A gluténérzékenység diagnosztizálását forradalmasíthatja egy új mesterséges intelligencia-fejlesztés.
A cöliákia, vagyis gluténérzékenység sokak életét keseríti meg, hiszen ez a genetikai alapon kialakuló autoimmun betegség a vékonybél nyálkahártyáját támadja meg, és egy sor kellemetlen, sőt súlyos tünetet okozhat. A diagnózis gyakran hosszú folyamat, ám egy friss kutatás szerint most fordulat jöhet a történetben: a Cambridge-i Egyetem kutatói mesterséges intelligencia segítségével forradalmasítanák a cöliákia felismerését.
Kapcsolódó bejegyzések
Életet mentett a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia segítségével 4000 létező gyógyszer átvizsgálásával találtak rá arra a szerre, amely végül megmentette a páciens életét.
A problémát a búza, az árpa és a rozs gluténtartalma okozza. A szervezet immunrendszere úgy reagál a glutén jelenlétére, mintha betolakodó lenne, és elkezdi lebontani a vékonybél felszínén található bélbolyhokat. Ez a folyamat emésztési gondokat – például hasmenést, görcsöket, puffadást – és más, nem gyomor-bélrendszeri tüneteket, például fáradtságot, bőrproblémákat, fogyást vagy akár meddőséget is okozhat. Ha a betegséget nem ismerik fel időben, komoly következményekkel járhat: alultápláltság, csontritkulás, vérszegénység és bizonyos daganatos megbetegedések is bekövetkezhetnek.
A cöliákia diagnosztizálása ma sem egyszerű. Először vérvizsgálat, majd endoszkópos beavatkozás következik, amely során mintát vesznek a vékonybél nyálkahártyájából. Ez a biopszia segít kimutatni a bélbolyhok károsodását, amely a cöliákia egyértelmű jele. Ez a folyamat viszont hosszú és időigényes – itt jön a képbe a mesterséges intelligencia.
Kapcsolódó bejegyzések
Az ősi gabona, amit még a tyúkok is előnyben részesítenek
Sikértartalmának köszönhetően a tönkölybúzából kitűnő minőségű péksütemények, kelt tészták és kenyerek süthetők.
A tudósok egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, amely képes a biopsziás képeket értelmezni és a diagnózist felállítani szakorvosi szinten. A rendszer több mint 4000 mintán tanult, amelyeket öt kórházban, négy különböző cég szkennereivel készítettek. Az MI-modell teljesítménye a most megjelent tanulmány szerint vetekszik egy erre szakosodott orvoséval – sőt, gyorsaságban még túl is szárnyalja.
Dr. Florian Jaeckle, a kutatás egyik vezetője szerint ez a fejlesztés nemcsak a cöliákia gyorsabb felismerését segítheti, de jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátásra nehezedő terheket is. Dr. Bernie Croal, a Royal College of Pathologists elnöke pedig úgy véli, az eszköz radikálisan átalakíthatja a diagnosztikai gyakorlatot: gyorsabb, hatékonyabb és kiszámíthatóbb jövőt hozhat a cöliákiával élők számára.
Bár a betegség egyelőre nem gyógyítható, ha időben felismerik a problémát, sokkal könnyebben kezelhető – és most úgy tűnik, az MI ebben is segíthet.
Fotó: Canva