Az extrém időjárási események megszaporodása és a tengerszint emelkedése miatti egyre jelentősebb part menti erózió a tengerbe moshatja a partokhoz közel telepített hulladéklerakók szennyét, szerte az egész világon. Hogy ez mekkora probléma lehet, arra rávilágít egy frissen megjelent tanulmány, melyből az is kiderül, hogy csupán Európában is több ezer ilyen szeméttelep lehet.
Robert Nicholls, a Kelet-Angliai Egyetem klímakutatója szerint a 21. század egyik legnagyobb környezeti kihívása lehet a part menti lerakók problémája. Az erózió ugyanis felszínre hozhatja az évtizedek óta eltemetett hulladékokat, köztük olyan veszélyes anyagokat is, mint például az azbeszt.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérgezett Föld – Kétezer éve rosszul műveljük a földünk?
A Mérgezett Föld című magyar dokumentumfilm a termőföldünk pusztulását mutatja be – amiért nagy részt a mezőgazdaságunk vonható felelősségre.
Ahogy arról a Qubit cikke beszámol, a tanulmányhoz Franciaországban ezer település adatait vizsgálták, és szinte mindegyikhez tartozott legalább egy szemétlerakó, Hollandiában pedig 4-6 ezer betemetett hulladéktárolóról is tudni lehet. Sajnos a probléma globális, Floridában például 1099 olyan szemétlerakó van, mely az erózió szempontjából veszélyesnek tekinthető.
Az egyik legveszélyesebb anyag, melynek bemosódása máris okozott környezeti károkat, a poliklorinát-bifenil (PCB). Az Európai Unióban 1987-ben betiltott anyagot öt éve egy Skóciában partra vetődött kardszárnyú delfin szervezetében sikerült kimutatni, ráadásul óriási koncentrációban.
Egy másik idei kutatás szerint a PCB a régi szeméttelepekről kerül a tengervízbe. Ezt alátámasztja az is, hogy az anyag koncentrációja a betiltása után csökkenni kezdett, az elmúlt években aztán egy újabb felívelés következett. A kutatók szerint viszont nem ez az egyetlen anyag, mely a jövőben problémát jelenthet: a rákkeltő azbeszt mellett akár radioaktív szennyeződés is a tengervízbe juthat.
Nicholls szerint többféle megoldási lehetőség is létezik. Kézenfekvő lehet a szemetet kiásni és biztonságos helyre szállítani, de ugyanígy hatásos lehet a lerakók környékének leszigetelése is. Ha szeretnénk elkerülni egy potenciálisan pusztító környezeti katasztrófát, akkor világszerte minél előbb meg kell kezdeni a beavatkozást. A lerakókhoz csak abban az esetben nem szükséges hozzányúlni, ha azok bizonyítottan nem tartalmaznak veszélyes hulladékokat, ilyenből azonban kevés lehet, és zömmel a legrégebbi, adott esetben akár évtizedek óta bezárt szeméttelepek tartozhatnak ebbe a kategóriába. (Qubit)