Ha Budapestet egyetlen képpel kellene bemutatni, valószínűleg a méltán híres és különleges Parlament épülete után a Citadella és az ikonikus Szabadság-szobor lenne a kiválasztott látnivaló. Nem véletlenül, hiszen a Duna fölé magasodó hegy tetején található régi erőd, rajta a karcsú, női alakkal tulajdonképpen megkoronázza az alatta fekvő csodálatos várost. Ennek okán felkutattuk a Gellért-hegy, a Citadella és a Szabadság-szobor történetét, megnéztük, hogy milyen látnivalók találhatók a hegyen, valamint utánajártunk a nevezetesség jövőjének is.

A Gellért-hegy és a Citadella méltán népszerű kirándulóhely és igen kedvelt turisztikai célpont, hiszen a főváros budai oldalán elhelyezkedő sziklafalak tetejéről pazar kilátás nyílik Pestre, a Dunára, a hidakra, a Parlamentre, a Duna-korzóra, valamint a budai várra is. E csodálatos panorámát a földrajzi és a történelmi látványosságok, valamint a Citadella miatt 1987-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A Budai-hegységhez tartozó Gellért-hegy magassága 235 méter. Ez a magasság hivatalosan a domb fogalmának is épphogy megfelel, de keleti oldalának 130 méteres kiemelkedésével kiérdemelte a hegy elnevezést.

A Gellért-hegy és a Citadella története

A Gellért-hegy eredetileg a Pesti-hegy vagy a Kelen-hegy nevet viselte, és már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Kelták és rómaiak éltek itt, sőt, egy erődítményt is építettek ide. Későbbi nevét a velencei születésű Gellért csanádi püspökről kapta, aki Szent István király egyik bizalmi embere volt. A püspök a szent király halála után kitört pogány lázadások áldozata lett, amikor 1046. szeptember 24-én Vata csapata egy kétkerekű taligán – vagy más források szerint egy hordóban – a Kelen-hegyről a mélybe lökték őt. A vértanúhalált halt püspököt 1083. július 26-án avatták szentté, azóta említjük őt Szent Gellért néven, 1904-ben pedig szobrot is állítottak neki a hegy Duna felőli oldalán.  

1813 és 1815 között József nádor kezdeményezésére épült fel az egyetemi csillagvizsgáló, az úgynevezett Csillagda, amely azonban a budai vár 1849-es ostroma alatt súlyosan megrongálódott. A szabadságharc leverése után a bécsi haditanács egy jól védhető erődrendszer kiépítését szorgalmazta Budán, amelynek elsődleges célja az esetleges támadások visszaverése mellett a lakosság megfélemlítése és féken tartása lett volna. Ennek az erődrendszernek az első és végül egyetlen tagja lett a Citadella, amelyet a Csillagda lebontása után építettek meg a hegy tetején.

Citadella: olasz szó, jelentése fellegvár, magaslati erődítmény, városon belül épített magaslati, fallal körülvett objektum.

A Citadella építése 1850 és 1854 között zajlott Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján, valamint Kasselik Ferenc építészmester és Zitterbarth Mátyás építész vezetésével, ám már abban az időben sem felelt meg a kor hadviselési követelményeinek. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően el is veszítette hadászati jelentőségét. A Citadellát a II. világháború alatt katonai céllal használták, amikor is a fővárost védő német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, a kazamatáiban pedig raktárakat és sebesültellátó helyiségeket alakítottak ki.

Szabadság-szobor

A Gellért-hegy tetején álló, város fölé magasodó, kezében pálmaágat tartó női alak Budapest egyik jelképe. A szobor – amely eredetileg a repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzóhelyettes emlékműve lett volna –, illetve a több alakból álló emlékmű felállítását a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelte el 1945-ben, miután Budapest ostroma véget ért, hogy méltó emléket állítson a „felszabadító” szovjet katonák számára. Az emlékművet eredetileg a Horváth-kertbe tervezték, azonban szovjet tanácsadók nyomására áthelyezték a Gellért-hegyre, valamint a szobor eredeti 10 méteres magasságát is 35 méterre változtatták. A szoborcsoportot 1947-ben avatták fel.

A békét szimbolizáló nőalak helyén korábban eredetileg egy zászlót tartó gépfegyveres szovjet katona állt, azonban azt az 1956-os forradalom idején ledöntötték, majd a forradalom leverése után visszaállították, a rendszerváltás után, 1992-ben pedig végleg eltávolították a helyszínről. 

Az emlékmű Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása. Központi szobra, a pálmaágat tartó női alak 14 méteres talapzatával együtt 40 méter magasan emelkedik a Citadella fölé. A művész az akkor 28 éves Gaál Erzsébetről mintázta a szobrot, a fiatal hölgy többször is modellt állt a szobrásznak, kezében egy pálmaággal egy ruháját lobogtató, nagy ventilátor előtt.

A Citadellán álló szoborkompozíciót a rendszerváltás után gyökeresen átalakították, a Szabadság-szobor, a sárkányölő szobra és a fáklyás alak maradtak csak meg, utóbbit állítólag Hegedűs László öttusázóról mintázta a művész. A Szabadság-szobor ma már a magyar nemzet hőseinek állít emléket, a talapzatán pedig a következő felirat áll: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért”.

A Gellért-hegy

A Gellért-hegy a Budai-hegység legkeletibb tagja, keletről a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, észak-nyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja. Nagyobbik része a XI. kerületben található, kisebbik fele az I. kerülethez tartozik. A sasbérc típusú hegyrög fő anyaga a 200 éves, triász kori dolomit, mely kőzettömeg a Déli-Alpoktól a Dunántúli-hegységen át a Budai-hegység déli részéig húzódik. A hegység tektonikus törésvonalak mellett fekszik, amelyek mentén forró vizes oldatok törtek fel, ezeknek köszönhetők a budai hőforrások is.

A 40 hektárnyi terület 1997-ben Gellért-hegy Természetvédelmi Terület néven felkerült az országos védett természeti értékek listájára, ezáltal pedig a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésébe került.

A Gellért-hegy növényzete

A hegy parkosítása már 1920-ban elkezdődött, így már csak nyomokban található meg az eredeti növényzet, mint például a hárs- és kőris-törmelékerdők, a karsztbokorerdők, a gyertyános tölgyesek vagy a nyugati oldalon a tatárjuharos lösztölgyesek. A sziklás keleti részeken védett növényeket is láthatunk, az ezüst aszat, a csikófark, a budai imola, a budai nyúlfarkfű vagy a hegyi ternye egyedeit is megtalálhatjuk a területen. Különlegesség, hogy a halvány sárga színű, nyár elején nyíló sárgás habszegfű Magyarországon csak itt, a Gellért-hegyen fordul elő.

Állatvilág a Gellért-hegyen

A Duna közelsége és a mozaikos szerkezetű, változatos élőhely miatt néhány gyíkfajon, mókusokon és kisebb gerincesen kívül elsősorban a madárvilág jelentős a Gellért-hegyen. Az év különböző szakaszaiban varjúfélékkel, feketerigóval, széncinegékkel, fülemülével, vörösbeggyel és más énekesmadarakkal találkozhatunk, de néha olyan ritka példányokat is megpillanthatunk, mint például a hajnalmadár, a sárga- és a tüzesfejű királyka, a havasi szürkebegy, a bajszos sármány, a vándorsólyom, de még egy pelikánt is sikerült egyszer elcsípni. A Dunánál különböző vízimadarakat, sirályokat, kormoránokat és tőkés récéket is megfigyelhetünk.

Látnivalók a Gellért-hegyen

A Gellért-hegy Erzsébet-híd felőli északi oldalán található a pazar látványt nyújtó, mesterségesen kialakított Gellért-hegyi vízesés, tetején Szent Gellért szobrával. Az 1904-ben felavatott szoborkompozíció két alakból áll: a vértanúhalált halt szent püspök bronzszobrából, amelyet Jankovits Gyula készített, valamint egy megtérített pogány magyar vitéz mellszobrából, amely Gárdos Aladár keze munkája. A kompozíciót a Francsek Imre építész által tervezett félköríves árkád veszi körül. A szoborcsoportot arra a helyre tervezték, ahonnan a legenda szerint Gellért püspököt a mélybe vetették. A 40 méter magasan található emlékműhöz lépcsősor vezet fel, melynek két oldalán kígyókkal harcoló sólymokat ábrázoló szobrok láthatók. Továbbhaladva felérhetünk egészen a Citadelláig.

A Gellért-hegyi víztározó alapgondolata a 70-es évek elején született meg, hogy a pesti és a budai alapzónánál előforduló nyomáskilengéseket ki lehessen egyenlíteni. A létesítmény 1972 és 1980 között épült meg a Mélyépterv mérnökének, dr. Janzó Józsefnek a tervei alapján, nevét pedig Gruber József gépészmérnökről kapta. A víztározó egyébként csak évente néhány napig – a Víz Világnapja alkalmából – áll nyitva a látogatók előtt. Érdemes élni a lehetőséggel és időben jelentkezni a vezetett túrára, hiszen érdekes információkkal lehetünk gazdagabbak, valamint egy igazi, misztikus látványban is részünk lehet. Akkor is érdemes ellátogatni ide, ha éppen nem jutunk be a víztározó belsejébe, ugyanis a tetejéről csodaszép kilátásban lehet részünk, és a két városrész egyesítését szimbolizáló Kilátókő-szobrot is megtekinthetjük.  

A Gellért-hegy nyugati oldalán, a víztározó felett található a Filozófusok kertje. A hely különlegessége egy nyolc alakból álló szoborcsoport, amely az öt szellemi irányzat harmonikus együttélését szemléleti. A szoborcsoportot Wagner Nándor készítette 1977-ben három példányban, amelyek Budapestre, New Yorkba és Tokióba kerültek. Az alkotást 2001. október 18-án állították fel a víztározó tetején, a körben elhelyezkedő szobrok mögött pedig Gandhi, Bódhidharma és Assisi Szent Ferenc alakját is megtalálhatjuk.

Digitális tanösvény és túraútvonal a Gellért-hegyen

Bizony a Gellért-hegyen még jelzett turistautat is találunk, méghozzá a Budai Zöldet. A Gellért-térről induló, Telkiig tartó 44 kilométer hosszú útvonal kezdeti szakasza halad át a hegyen. A Gellért-tértől a Citadelláig és onnan vissza körülbelül 3-4 kilométeres a táv, az emelkedők és a lépcsők ellenére kisebb gyerekekkel is teljesíthető, játszótereket is érint az útvonal.

A Digitális Vándor nevezetű mobilalkalmazás segítségével a 2 kilométer hosszú, 9 állomásos Gellért-hegy Tanösvényen ismerhetjük meg virtuálisan és valós térben is a különböző irodalmi és természeti értékeket, a Vuk Tanösvényen pedig egy izgalmas irodalmi sétában lehet részünk, ahol egyik legkedvesebb gyermekregényünk szereplői jelennek meg előttünk.

Szent Iván barlang és sziklatemplom

A Gellért-hegyben számos természetes és emberkéz alkotta barlang is található. Ezek az üregek hajdanán barlanglaskásokként funkcionáltak, például a későbbi sziklatemplom üregeiben is szegény családok húzták meg magukat. A városi legenda szerint ebben a barlangban a középkorban egy Iván nevű remete lakott, innen kapta a nevét is. A barlangban kialakított templomot a pálosok számára építették 1925-ben és 26-ban, akik itt őrzik legfontosabb ereklyéjüket, Szent Pál lábszárcsontjának egy darabját.

Gyermekekkel a Gellért-hegyen

A legkisebbek figyelmét valószínűleg nem a Citadella és a szobrok fogják lekötni, ám szerencsére számukra is akadnak izgalmas programok a Gellért-hegyen. Valóságos kánaán a gyermekek számára az ingyenes Gellért-hegyi csúszdapark – vagy más néven Gellért-hegyi játszótér, amely a számos csúszási lehetőségen kívül függőhidat, trambulint, mászóvárat, hintákat és kilátót is kínál a legfiatalabb korosztálynak. A hegy tetején találjuk a Cerka-firka elnevezésű mesejátszóteret, ahol a környezettudatosság jegyében még a komposztálás folyamatait is megismertetik a legkisebbek, a Vuk játszótéren pedig a kötelező alapkellékek mellett rókavár is várja a gyermekeket.

A Gellért-hegy kedvelt kutyás helyszíne a Jubileum park

Tulajdonképpen az egész Gellért-hegyet érdemes bebarangolni – természetesen pórázon – négylábú barátainkkal, a Jubileum park pedig kifejezetten népszerű a kutyások körében. A park Jancsó Vilmos, valamint Krizsán Zoltánné tervei alapján épült, és 1965-ben adták át, valamint akkor avatták fel Barta János Lovacska szoborcsoportját és Tar István Budapesti lány vagy Ülő leány nevű szobrát is. Itt található még Somogyi József Leányka Csikóval nevű alkotása, Segesdi György Szélkakasa, Metky Ödön Amforák együttese, Melocco Miklós Pelikános díszkútja, Szervátiusz Tibor Szabó Dezső írót ábrázoló emlékműve, valamint Kiss István Múlt és jelen című alkotása is. A parkban vannak színpompás virágágyások, sétányok, padok és még egy játszótér is.

Hasznos információk

A Gellért-hegy kiválóan megközelíthető tömegközlekedéssel a Szent-Gellért térről az M4-es metróval, a 19-es, a 41-es, a 47-es, a 49-es, az 56-os és az 56A-s villamossal, valamint a 7-es busszal. A 27-es busz pedig a hegyen keresztül közlekedik a Móricz Zsigmond körtér és a Sánc utca között.

Gépjárművel érkezve a Szent Gellért-téren a Gellért parkolóban (400 forint / óra), a Kelenhegyi úton a Kelenhegyi úti parkolóban, a Szirtes utcai parkolóban vagy az egyik közeli utcában tudjuk letenni az autónkat, azonban 2023 januártól a Gellért-hegy felső részein is fizetőssé vált a parkolás.

Fontos! A Citadella felújítása miatt több helyen lezárások vannak, jelenleg az erőd körüli sétány, valamint a Szabadság-szobor és az az előtti terasz sem látogatható.

A Gellért-hegy jövője

A város egyik legszebb részén elhelyezkedő Citadellán hosszú évekig méltatlan állapotok uralkodtak, azonban 2021-ben elkezdődött a terület teljes körű felújítása és átépítése. A munkálatok megkezdése előtt átfogó régészeti kutatásokat végeztek, ahol római és török kori érmék, a Csillagda alapjai, valamint egy ritka ágyútalp is előkerültek a föld alól.

A felújításnak köszönhetően a zöldfelület a régi méret másfélszeresére, azaz 20.000 négyzetméterre nő majd, az erődfalon belül egy közpark, egy vízfelület, egy kávézó és egy 35 méter magas zászló is helyet kap majd. Az erőd fala több helyen nyitott lesz, valamint a keleti oldalon egy látványos lépcsősort alakítanak ki. amelynek segítségével a Szabadság-szobor felől könnyedén megközelíthető lesz az erőd. Ezen kívül új kilátóteraszok is épülnek, valamint az ágyútoronyban a szabadság küzdelmeit bemutató állandó kiállítás is létesül. A munkálatok várhatóan 2025 végéig tartanak.

Sikló a Gellért-hegyen

Már 2009-ben aláírták azt a szerződést, amely a Gellért-hegyi sikló megépítésére vonatkozott, ráadásul a létesítményre azért is szükség lett volna, hogy környezetbarát és akadálymentes közlekedést biztosítson, kiváltva a turistabuszok forgalmát. 2022-ben azonban a Fővárosi Közgyűlést elállt a több mint egy évtizede létrejött szerződéstől, így egyelőre ez a terv még várat magára.  

Nyitókép: Canva