Hamvazószerdával kezdetét vette a nagyböjti időszak, amely hagyományosan a halfogyasztás egyik kiemelt szezonja Magyarországon. A kérdés azonban minden évben ugyanaz: valóban érezhetően megugrik-e ilyenkor a hal iránti kereslet, és ebből mennyit tud realizálni a hazai akvakultúra?
A fogyasztás erősen szezonális: a karácsonyi időszak a legerősebb, de a nagyböjt és a húsvét előtti hetekben is kimutatható élénkülés tapasztalható a kiskereskedelemben. A szakmai szervezetek és a piac visszajelzése alapján a böjt idején valóban nő az értékesítés volumene, ugyanakkor ez inkább rövid távú, néhány hetes keresleti csúcs, nem pedig tartós fogyasztásbővülés. A teljes éves forgalomra gyakorolt hatása mérsékelt, de a termelők és a feldolgozók számára mégis jelentős bevételi időszak.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak kenyérrel él az ember! – Kezdődik a böjt időszaka
A nagyböjti időszakban 40 napon keresztül gyakorolhatjuk a mértékletesség erényét.
A halfogyasztás egy főre jutó éves mennyisége jellemzően 6–7 kilogramm körül alakul, ami töredéke az uniós átlagnak.
A magyar piac sajátossága, hogy a fogyasztott hal jelentős része importból származik, főként tengeri, fagyasztott vagy feldolgozott formában. A lazac, a tőkehal és más tengeri halfajok iránti kereslet erős, különösen a nagyobb áruházláncok kínálatában.
A hazai akvakultúra termelésének gerincét továbbra is a tógazdaságból származó ponty adja, amely a teljes kibocsátás mintegy négyötödét teszi ki. A böjti időszakban a friss ponty iránti kereslet növekedhet, de a vásárlók egy része inkább szálkamentes, filézett, könnyen elkészíthető terméket keres. Ebben a kategóriában az import gyakran versenyképesebb. Ez azt jelenti, hogy a böjti keresletnövekedésből nem automatikusan a hazai termelők profitálnak, hanem azok, akik a fogyasztói igényekhez igazított, feldolgozott vagy konyhakész terméket tudnak kínálni.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntarthatóbbá vált az akvakultúra az elmúlt 20 évben
Egyre több tenyésztett halat etetnek növényi eredetű tápokkal, emellett pedig a hínár és kagylótenyésztés is kezd felfutni, ahol külön tápanyagokra nincs is szükség.
A jelenlegi gazdasági környezetben a fogyasztók árérzékenyek, de a böjti hagyományok továbbra is élnek. Valószínűsíthető, hogy a nagyböjt alatt idén is érzékelhető lesz a hal iránti kereslet növekedése, de ez inkább koncentrált, rövid időszakra korlátozódik.
A hazai akvakultúra számára a kérdés nem az, hogy van-e kereslet, hanem az, hogy mennyire tud alkalmazkodni a fogyasztói elvárásokhoz. Aki csak élő vagy egész halban gondolkodik, kisebb szeletet hasíthat ki a piacból, mint az, aki feldolgozott, modern termékpalettával lép a vásárlók elé. A böjt tehát a piac számára lehetőség, de csak azoknak, akik felkészülten várják.
(Agroinform / Eurofish)
Fotó: Canva