Nem ő volt az egyetlen, akit rabul ejtett a fényjáték. Ryan Abramowitz, helyi író és illusztrátor szerint a hullámokon kavargó fényfoltok olyanok voltak, mintha „örvénylő galaxisok” sodródtak volna a parthoz. Hozzátette: gyakran úszik éjszaka, de ilyen „kozmikus és mágikus” élményben még soha nem volt része.
A biolumineszcens algát először 1860-ban jegyezték fel Sydney kikötőjében, és az 1990-es évek óta egyre gyakrabban bukkan fel Ausztrália vizeiben, leginkább Sydney és Tasmania környékén. Shauna Murray, a Sydney Műszaki Egyetem algakutatója szerint a jelenséget az algákban található luciferin nevű fehérjék idézik elő, amelyek képesek fényt kibocsátani a sötétben.
A fénylő algák egyszerre hordozzák magukban a természet varázsát és a klímaváltozás üzenetét: a jelenség gyakoribbá válása szorosan összefügg az ausztrál vizek melegedésével, ami a keleti áramlat mentén egészen Tasmániáig tolja az élőlények elterjedési határát. (The Guardian)