A bioremediáció a biotechnológia egyik ága. Olyan folyamat, amely élő szervezeteket (baktériumokat, növényeket, gombákat) használ a szennyező, veszélyes anyagok lebontására és kevésbé vagy egyáltalán nem mérgező anyagokká alakítására. Olyan tisztítási módszer, amely egyszerre környezetbarát (kizárólag a természetes folyamatokra támaszkodva minimalizálja az ökoszisztémák károsodását), fenntartható és költséghatékony.

A bioremediáció típusai

A bioremediáció leggyakoribb típusai a mikrobiális bioremediáció, a fitoremediáció és a mycoremediáció.

A mikrobiális bioremediáció mikroorganizmusokat használ a szennyező anyagok lebontására, táplálékforrásként használva őket. Ez a bioremediáció legalapvetőbb és legszélesebb körben alkalmazott változata.

A fitoremediáció növényeket használ a szennyező anyagok, például a peszticidek, kőolaj-szénhidrogének, (nehéz)fémek kivonására, átalakítására és megtisztítására.

A mycoremediáció a gombák emésztőenzimeit használja a szennyező anyagok, például a peszticidek, szénhidrogének és nehézfémek lebontására.

A bioremediáció formái

A bioremediációnak két alapvető formája van, az egyik az aerob, a másik az anaerob. Az aerob módszer esetében a biológiai tisztítási folyamatot oxigén jelenlétében, míg az anaerob módszer esetében oxigén hiányában végzik.

A bioremediáció módszerei

A bioremediáció végezhető in situ és ex situ módon. Mindkettő módszernek megvan a maga előnye és hátránya. Az in situ eljárások a talaj és a talajvíz kezelését a helyszínen végzik. Ez a megközelítés előnyös, mivel csökkenthetők az anyagmozgatás költségei és bizonyos környezeti hatások. Hátránya, például nehéz elérni a teljes lebomlást, és a természetes körülmények (pl. a hőmérséklet) nehezen szabályozhatók az optimális biológiai lebomláshoz. Az ex situ bioremediáció során a szennyezett talajt kiássák és máshol, ellenőrzött környezetben kezelik.

A bioremediáció alkalmazása

A bioremediációt széles körben alkalmazzák például az emberi szennyvizek kezelésére, a talajból a talajvízbe szivárgó mezőgazdasági vegyszerek (peszticidek és műtrágyák) eltávolítására. A bioremediáció alkalmazható a barnamezős területek (korábbi ipari vagy kereskedelmi területek) újrahasznosítása előtti tisztítás során is. Használható olyan környezeti problémák esetén is, mint például az olajszennyezések. Olajszennyezés esetén a talaj megtisztításához a bioremediációt szervetlen tápanyagok hozzáadásával segítik elő, amelyek fokozzák a környezetben már jelen lévő baktériumok szaporodását. A szénhidrogénbontó baktériumok az olajcseppekben lévő szénhidrogénekkel táplálkoznak, és ezeket szervetlen vegyületekké bontják le. Egyes fajok, mint például az Alcanivorax borkumensis, felületaktív anyagokat termelnek, amelyek oldják az olajat, míg más baktériumok az olajat szén-dioxidra bontják.