Komposztálni egy kert nélküli lakásban? Erre is van már lehetőség!
A lakossági vegyes hulladék 35-47%-a jellemzően biológiailag lebomló, a komposztálással pedig csökkenthetjük az általunk termelt háztartási hulladékaink mennyiségét. Egy kertes ház esetében ez egyszerűen megoldható hagyományos módszerrel, amellyel a háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban található tápanyagokat visszajuttathatjuk a talajba. De hogyan komposztáljanak azok, akik erkély nélküli társasházakban laknak? Erre kínál lehetőséget a Compocity. Pancsa Emesével, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
Milyen filozófia alapján működtök?
Sokszor érezhetjük azt a minket érő ingerek által, hogy nem teszünk eleget a klímaváltozás ellen. A mi tapasztalataink szerint azonban a városi emberekben igenis megvan a szándék, hogy érdemben cselekedjenek, a proaktív hozzáállás ugyanakkor indirekt módon egyfajta tehetetlenséggel párosul.
A hulladék megfelelő kezelése – a hulladéktermelésen túl – napjaink egyik legnagyobb problémája. Erre nyújt részlegesen megoldást a komposztálás, ám a lakásban élők számára ez nehezen megvalósítható. A mi célunk az, hogy a Compocity által a városi emberek is kényelmesen beilleszthessék napi rutinjukba a komposztálást. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ők is megtalálják a helyüket ebben a folyamatban, és számukra is megoldást tudjunk kínálni egy már meglévő technika felhasználásával, automatizált módon. Emellett a rendszer fontos eleme egy játékos edukációs platform, amelynek nem titkolt célja a gyerekeken keresztül történő játékos együttműködés.
Honnan jött a név és az eszköz dizájnjának ötlete?
A Compocity név ösztönösen jött. Egy leíró szókép, és azt remélem, segíti a megértést is, a komposzt és a város szó összemosásával született. A forma az egész komposztálás technikáját támogatja. A gömb alakzatnak a komposztálás során kicsapódó nedvesség elvezetésében is szerepe van, egyfajta tölcsérként funkcionálva, miközben elkerülhető vele a sarkokba való letapadás, berothadás. A lábon állásnak ergonómiai okai vannak, a használatot teszi könnyebbé, a fentebb említett komposzt tea pedig a lábakban lévő tartályba csorog tovább, így a gravitáció nekünk dolgozik a folyamatban, valamint a végtermékek különválasztásában. Formatervezőként ez volt a diplomamunkám.
Miben különbözik a Compocity egy klasszikus komposztálóhoz képest?
A klasszikus komposztálás alapvetően egy idő- és energiaigényes folyamat. A kert végében elhelyezett, gilisztákkal működő komposztálóba kerülő hulladékot földdel kell kevernünk, rétegelnünk, át kell forgatnunk, ami akár 6-8 hónapig tartó eljárás. Ehhez szükség van kertre és azon belül erre felhasználható területre.
Mi szerettük volna a komposztálás lehetőségét a beltérbe vinni, mivel a hagyományos megoldás alapvetően nagyobb elköteleződéssel jár, és a legtöbb ember komfortzónáján kívül esik. Szerettünk volna ezeket áthidalni, a külföldi kutatásaink során találtuk meg azt a mikroorganizmust, amivel a Compocity mára már működik, és rugalmasabbá teszi a folyamatot.
A maximum hőmérséklet ebben az esetben jóval alacsonyabb, mint a klasszikus komposztálásnál (90 Celsius-fok). A Compocity csak 40-45 fokra melegszik fel, ezáltal jóval több tápanyag megmarad a keletkezett koncentrátumban, ami egyfajta komposzt katalizátorként is értelmezhető. Ezt tudjuk aztán a beásni a földbe, vagy azzal bekeverni.
Milyen forradalmian új eljárást alkalmaztok?
Egy japán eljárás automatizált változatát alkalmazzuk, amely már több ezer éves, és ahol a mikroorganizmusok nem egy rothadási, hanem egy légmentesen lezárt környezetben zajló erjesztéses folyamatban működnek. Magát a mikroorganizmusokat nem mi állítjuk elő, egy kereskedelmi forgalomban kapható anyaggal dolgozunk. A Compocity egy 5-6 lépésből álló folyamat összevonásával és automatizálásával ezt az elköteleződést oldja fel, és mindösszesen a hulladék megfelelő helyre dobását igényli a komposzt anyag előállításához. A többiről a rendszer gondoskodik. Az ötlet tehát nem maga az eljárás, hanem annak egy autonóm eszközben, rendszerben való alkalmazása.
Mit gondolsz, kik lesznek nyitottak erre a megoldásra?
Abban gondolkodunk, hogy mindenkit elérhetünk, aki nyitott a fenntartható eljárásokra. Minél több közösséghez szeretnénk eljutni, ebben azok a vásárlók lehetnek már első körben partnereink, akiknek van erre intézményesített keretük, mint a CSR kerettel rendelkező irodák vagy egyéb üzleti partnerek, önkormányzatok és szervezeteik vagy éppen oktatási intézmények. Segítségükkel pedig olyanok számára is elérhetővé válik az eszköz, akik egyébként önállóan nem tudnák megengedni a Compocityt maguknak.
Miből finanszírozzátok a Compocity előállítását?
Részben önerőből, valamint két befektető segítségével, akik a fejlesztéshez biztosítanak forrást számunkra. Ennek köszönhetően a kisszériás termékfejlesztést elkezdhetjük olyan ökoetikus módon, ahol az alapanyagok választásán keresztül a kivitelező partnerekig hazai cégekkel tudunk együttműködni. Az applikáció fejlesztését pedig külső szakértőkkel támogatva, az alkalmazás már év végig több platformon is elérhető lesz.
Mesélj kicsit erről az applikációról!
Abban igyekszünk segíteni a felhasználóknak, hogy közvetlenül érezhessék saját hozzájárulásukat a komposztanyag, azaz a tápanyag létrehozásában. Ha valaki a Compocityt használja, akkor a bedobott hulladék súlyának arányában pontokat gyűjthet az alkalmazáson keresztül, ahol ráadásul – a bevitt adatoknak köszönhetően – nyomon tudja követni az ökológiai lábnyomának alakulását. A pontokat nálunk lehet beváltani, akár egy saját Compocityre, vagy általa különböző közösségi célokhoz lehet hozzájárulni.
Milyen jellegű jövőbe mutató törekvések jellemzik a Compocityt?
Fontos missziónk, hogy közelebb hozzuk a fizetőképes döntéshozókat azokhoz az emberekhez, akik szintén nyitottak lennének az otthoni komposztálásra, de mondjuk nincs meg a szükséges tőkéjük hozzá. Szeretnénk a közösségi összefogásnak egyfajta eszköze lenni.
Az első körben legyártott 10-20 eszközzel egyfajta közösségi termékfejlesztést indítottunk el, melynek célja minél több közvetlen visszacsatolást kapni a felhasználói csoportoktól Ahogyan az imént is említettem, arra törekszünk, hogy elérjük, minél több közösségben helyet kapjon a Compocity, és elsősorban az innen érkező visszajelzésekre számítunk.
Emellett van egy talán most még kicsit idealista elképzelésünk: a jövőben a társasházakban lakó gyermekek az okos kukából származó koncentrátumot felhasználhatnák az óvodák, iskolák kertjében, vagy akár a nagymamánál vidéken, és ezzel részeseivé válhatnának egy fenntarthatóbb körforgásnak, ami felnőtt életükben már természetes lenne. A kulcs, hogy a körforgás a lehető legkisebb útvonalon, pl. társasház és óvodák, városi közösségek és tereik között valósuljon meg.
Ha fel tudnánk oldani az előítéleteket, hogy a komposztálás büdös, problémás, akkor sokkal több ember kapna kedvet hozzá. Ezzel nemcsak a műtrágya felhasználást csökkenthetnénk, hanem a tápanyagok körforgásával helyben megoldanánk a fenntarthatóságot.
