Hazánk egyik legkülönlegesebb mesterséges tava a kirándulók és a fotósok körében kihagyhatatlan célponttá vált az elmúlt években. Íme, a festői szépségű Bokodnak és a tavának a története.
Bokod község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban található. A település a Vértes lábaitól nyugati irányban, a Vértesalja kistájon, Oroszlánytól mintegy 6 kilométerre helyezkedik el. Egykoron római telep volt, a honfoglalás idején szlávok lakták a vidéket.
1146-ból maradt fenn Bokod első írásos említése, később Károly Róbert innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a község neve 1326-ban. Nagy Lajos királynak kedvelt vadászterülete volt a környék, hiszen közel volt ide a szívesen látogatott Gerecér nevű vadászkastélya, a későbbi Gerencsérvár. Ebben a várban szállt meg 1440-ben egy éjszakára az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné is a csecsemő V. Lászlóval. Érdekesség, hogy a kíséretében volt Kottanner Ilona a Visegrádról ellopott koronával, mellyel innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra.
A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon. Az ezt követő több mint fél évszázadig tartó viszonylagos nyugalom után a falu a török háborúk következtében több évre pusztává vált. A veszély elmúltával visszaszállingózó régi lakossággal együtt újratelepülők is érkeztek. Hont és Nyitra vármegyéből tótok, kisebb részben pedig németek is. Az 1689. június 3-ára datált „faluszálló levél”, melyet Széchényi György esztergomi érsek adott ki, védelmet biztosított a lakosság létfeltételeinek megteremtéséhez, valamint a vallás gyakorlásához is. A lakók pótlására további telepítések történtek. 1718-ban Moson vármegyéből és a bajorországi Vorarlbergből németek, míg 1751-ben Pozsony vármegyéből tótok települtek a faluba.
Bokodtól csaknem 8 kilométerre az erdőben megbújva található a régi bencés apátság, a Vértesszentkereszti apátság romja. A régi útleírások szerint Bokodhoz tartozik, azonban az Oroszlányi Szénbányákhoz tartozó üzemi úton könnyebben megközelíthető Oroszlány felől. A környék kiemelt turistacélpontja a Bokodi-tó, az erőmű egykori hűtőtava. Körben a tó partján épült horgászházak együttese festői látványt nyújt, amely bokodi „lebegő falu” néven híresült el.
A tó létrehozásának oka: az Oroszlányi Erőmű
A község mellett található a Vértesi Erőmű Zrt. Oroszlányi Erőműve, amely 1961-től 2015 végéig működött. A község erőműhöz legközelebb eső részét az 1960-as évek elején épített, hat utcából álló, négylakásos, földszintes, kiskertes épületek alkotta lakótelep zárja, ahol az 1990-es évekig főként az erőműben dolgozók külön kolóniában éltek.
Az erőmű hűtőtavát az 1960-as évek elején létesítették. A tavat az Által-ér táplálja. Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően télen sem fagyott be a tó felszíne, emiatt igen vonzó lett a horgászok számára, hiszen így a Bokodi-tóban a fagyos napokon is lehetett pecázni. Kis idő elteltével egy élhető, igazi horgászparadicsom alakult ki a tó körül. A fogható halfajok közé tartozik a ponty, az amur, a csuka, a süllő, a harcsa, a keszeg, a kárász, a balin, a busa, a sügér, a törpeharcsa, a fekete sügér, valamint a naphal is.
Kapcsolódó bejegyzések
Fogd ki a jövőt! – Interjú a győztes startuppal
A Fishee olyan okos kapásjelzőket gyárt, amelyek egy telefonos applikációval együttműködve, szenzorokkal kiegészítve naplózzák a halfogást.
2022 szeptemberében a Veolia vállalatcsoporthoz tartozó CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. hosszú távú szakmai befektetési céllal megvette az MVM-től a Vértesi Erőmű Zrt. Oroszlányi Erőmű eszközparkját, és elindították az erőmű korszerűsítését. A Veoliának ez az ötödik olyan erőműfejlesztése, amely során a korábbi szén-, illetve vegyes tüzelésű technológiát felváltja egy korszerűbb fluidágyas biomassza-tüzelésű rendszer, ami jól illeszkedik a vállalat zöldenergia-portfóliójába.
A beruházásnak köszönhetően a 2015. december 31-én működésből kivont erőmű 2024 második felében teljes mértékben megújuló forrásból származó fűtőanyag alapú működéssel indult újra, és vált az országos elektromos ellátás tagjává.
Kapcsolódó bejegyzések
Indul a Tisza-tó történetének egyik legnagyobb haltelepítése
A megnövekedett halállomány nemcsak a horgászat élményét fokozza, hanem hozzájárul a Tisza-tó ökoszisztémájának gazdagításához is.
Mint horgásztó
A horgásztó Bokod településről kapta a nevét. Jellegzetes, színes faházak állnak nemcsak a tó partján, hanem beljebb, a tó közepe felé is. A cölöpös megoldással kialakított házikók minden évben turisták tömegét vonzzák.
A Bokodi-tó – hivatalosan Bokodi-hűtőtó – a Vértesi Erőmű mesterségesen létrehozott tava, 135 hektárnyi terület. Bár a horgászat szerelmeseinek közkedvelt úti célja, manapság elsősorban nem ezért járnak ide a turisták még külföldről is, hanem azért, hogy megcsodálják az úszó horgászfalut, melynek kunyhóihoz csak fapallókon közlekedve lehet eljutni.
A Bokodi-tó megközelítése tehát nem egyszerű feladat. A stégekhez és a lebegő házakhoz rossz minőségű földutak vezetnek, melyeket sűrű erdő ölel. Oroszlányból a Dózsa György utcán vagy a Kecskédi útról kell lehajtani, a nagy kanyarban. Ezután egyenesen kell tovább haladni a keskeny betonúton a galambosi üdülőtelep felé. Az út pár kilométer után beletorkollik a partot követő földutak egyikébe. Itt van egy kis terület, ahol leparkolhatunk az autóval. Pár lépésre pedig már elénk is tárul a különleges tóparti házikók nem mindennapi látványa.
Problémák a turizmussal
A környezet gyönyörű, s kifejezetten romantikus látképet nyújt a vízen lebegő falu. Érdemes viszont tudni, hogy a bokodi lebegő falu horgászházai magántulajdonban vannak, ezért a látogatás idején ajánlott diszkréten és tisztelettudóan viselkedni. A magukat és egymást csapatokban, rendszerint nem éppen csendben fotózó turisták igen gyorsan képesek kivívni a helyiek ellenszenvét. Olyannyira, hogy pár évvel ezelőtt a helyiek az Oroszlányi Horgász Egyesület kezdeményezésére fórumot hívtak össze. A stégek tulajdonosai munkacsoportot is létrehoztak a tó ellenőrzésére.
Az elmúlt időszakban a rendőrség sok esetben intézkedett szabálytalan parkolás, magánterületre való belépés és jogellenes drónhasználat miatt a Bokodi-tó környékén. Az érintettek szerint két védelmi intézkedés lehetséges: vagy táblákkal felhívni a figyelmet a magántulajdonra, vagy pedig sűríteni a tópart hatósági ellenőrzését. Javaslatként az is elhangzott, hogy egy parkolóval ellátott kilátó létrehozása ideális lehetne, amely csodálatos panorámát és kiváló fotózási lehetőséget biztosítana az érdeklődők számára, s így a turisták nem zavarnák a stégtulajdonosokat.
Látogatásunkkor legyünk tehát diszkrétek, vegyük figyelembe, hogy a horgászok nyugalmat szeretnének, a tulajdonosok privát szféráját pedig tartsuk tiszteletben! Inkább élvezzük a nem mindennapi látványt nyújtó lebegő falut és a Bokodi-tavat körülölelő természet kincseit.
Fotók: Canva
