Vilhemp

Magyar gyártású komposztálható termékek növényi rostokkal

2021. július 1-jétől több egyszer használatos, hagyományos műanyag terméket tiltottak be, így áthelyeződik a hangsúly a komposztálható, valamint a természetes anyagokból készülő helyettesítő termékekre. A Vilhemp növényi rostokkal vegyíti saját fejlesztésű, politejsav (PLA) alapú, komposztálható alapanyagát. A cég jóvoltából vásárolhatunk Magyarországon gyártott komposztálható, műanyagot helyettesítő anyagból készült evőeszközöket és szívószálakat.

Rédey Soma, a Vilhemp egyik alapítója mesélt a termékükről és a koncepciójukról.

A három alapító, balról jobbra: Szűts Gergely, Fülöp Villő, Rédey Soma.

Miben másabbak a Vilhemp evőeszközei, mint a hagyományos PLA termékek?

A politejsav alapú termékeknek már több mint 10 éves múltjuk van szerte a világon, de mégsem hoztak igazi áttörést. Újításunk abban rejlik, hogy természetes növényi rostot, pontosabban zúzott farosthulladékot keverünk az anyagba.

Miben befolyásolja az evőeszközöket a hozzáadott rost?

A tiszta politejsavból készült termékek külalakja szinte teljesen megegyezik a hagyományos műanyagéval, könnyű is összetéveszteni őket. Ez azért probléma, mert a komposztálható termékeket nem szabad a műanyaggyűjtő szelektív kukába dobni. A hozzáadott növényi rostok természetesebb külleművé teszik a termékeinket, így könnyebben be lehet őket azonosítani.

De a rostoknak köszönhetően fizikai tulajdonságukban is van eltérés. A biopolimerek egyik nagy problémája, hogy 60–65 °C-on elkezdenek lágyulni. A fejlesztéseknek és a növényi adaléknak köszönhetően stabilabb és – a későbbiekben reményeink szerint – hőállóbb is lesz az anyag.

Hogy történik a komposztálásuk, akár otthoni közegben is lebomlanak?

A komposztálható műanyagok körében még mindig sok az olyan, amely elégtelenül bomlik le, ellenben a Vilhempnek tanúsítványa van arról, hogy eszközei ipari körülmények között tökéletesen komposztálódnak. Ez azért fontos, mert 2023 után Magyarországon is törvény fogja előírni, hogy a lakosság számára biztosítani kell a komposztálható hulladék gyűjtését és elhelyezését. Az elképzelésünk az, hogy a Vilhemp termékei – a kések, a villák, a szívószálak – minden gond nélkül mehessenek majd ebbe a kukába.

Startup lévén még sok teszt áll előttünk, így egyelőre azt tudjuk garantálni, hogy a Vilhemp hasonló módon és idő alatt bomlik le, mint a tiszta PLA. De a hozzáadott rostok ezt is befolyásolják. Magához a komposztáláshoz párás közeg, meleg és sötétség szükséges. Iparilag 3 hónap alatt befejeződik a bomlás. Otthon – megfelelő feltételek mellett – hosszabb idő (akár évek) alatt ugyan, de szintén alkotóelemeire esik szét, és ugyanez a helyzet akkor is, ha kommunális lerakóba kerül. A legfontosabb viszont az, hogy semmilyen mikroműanyag nem keletkezik belőle, az alapanyag pedig 100%-ban megújuló energiaforrásból származik.

Milyen termékekkel vagytok jelen a piacon?

Jelen pillanatban kések, villák, desszertes kiskanalak és több méretű szívószálak alkotják kínálatunkat, de szeptembertől evőkanalakat is piacra dobunk. Folyamatosan zajlik a fejlesztés, az a célunk, hogy a közeljövőben poharakkal, tányérokkal és ételhordóedényekkel is szolgálhassunk.

Tudom, hogy a körforgásos hulladékgazdálkodást tűztétek ki célként magatok elé, és ennek jegyében már a visszagyűjtési szolgáltatást is előkészítettétek. Erről mit lehet tudni?

Az a filozófiánk, hogy eszközeink professzionális komposztálókban végezzék. Így megrendelőinknek biztosítani tudjuk, hogy a következő szállítmánnyal az elhasznált Vilhemp eszközöket eljuttatjuk az ipari komposztálóba. Tehát a vendéglátós feladata csupán a hulladék megfelelő gyűjtése. Kapcsolatban vagyunk a Profikomppal, Magyarország első ipari komposztáló telephelyét létrehozó cégével. Mielőtt a Profikomp befogad egy terméket, saját laborjában is megvizsgálja. Az, hogy létrejött az együttműködésünk, azt bizonyítja, hogy a Vilhemp 100%-ban komposztálható eszközöket gyárt. Cégünk még a kezdeti fázisnál tart, de azt tervezzük, hogy akár fesztiválokat, mozikat is ellátunk komposztálható műanyag eszközökkel, és a visszagyűjtésüket is elintézzük.

Miben mutatkozik még meg a fenntarthatóság gondolata nálatok?

Mint említettem, a visszagyűjtéssel az a célunk, hogy a termék teljes életútját ellenőrizzük, így csökkentsük a szemetet. A másik nagyon fontos tényező, hogy hazai cég vagyunk, és itthon történik a gyártás és csomagolás. A politejsavat jelen pillanatban még importáljuk, mivel nincs hazai PLA-üzem, de a növényi hulladékot helyből szerezzük be. A piacon vannak külföldi versenytársak, akik az árak tekintetében – volumenükből adódóan – versenyképesebbek nálunk. Úgy vélem azonban, hogy a fenntarthatóság szempontjából nem mindegy, hogy itthon jön létre, vagy egy külföldi európai országból, esetleg a tengerentúlról érkezik a komposztálható étkészlet. Ha tehát Vilhemp eszközöket használsz, ezzel nemcsak a hazai ipart támogatod, hanem rövidebb ellátási láncot is választasz.

Másik sarkalatos dolog a csomagolás. Ebben is hűek akartunk lenni az elveinkhez, így a papírcsomagolást választottuk. Evőeszközeink a Spar polcain a hétköznapi fogyasztók számára is elérhetőek.

A Vilhemp csomagolása papírból készül, a termékeket a Spar polcain is megtaláljátok.

Miben vagytok jobbak a faeszközöknél?

A fatermékekkel – azon túl, hogy megváltoztathatják az ételek ízét – az a probléma, hogy még ha fenntartható fagazdaságból származnak is, akkor is minimum 15–20 év kell ahhoz, hogy egy fa megnőjön akkorára, hogy be lehessen takarítani. Ezzel szemben a PLA és a hozzáadott növényi rost is mezőgazdasági hulladékból származik. Arra biztatok mindenkit, hogy használja többször a termékeinket, mivel tökéletesen el lehet őket mosogatni. Mi is, és a családunk is ezeket használjuk itthon.

Fotók: Vilhemp, Déry Studio

Ha tetszik a Vilhemp története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

ReCreativity

Kreatív újrahasznosító workshopok azoknak, akik szeretnének változtatni a világon

A ReCreativity egy társadalmi vállalkozás, amely kreatív kézműves programokat kínál változásra nyitott embereknek, mindehhez alapanyagként a háztartásokban keletkező hulladékot használja fel. Földi Barbarbara, a ReCreativity megálmodója és tulajdonosa mutatja be vállalkozását.

Földi Barbara
Földi Barbara, a ReCreativity tulajdonosa

Hogyan jött létre a ReCreativity, és mi a célotok?

Hivatalosan 2013-ban alakult a cég, így lassan 10 éves gyakorlatunk van. Egy olyan szervezetet szerettünk volna létrehozni, amelynek célja a környezettudatosságra való érzékenyítés. Kezdünk elszakadni a természettől és a fenntarthatóság gondolatától. Azt tapasztalom, hogy egyedül igen nehéz visszatalálni a helyes útra és végigmenni rajta. Így hát olyanoknak kínálunk tréningeket, akikben már megfogalmazódott a tenni akarás, de egyedül kevésnek érzik magukat. A segítségünkkel olyan tudást szereznek, és olyan használati tárgyakat tanulnak meg előállítani, amelyek segítik őket abban, hogy a hétköznapi életben is érvényesítsék a fenntarthatóság elvét.

Milyen alapanyaggal dolgoztok?

Az első fontos dolog, hogy mindig a közvetlen környezetünkből szerezzük be a hulladékot. Most például Nógrád megyében, Alsótoldon lesz egy hosszabb tréning, és mi nem fogunk oda Budapestről szemetet szállítani, hanem a környék adta lehetőségeket használjuk ki.

A másik fontos elvünk, hogy kizárólag a háztartásokban megtalálható alapanyagokból dolgozunk, tehát nem használunk fel ipari hulladékot sem. Pont azért, mert úgy gondolom és tapasztalom, hogy az emberek sokkal jobban tudnak kapcsolódni a fenntarthatósághoz, ha ehhez saját környezetükből veszik az alapanyagot. Legyen ez PET palack, Tetra Pak vagy használt vászon.

Miket készítetek egy ilyen képzésen?

Ebben is különbözünk kicsit más kezdeményezésektől. Nem trash art művészeti alkotásokat készítünk, hanem valódi használati tárgyakat, amelyeket a foglalkozás után haza tudsz vinni és használhatsz. Olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, amelyek talán banálisak, de magadtól, ha egyedül vagy, nem fogsz leülni megcsinálni őket. A közösségben azonban megcsinálod, aztán nemcsak az eszközt, hanem a tudást is hazaviszed. Később magad is készíthetsz otthon további eszközöket, a tudásod pedig másoknak is átadhatod.

A most induló egyhetes alsótoldi képzésen helyi használt szövetből fogunk vászontáskákat készíteni. A résztvevők elsajátítják a varrást, az ollókezelést, a szitanyomást és egy remek vászontáskával is gazdagabbak lesznek.

ReCreativity szitanyomás
A táborozók vászontáskákat díszítenek szitanyomással.

Milyen képzéseitek vannak, és ezek kiknek szólnak?

Korosztály tekintetében és társadalmilag is nagyon széles kört szólítunk meg. A programjainkon részt vehet bárki a kisiskolásoktól kezdve egészen az aggastyán korúakig, azt mondhatni, hogy tényleg életünk végéig tanulhatunk.

Vannak nemzetközi kurzusaink is. A most induló egyhetes tábor Erasmus+ projekt keretében valósul meg. Ebben olyan fiatalok vehetnek részt, akik a támogatás nélkül nem engedhetnék meg maguknak, hogy több napig külföldön nyaraljanak, és képezzék magukat. Ezenkívül van cégeknek ajánlott programunk, és egynapos workshopokat is szervezünk.

Hány résztvevőtök van egy évben?

Egy évben én átlagosan 6–7 képzést tartok, egy ilyen képzésen 20–30 fő vesz részt nemzetközi szinten. Ehhez jönnek a workshopok és a céges megrendelések. Nem egyedül vagyok ezekre, a projektekbe bevonom a kollégáimat is. Éves szinten összesen 300–400 ember fordul meg a programjainkon.

Hol zajlanak a táborok és más rendezvények?

A cégünk Budapest-központú, de csak a rövid workshopjainkat rendezzük a fővárosban. Tudatosan törekszünk arra, hogy kevésbé frekventált helyen tartsuk a programokat. Így jutottam el Nógrád megyébe, Alsótoldra. Mivel társadalmi vállalkozás vagyunk, olyan helyet kerestem, ahol valamilyen társadalmi ügyet szolgálhatunk. Alsótoldon egy olyan régi iskolát választottunk szállásnak és az oktatás helyszínének, melyet egy másik társadalmi vállalkozás üzemeltet, amely bevételeinek egy részét SNI-s gyerekeket nevelő családok nyaraltatására fordítja.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy részben a szeméttel való munkánk révén, részben lobbitevékenységemnek köszönhetően 2018-ban – Magyarországon ugyan utolsóként – itt is elérhetővé tették a szelektív szemétgyűjtést. Igyekszünk az egész régiót bevonni, minél több helyszínre eljutni. Volt, hogy helyi iskolában szerveztünk ingyenes foglalkozást, de már a balassagyarmati fegyházban is tartottunk gyakorlatot.

Recreativity csoport

Mesélnél az alternatív tanítási módszeretekről?

Én végzettségemet tekintve felnőttoktató és ifjúságsegítő vagyok. A módszerünknek hivatalosan „nem formális oktatás” a neve, az élménypedagógia eszközeivel dolgozunk.

Míg a formális oktatás keretében valaki leadja az anyagot, majd visszakérdezi, addig nálunk a tanulók maguk mennek végig az oktatás folyamatán, és utána prezentálják a tanultakat. Legyen szó élményről vagy tárgyról, a módszer ugyanaz. A legjobb benne az, hogy az élménye mindenkinek különböző, melyet aztán meg tud osztani a csapattársával, ennek hatására egy erősebb kapocs is kialakulhat.

Milyen változáson mentek át régi „diákjaitok”?

Ez nagyon változó! Úgy gondolom, hozzánk eleve olyanok jelentkeznek, akik már nyitottak a fenntarthatóságra, de még nem ismerik az eszközöket, a lépéseket. Ezek megismerésében segítünk nekik. Vannak fix szabályaink. Az egyik ilyen, hogy a táborban csak vegetáriánus ételeket szolgálunk fel. Úgy vélem, hogy a fogyasztásunk, az ételeink kiválasztása már nagyban befolyásolja tudatos döntéseinket. Voltak olyan „diákjaink”, akik ez után az egy hét után végleg vegetáriánusok lettek. De olyan is akadt, aki fast fashion cégnél végzett munkáját otthagyta, mert úgy gondolta, nem fér össze azzal, ahogyan az életét élni akarja. Én már akkor boldog vagyok, ha a résztvevők 1%-a változtat valamit a mindennapjain, de a fő cél, hogy a nálunk szerzett tudást a későbbiekben másoknak is átadják.

Fotók: ReCreativity, Földi Barbara

Ha tetszik a ReCreativity története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

RAWfiction

Művészi kialakítású hangelnyelő panelek ipari textilhulladékból

Az ipari gyapjúhulladékot a gyakorlatban nem lehet fenntartható módon visszaforgatni, Temesi Apol, a RAWfiction megalkotója azonban művészi megoldást talált erre. A hulladékra nyersanyagként tekint, préseléssel előállított hangelnyelő panelei nemcsak funkcióban múlják felül a hagyományos technikákat, de igazi képzőművészeti alkotásként is megállják a helyüket az irodákban, hangstúdiókban.

A panelek tervezője, a Moholy-Nagy-díjas textilművész, Temesi Apol válaszolt a kérdéseinkre.

rawfiction
Temesi Apol
Temesi Apol, a RAWfiction tulajdonosa műhelyében festi az anyagot.

Hogyan kötöttél ki a gyapjú felhasználásánál?

Textiltervezőként az ipar és a nyersanyag kapcsolata foglalkoztat. A mesterdiploma megszerzése után a MOME Doktori Iskolájában folytattam tanulmányaimat, ahol jelenleg a nyersanyag-centrikus tárgytervezés témájában kutatok. Ez lehetőséget ad arra, hogy tervezőként szerepet vállaljak a fenntartható jövő alakításában.

Az irányzat az ipari maradék teljes visszaforgatására ösztönöz, és arra, hogy a természetes, megújuló forrásokat tárgyi kultúránkban használjam fel. Az így elérhető teljes cirkularitással a hulladékhalmozódás kérdése megoldhatóvá válik.

Az elmélet gyakorlati megvalósításához tervezőként olyan anyagot választottam, melynek felhasználásakor ez a két kérdés keresztezi egymást, emellett pedig hazai kötődése is van. A hazai textilipar gyártási maradékával, a gyapjúval kezdtem foglalkozni, illetve ennek visszaforgathatóságával.

Mi a kulcsa a gyapjú visszaforgatásának?

A gyapjú visszaforgatása összetett probléma, amelyre az eddig ismert eljárások nem adtak választ. Az általam kifejlesztett gyártástechnológia ismét nyersanyagként közelíti meg az ipar számára problémát okozó maradékot. A feldolgozási folyamat a gyapjú kedvező tulajdonságait helyezi előtérbe, megmunkálása során olyan körülményeket teremt, amelyek között a legjobban tudja kihasználni az előnyeit.

A megközelítés újdonsága komplexitásából fakad. Abból, hogy egyszerre tartjuk szem előtt a fenntartható tárgytervezés szempontjait és a nyersanyag értékeit.

rawfiction
Az elemek modularitásának és sokféle színének köszönhetően változatos alkotások születnek.

Honnan jött az akusztikus panelek készítésének ötlete?

Az új technológia különlegessége, hogy az anyag újrapréselése során olyan anyagvastagság érhető el, amely az eddig ismert eljárásokkal nem volt lehetséges. Az akusztikai mérések azt igazolták, hogy a préselt felületek kiválóan csillapítják a hangokat, így természetes, megújuló alternatívát jelentenek a belsőépítészeti terek kialakításában.

Tudni lehet, hogy több év munkája során kristályosodott ki a RAWfiction projekt. Voltak nehézségeid?

Ahhoz, hogy az ötletemből piacképes termék váljon, éveken át finomítanom kellett a fejlesztést, tanulmányoznom kellett a nemzetközi zöld belsőépítészeti standardokat, valamint az akusztikai és a textilipari szakterületeket. Olyan megoldást akartam találni, amely minden elvárásnak megfelel, miközben a fenntartható tárgytervezés komplex szemléletével is összeegyeztethető.

Milyen a mostani termékpalettád, és milyen fejlesztési irányokat látsz magad előtt?

Az alapmodul, amellyel jelenleg dolgozom, 6×24 cm-es téglatest, amely 3 cm vastag. Az oldalarányainak köszönhetően változatos terülő mintázatok kialakítására alkalmas. Az egységes elemekből felépülő akusztikai panelek a modularitásnak és a folyamatosan bővülő színpalettának köszönhetően könnyen tudnak alkalmazkodni bármilyen belsőépítészeti elképzeléshez. A következő időszakban a kapacitás növelésén és a teljes termékpaletta kialakításán fogunk dolgozni.

rawfiction iroda
A hang csillapításán túl díszíti is az irodákat, stúdiókat, termeket.

Kiknek ajánlod a termékedet?

Zengéscsillapító felületekre jellemzően irodai tárgyalókban, reprezentatív terekben, hangstúdiókban, oktatási helyiségekben van szükség. A funkcionális belsőépítészeti burkolatoknak ugyanakkor különleges, egyedi megjelenésükkel erős üzenetértékük is van, ami a tudatos anyaghasználaton keresztül a fenntartható tárgykultúra szem előtt tartásáról tanúskodik. Ezzel az üzenettel szólítja meg a felhasználókat.

Mennyiben egyedülálló a terméked itthon, esetleg Európában?

Az ipari maradékok visszaforgatása és a természetes, megújuló nyersanyagok felfedezése feltörekvő irányzat a fenntartható tárgytervezés területén. Ez ma főleg az európai designkultúrában jellemző. Ennek szellemiségébe illeszkedik a fejlesztésem, amely saját szellemi termékem és szabadalmam.

Az alapanyagokon túl hol jelenik meg a fenntarthatóság a RAWfiction tárgyaiban?

A fejlesztés a doktori kutatásom elméleti hátterére épülő gyakorlat megvalósulása, melynek keretében a nyersanyag-centrikusságot mint a fenntartható tárgytervezés egyik pillérét vizsgálom. A lokalitás és a nyersanyag teljes életciklusának figyelembevétele mellett a RAWfictionről azért is beszélhetünk kiváló termékként, mert a környezetünkre és az egészségünkre káros építőipari anyagok természetes, megújuló alternatívájaként alkalmazható.

Fotók: RAWfiction, Mohai Balázs

Ha tetszik a RAWfiction története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Greenbiotic

Természetes tisztítás jótékony baktériumokkal

Eddig el akartuk pusztítani a baktériumok 99,9%-át, ám a veszprémi Greenbiotic új alternatívát kínál. Jótékony baktériumok segítségével állítanak elő olyan tisztítószereket, amelyek úgy fertőtlenítenek, hogy csak a számunkra ártalmas kórokozókat pusztítják el. Az ügyvezető és ötletgazda Peretsényi Dániel mesél a Greenbiotic termékcsaládról.

Hogyan született meg a baktériumokkal való tisztítás gondolata?

A probiotikus takarítás ötlete akkor fogalmazódott meg, amikor jobban beleástam magam saját autoimmun betegségeimbe. Ekkor vált egyértelművé a kapcsolat a jótékony baktériumok és a különböző betegségek kialakulása között. Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a bélflóra állapotának óriási hatása van az egészségünkre. Ennek ismeretében szembetűnővé vált az anomália, hogy – noha már kezdjük érteni, hogy mikroorganizmusok nélkül mi sem élnénk – mindenáron el akarjuk pusztítani a 99,9%-ukat. Ekkor döntöttük el, hogy fertőtlenítőszer helyett az ellenkezőjét, probiotikus tisztítószert fogunk gyártani.

peretsényi dániel
Peretsényi Dániel, a Greenbiotic ötletgazdája és ügyvezetője

Eddig mindig irtani akartuk a baktériumokat. Hogyan lehet velük tisztítani? Miként megy végbe a mechanizmus?

A tisztítást minden esetben felületaktív anyagok végzik, amelyek a hagyományos tisztítószerek esetében lehetnek szintetikusak vagy növényi alapúak. Kevesen tudják, hogy a jótékony baktériumoknak és a gombáknak nagyon áldásos tulajdonsága, hogy együttélésük során értékes természetes felületaktív anyagokat termelnek, melyekkel ugyanúgy lehet tisztítani, mint szintetikus társaikkal. Ez kvázi a természet csodája. Ezért is tartják úgy, hogy a világon ez a leginkább környezetbarát módja a felületaktív anyagok előállításának. Aki próbálta, az tanúsíthatja a termékek hatékonyságát.

Miben jobb a Greenbiotic, mint egy hagyományos tisztítószer vagy mint a környezetbarát ecet?

Nincs baj az ecettel, és a szódabikarbónával sem. Az utóbbi időben népszerűek lettek ezek a tradicionális megoldások is. Annak, akit nem zavar az ecet szaga, ez a kombináció jó megoldás lehet elsősorban vízkőoldásra. Vigyázni kell azért vele: kerámialapon, márványon, fafelületeken például kimondottan ellenjavallt a használata. A mosásnál is hasonló a helyzet: az ecetnek van előnyös tulajdonsága – például puhítja a ruhát –, de gondot is okozhat azzal, hogy kikezdi a mosógép tömítéseit. Alapjában véve ez summázza is azt, amit a hagyományos megoldásokról gondolok: jól működnek némi kompromisszummal.

Mi található a palackban, hogyan állítjátok elő a baktériumokat?

Sokféle készítményünk van a háztartási termékektől kezdve az ipari termékekig. Mindegyiket úgy kell megalkotni, hogy egy konkrét célra maximálisan megfeleljen. Más irányból kell megközelíteni például egy erős vízkőoldásra kifejlesztett ökotisztítószert, mint egy mosogatószert. Természetesen minden termékünk tartalmazza a már korábban említett probiotikus felületaktív anyagot, az összes többi összetevőt a funkcióhoz szabtuk, beleértve az egyéb növényi összetevőket vagy a természetes megoldásokat, mint például a citromsavat. A háztartási termékeink nem tartalmaznak élőflórát, csak egy speciális jótékony gomba által termelt probiotikus összetevőt, amelynek nagyon ritka, 100%-os a karbonsemlegességi indexe (RCI). Az önkormányzatok által használt tisztítószereket pedig egy speciális, erős konzorciumban élő baktériumkultúrából gyártjuk, több hetes fermentációs folyamat eredményeként.

Milyen tisztítószereket forgalmaztok jelenleg?

Élet- és bababarát mosogatószert és mosógélt, fürdőszobai és konyhai tisztítószereket, általános tisztítószert. A közeljövőben tervezzük, hogy padlóápoló és kézmosó szappan is helyet kap a kínálatunkban.

Termékeink megvásárolhatók a saját webshopunkban, de forgalmazzák őket más viszonteladók is, valamint a dm drogériáiban is megtalálhatóak vagyunk.

greenbiotic termékeke
Széles körben használhatjuk a Greenbiotic termékeit, amelyek már a dm-ben is elérhetőek.

Hallottam, hogy Budapest két kerületében is a Greenbiotic tisztítószerével végzik a közterek fertőtlenítését. Van-e bármi eltérés a használatában a hagyományos tisztítószerekhez képest?

Azóta már bővült a kerületek listája, a VIII. kerület is csatlakozott az V. és a VII. kerülethez, ahol Greenbiotic-kal takarítják a közterületeket. Sok eltérés van, persze! Ilyen célra az önkormányzatok általában vegyszert használnak, viszont 2021-ben ez már kezd „ciki” lenni. Szerencsére már egyfajta társadalmi elvárás is megfogalmazódik a lakosok részéről. Nem lehet már maró vegyszerekkel takarítani a járdákat. Az emberek belélegzik a keletkező gőzöket, a kutyák megisszák a fák tövében összegyűlt vizet, takarítás közben a tisztítószerből a parkoló autókra is fröccsen. Egyre nagyobb relevanciája van az ilyen és ehhez hasonló, környezetkímélő megoldásoknak.

Miként jelenik meg nálatok a fenntarthatóság gondolata? Olvastam, hogy saját csomagolóüzemetek van, illetve hogy hazai termékekből dolgoztok.

Igyekeztünk komolyan venni ezt a kérdést, hiszen közös jövőnkről van szó, közösen kell tennünk érte. Ezen a piacon az etikusabb gyártók körében az a szokás, hogy lehetőséget biztosítanak a vásárlóknak a flakonok visszaküldésére. Ezzel több gond is van: egyrészt a vásárlóknak csak kis százaléka él ezzel a lehetőséggel, másrészt nem tudni, hogy a gyártó mit kezd a flakonokkal. Ha azt feltételezzük, hogy mindet kimossa, újracímkézi, újratölti, akkor sem tud többet tenni, mint azt, hogy a saját hulladékát forgatja. A mi célunk a kezdetektől fogva az volt, hogy az országban meghatározó szereplőkké váljunk, és jelentős változást tudjunk előidézni ezen a területen. Jelenleg az erre a célra létrehozott leányvállalatunk napi 20 tonna PET-hulladék újrahasznosítását végzi. Erre nagyon büszkék vagyunk.

Fotók: Greenbiotic

Ha tetszik a Greenbiotic története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

VUUV Works Elly intarziás éjjeliszekrény
VUUV Works

A fenntartható design csapatjátékosai

Az egyszemélyes márkák tengerében igazi ritkaság a VUUV Works alkotó közössége, melyen belül a csapat nagysága ellenére hangsúlyt kapnak a személyes történetek és az egyéni munka elismerése. A VUUV Works csapata abból a szempontból is kitűnik, hogy a fogyasztói igényeket nem kiszolgálni szeretné, hanem egy jobb, tudatosabb irányba terelni. A különleges koncepcióról a márka alapítója, Lébényi Anna mesélt.

Mi inspirált a VUUV Works létrehozására?

Sok mindennel foglalkoztam előtte. A legmeghatározóbbak talán a permakultúrás táborok és az asztalos műhelyekben eltöltött időszakok voltak. De az építészmérnöki végzettségem, a gyártásvezetői, a tervezői, a brand manageri éveim is sokat formáltak rajtam. Az, hogy egy ember végül hol találja meg a helyét, nagyon sok tapasztalás eredménye. Ezt nálam is az élet hozta, és ki tudja, merre vezet még az utam. 2013-ban elkanyarodtam az építészettől, és az Aiksz Zrt.-nél asztalosnak kezdtem tanulni. Ekkor szerettem bele az intarziázásba, és ekkor ismertem meg az első VUUV-os készítőket is. A művészek, a kézművesek világa inspirál, a lenyűgöző tudásuk, a szemléletük, maguk az emberek, akik nagy munka és türelem árán mesterévé válnak egy anyagnak. Velük együtt dolgozni fantasztikusan emberközpontú munka, aminek során rengeteget tanulok.

Kikből áll a csapatotok?

A közösségünk 11 készítőt foglal magába, most bővülünk 13 főre. Ezenkívül külsősöket is folyamatosan bevonunk a munkába. Mind alkotók vagyunk, kézművesek és művészek. Két gyékényfonó van közöttünk, a népi iparművész Kiss Tünde és Kovács Tibor, valamint most csatlakozik hozzánk Kakas József népművész, szintén kosárfonóként. Csabai Lucia kerámiaműves, Pattantyús Orsolya pedig keramikus iparművész, aki szintén most kapcsolódott hozzánk. Pattantyús Gergely üvegtervező iparművész, Köpf Jenő faesztergás, Nagy Ádám János asztalos, Hári Zoltán ötvös, dr. Horváth Egonné kézi kötő, Szilágyi Eszter népi kézműves takács, Hajgató Sára növényi festő. Én magam pedig minden egyéb, a működésünkhöz szükséges feladatot elvégzek: szerkesztem a weboldalt, fotózok, szövegeket írok, kezelem a közösségi médiát. Emellett szervezem a gyártást, koncepciókon agyalok, tervezek és intarziázok. Ezekből a feladatokból a jövőben csak az utóbbiakat szeretném megtartani.

Az alkotók balról jobbra: Köpf Jenő (faesztergás), Nagy Ádám János (asztalos), Csabai Lucia (keramikus), Kiss Tünde (kosárfonó), Kovács Tibor (kosárfonó), Pattantyús Gergely (üvegművész), Hári Zoltán (ötvös), Hajgató Sára (növényi festő), dr. Horváth Egonné (kézi kötő), Szilágyi Eszter (kézi szövő), Kakas József (kosárfonó), Lébényi Anna (intarziás).

Milyen koncepció szerint dolgoztok? Hogy zajlik a közösségi alkotás?

Változó, nincs fix munkafolyamat. Igyekszünk mindenkinek a legnagyobb szabadságot biztosítani, hogy úgy dolgozzon, ahogy számára a legtermészetesebb. Minden munkadarab esetében három fázisra bontjuk a megvalósulás folyamatát, és megnevezzük, kihez köthetők az egyes fázisok: ki a tervező, ki az anyagbeszerző, és végül ki készíti el a tárgyat. Így mindenki megkapja az őt megillető elismerést az elvégzett munkáért, és szabad az átjárhatóság. Van, hogy egy darabon akár négyen is dolgozunk, folyamatosan segítve egymást, de az is előfordul, hogy egy ember viszi végig a folyamatot a tervezéstől a megvalósításig.

Mely három szóval tudnád jellemezni a VUUV Works termékeit?

Fenntartható, etikus, design.

Milyen gondolat húzódik a VUUV Works elnevezés mögött? 

Még 2013-ban, az asztalos műhelyekben töltött idő alatt kezdtem fejleszteni egy bútoripari melléktermékek újrahasznosítására épülő márkát. A VUUV Works elnevezés játék a keresztnevemmel: a „VUUV” az „ANNA” tükrözéséből jött létre, mellé került a „works” szó, így a kettő együtt tulajdonképpen annyit tesz, hogy „Anna dolgozik”. Ekkor még egyedül dolgoztam, de úgy döntöttem, megtartom a nevet, mert mindig emlékeztet arra, hogy honnan indultam, valamint a keleti filozófiából ismert „vej vu vej”-re, vagyis a nem-cselekvés cselekvésére vagy a nem-cselekvés művészetére.

Milyen fajta termékeket gyártotok? Személyre szabott darabok készülnek, vagy kollekcióból lehet választani?

Meglehetősen széles a palettánk. A bútoroktól és a lakásdekorációktól kezdve az ékszereken át a ruhákig sok minden kikerül a kezeink közül. Vannak olyan darabjaink, amelyeket folyamatosan utángyártunk, és vannak olyan egyedi tárgyak, amelyekből csak egy készülhet. Ilyeneket az esztergált tálak, a szabadon fújt üvegek, a faégetésű kerámiák között találhatunk, mivel ezek az anyag és a technika sajátosságai miatt utánozhatatlanok. De egyedi megrendelésekkel is meg lehet keresni minket, én például most is két asztalon dolgozom.

A VUUV Works széles termékpalettát kínál, a bútoroktól és lakásdekorációtól kezdve az ékszeren át a ruhákig
A VUUV Works széles termékpalettát kínál, a bútoroktól, lakásdekorációktól kezdve az ékszereken át a ruhákig.

A „fenntartható design” kifejezést sokféleképpen értelmezik. Véleményed szerint mitől lesz fenntartható márka a VUUV Works?

Attól, hogy átfogóan szemlélve fenntarthatóak és etikusak vagyunk, és a fenntarthatóságból nem csak szegmenseket ragadunk ki. Ezenkívül nem piaci trendeket követünk. Az, amit csinálunk, a mi küldetésünk, a szívünkből jön, és teljesen elköteleztük magunkat mellette. Minden darabot helyben készítünk. Bútorainkhoz FSC®-tanúsítvánnyal rendelkező gyártóktól szerezzük be az alapanyagot, valamint hazai, balesetveszélyesnek ítélt fák anyagát használjuk fel, helyi sással és gyékénnyel kiegészítve. De asztalosműhelyek elfekvő készleteinek is szívesen adunk új életet. Sok – korábban intarziázáshoz félretett – furnér porosodik a polcokon, amit egy hozzáértő frissítés után ugyanúgy fel lehet használni, mint az új alapanyagokat. Kötött, szőtt termékeink alapanyaga természetes merinógyapjú és hazai alpakagyapjú fonal, melyet – ha ez az igény – növényi festéssel színezünk. Ékszereinket pedig magyarországi ásványokból, fából, újrahasznosított ezüstből és szaruból alkotjuk. A műanyag csomagolás helyett biológiailag lebomló, kukoricakeményítőből előállított anyagba burkoljuk a termékeinket, így biztosítva a sérülésmentes, mégis környezetbarát szállítást.

Fenntartható, etikus forrásokból származó alapanyagok
Fenntartható, etikus forrásokból származó alapanyagok

Az átfogó szemlélettel együtt a lelkiség is jelen van. Azonfelül, hogy az anyaghasználat fenntartható, etikus és transzparens információáramlás jellemző a készítőkre és a vásárlókra egyaránt. Vizsgáljuk működésünk hatásait a környezetre, dolgozunk ezek csökkentésén, kompenzálásán. Azért vonzzuk az embereket a készítők világába, mondjuk el történetünket, ültetünk fákat minden tavasszal és ősszel, hogy kompenzáljuk a szállításaink károsanyag-kibocsátása által okozott károkat.

Teljesen transzparensek vagyunk a természetesen fenntartható vagy a fenntarthatósági minősítéssel rendelkező anyagok és a készítők által befektetett munka tekintetében. Folyamatosan azon törjük a fejünket, hogyan lehetne ezt még jobban csinálni.

A készítők majdnem mindannyian oktatják is mesterségüket. Ez szintén szorosan kapcsolódik a fenntarthatósághoz, hisz a tudás átadása nélkül ezek a mesterségek mind kihalnának, ami azt eredményezné, hogy nem tudnánk, hogyan lehet a helyi anyagokkal bánni.

Az alkotók majdnem mind oktatják is a mesterségüket
Az alkotók majdnem mindannyian oktatják is a mesterségüket.

Ha tetszik a VUUV Works története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

A saját életedben miként jelenik meg a fenntarthatóság, a környezetvédelem? 

Rengeteg minden van, amit egy magánember megtehet azért, hogy kímélje a környezetét. Számomra nem kérdés, hogy odafigyelek ezekre. Piacokra járok, és mindig van nálam valamilyen zsák vagy használt zacskó, amelybe pakolni tudok. Környezetbarát tisztítószereket használok. Nyolc évig vega voltam, amiről most az erős szellemi leterheltség miatt kicsit letettem, és elkezdtem telente húst enni, amit igyekszem elnézni magamnak. Ritkán utazom repülővel, és amikor csak tehetem, tömegközlekedési eszközt használok. Már van saját kertem, ami hatalmas boldogság, mert tudok lekvárt főzni, és a természetközelség sokat segít abban, hogy kiegyensúlyozott legyek. Az otthonom persze tele van természetes anyagokkal, és nagyon szeretem azokat a tárgyakat és ruhákat, melyeknek történetük van. Vannak olyan darabjaim, amelyek 30–100 évesek, családi örökség részei, ajándékba kaptam őket, vagy éppen 7 éves koromból származnak még Egyiptomból. Én ezeket mind hordom, használom. Már gyerekként is ilyen beállítottságú voltam.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon vagy akár az egész világon? 

Működésünk egyes részleteit kiragadva találni hasonlókat a világban, de teljes tevékenységünket, missziónkat tekintve egyedülállóak vagyunk. Ez annak az eredménye is, hogy weboldalunk startolását megelőzően 7 évig tervezgettük a VUUV Works-t.

Tapasztalatotok szerint elsősorban milyen réteg nyitott a termékeitekre? 

Érdeklődési körre, korra és nemre nézve is széles réteg nyitott a tevékenységünkre, mert érzik az elhivatottságot, a készítők profizmusát. Legyen szó kézművességről, designról vagy fenntarthatóságról, nagyon sok mondanivalónk van mind vizuálisan, mind verbálisan.

Elhivatottság és profizmus jellemzi a csapatot
Elhivatottság és profizmus jellemzi a csapatot.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Szeptembertől összebútorozunk a Bihari Ádám által vezetett Narturarch építészcsapattal, akikkel teljes mértékben összeillik a koncepciónk. A szolgáltatásaink is remekül kiegészítik egymást: az általuk képviselt és teljesen úttörő természetes építészet, valamint a mi lakberendezési, felületkialakítási elképzelésink. Most épp a közös tér kialakításán dolgozunk, ahol showroom, műhely és iroda is helyet kap. Ennek köszönhetően élőben is látni lehet majd a VUUV Works alkotásait és Ádámék gyönyörű vályogvakolatait. Ezenkívül rövidesen elindul az együttműködésünk Bach Viktóriával, aki kötött darabokat tervez nekünk. Nemrég elkezdtük a közös munkát Kakas József kosárfonóval és Pattantyús Orsolya keramikussal. Velük jelenleg a termékfejlesztés periódusában vagyunk, de hamarosan várható az izgalmas végeredmény. Folyamatosan jövünk ki kisebb kollekciókkal, jövő nyárra pedig egy VUUV-os alkotótábort tervezünk.

(Fotó: Lébényi Anna, Nagy Gábor)

Ha tetszett a VUUV Works története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Recobin szelektív hulladék kukák
Recobin

Szelektív hulladékgyűjtés komplex megközelítésben

Ha a szelektív hulladékgyűjtésnek az a célja, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, miért ne készülhetnének már a kukák is környezetbarát anyagból? A Recobin ezt a gondolatot hívta életre, sőt még tovább ment, és a hulladékkezelés piacán egyedülállóan komplex szolgáltatást nyújt. Röser Mihályt, a cég projektkoordinátorát kérdeztük.

Milyen filozófia mentén működik a cég?     

A Recobinnál hiszünk abban, hogy egy környezetvédelemmel foglalkozó vállalkozás is működhet piaci alapon, és lehet üzletileg sikeres. A környezetvédelem mellett a társadalmi felelősségvállalást is kiemelten fontosnak tartjuk. Ebből mi leginkább hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásával, munkaerőpiaci reintegrációjával igyekszünk kivenni a részünket.

Mi inspirált a Recobin létrehozására, és hogyan valósítottátok meg az ötletet?

A környezetvédelmi vállalkozás ötlete 2003-ban az alapító és ügyvezető Ferenczi Attila fejében fogant meg. Az ELTE TTK hallgatójaként alapító tagja volt a Környezettudományi Klubnak, majd később az „Egyetemisták a környezettudatos szemléletért csoport”-nak, vagyis az ELTE EKSZ-nek is. Egyetemi évei során részt vett a szelektív hulladékgyűjtés kialakításában az ELTE TTK épületeiben, ennek során betekintést nyert a hulladékgazdálkodás és hulladékmenedzsment világába.

2012-ben a Climate-KIC pályázatát megnyerve, pénzügyi támogatással és egy 9 hónapos inkubációs program segítségével megalakult az ÖKUKA. Ennek fő profilja környezetbarát alapanyagú, élettartamuk végén újrahasznosítható, olcsó, szelektív hulladékgyűjtők készítése volt. Ebből a kezdeményezésből nőtt aztán ki 2013-ban a Recobin Kft., amelynek tevékenysége – a beltéri kukák forgalmazása mellett – integrált hulladékgazdálkodási szolgáltatásokkal bővült ki.

Recobin: Röser Mihály – project coordinator, Ferenczi Attila – alapító ügyvezető, Horváth Benedek – project manager, Kovács-Mechler Anett – account manager
A kezdeményezés az öko kukák gyártásából nőtte ki magát, később újabb szolgáltatások jelentek meg a kínálatban.
A képen: Röser Mihály (projektkoordinátor), Ferenczi Attila (alapító ügyvezető), Horváth Benedek (projektmenedzser), Kovács-Mechler Anett (értékesítési menedzser)

Honnan ered a Recobin elnevezés?

Az újrahasznosított alapanyagú kukákra utal. A „reco” jelentése ’újra’ vagy ’újjá’, míg a „bin” a „kuka” angol megfelelője.

Ha tetszik a Recobin története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Mi történik a Recobin kukákban összegyűlt hulladékkal?

Cégünk két fő eleme – a szelektív hulladékgyűjtők forgalmazása és a szolgáltatási üzletág – bizonyos értelemben különválik. A tőlünk vásárolt beltéri szelektív kukák irodákba, oktatási intézményekbe, boltokba és magánszemélyekhez jutnak el országszerte, illetve az országon kívül is, így a bennük összegyűlt hulladékról többnyire nem mi gondoskodunk. A szolgáltatási, pontosabban üzemeltetési üzletágban a szelektív hulladék elszállítása is része az általunk nyújtott komplex tevékenységnek. Munkatársaink a létesítményeken belül kialakított munkaállomásokon a teljes hulladékáramot osztályozzák, előválogatják, így a lerakóhoz szállított kommunális hulladék mennyiségét jelentősen lecsökkentjük. Az újrahasznosítható anyagokat akár 10 frakcióra is elkülönítik, ezeket aztán előkészítik elszállításra. A létesítményektől saját logisztikával szállítjuk el az újrahasznosítható hulladékot az átvevő partnerekhez, akik gondoskodnak a feldolgozásáról. Olyan együttműködést is sikerült kialakítani egyik ügyfelünkkel, amelynek keretében a külön gyűjtött anyagáramot közvetlenül művészeti projektekhez használják fel, ez pedig az újrahasznosításnál még egy fokkal környezetbarátabb megoldást jelent.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek itthon, esetleg Európában?

A szolgáltatásunk azért tekinthető egyedinek, mert jóval többet nyújtunk a szelektív hulladék elszállításánál. A komplex hulladékmenedzsment révén az összes hulladékkal kapcsolatos feladatot átvesszük az üzemeltetéstől, beleértve a hulladékbevallások elkészítését, a közszolgáltatóval történő kapcsolattartást, a hulladéktároló helyiségek és a tárolóedények tisztán tartását, a veszélyes hulladék elszállítását, a lomtalanítást.

Komplex hulladékmenedzsmentet, integrált hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat kínál a cég.

Mit tapasztaltok a magyarok hulladékkezelési szokásaival kapcsolatban?

Mindenképp érezhető a pozitív változás, kollektíven jó irányba haladunk. A fiatalabb korosztály számára a szelektív hulladékgyűjtés már sokkal természetesebb, és sokat taníthatnak az idősebbeknek. Biztos, hogy a környezetvédelmi érzékenység is egyre nő, bár lássuk be, ennek itt van végre az ideje! Nem téveszthetjük szem elől ezt a problémát, hiszen egyre többször emlékeztet minket a természet. Nem tehetjük meg, hogy elárasztjuk szeméttel a környezetünket! Ennek ellenére legnagyobb problémának mi még mindig a tudatosság és az egyéni felelősségvállalás hiányát látjuk.

Milyen terveitek, céljaitok vannak a jövőre nézve?

Szeretnénk minél több létesítményt elérni a szolgáltatásainkkal, ezzel is elősegítve, hogy minimálisra csökkenjen a lerakókba kerülő hulladék mennyisége. Ezenkívül jobban ki kívánunk lépni a külföldi piacra mind a beltéri szelektív hulladékgyűjtőkkel, mind pedig a szolgáltatási üzletágunkkal. Továbbá erősíteni szeretnénk a szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci reintegrációjára irányuló törekvéseinket a lakhatási, a függőségi vagy az adósságrendezési problémák megoldásának elősegítésével. Szociális munkások bevonásával igyekszünk előrelépni ebben a kérdésben. 

Ha tetszik a Recobin története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Water MiniLab
Water MiniLab

Mini laboratóriummal a maximálisan tiszta vízért

Jövőnk záloga a Föld vízkészletének megóvása, ehhez pedig mindenképp javítani kell a szennyvízkezelésen. A magyar egyetemi hallgatók által fejlesztett költséghatékony és egyszerű vízelemző technológia nagyban hozzájárulhat ehhez. A részletekbe a Water MiniLab alapítója, Szombathy Péter avatott be minket.

Mi inspirált titeket a Water MiniLab megalkotására?

Vízzel és szennyvízzel kapcsolatos kutatásokban vettem részt, amikor azt láttam, hogy sok esetben adathiány van a víz kémiai paramétereit illetően. Szakemberekkel beszélve hamar egyértelművé vált, hogy ennek oka a mérések bonyolultsága, a magas munkaerőigény és a vizsgálatok anyagi vonzata. Ekkor döntöttünk úgy, hogy megoldást keresünk erre a problémára, ezért elkezdtünk költséghatékony vízelemző eszközöket fejleszteni. Az ötlet és a termék azóta rengeteget fejlődött, igyekeztünk mindig beépíteni a piaci visszajelzéseket.

A jelenleg alkalmazott technikákhoz, eszközökhöz képest miben számít előrelépésnek a ti fejlesztésetek?

Mivel eszközünk egyszerre több paraméter mérésére képes, így több jelenleg használatban lévő eszköz kiváltására is alkalmas. A Water MiniLab teljesen automatizált, azaz emberi beavatkozás nélkül képes méréseket végezni közel laboratóriumi pontossággal. Nincs szükség bonyolult mintavételezésre, a minták laborba szállítására stb. A nevünk is erre utal: egy mini laboratóriumot hozunk létre az ügyfeleink telephelyén. Az általunk fejlesztett szoftvernek köszönhetően magas fokú döntéstámogatás, adatvizualizáció, figyelmeztetés- és értesítésküldés is történik. Eszközünk elsősorban a szennyvíztelepek számára készült, de alkalmazható bármely területen, ahol fontos a víz minőségének rendszeres mérése, például halastavak, különböző ipari vizek, felszín alatti és felszín feletti vizek esetében.

Water MiniLab: Óré Dániel - CFO, Szombathy Péter - CEO, Czipó Bernadett - COO, Pasics Richárd - CTO
A csapat fejlesztése teljesen automatizált méréseket tud végezni közel laboratóriumi pontossággal.
A képen: Óré Dániel (CFO), Szombathy Péter (CEO), Czipó Bernadett (COO), Pasics Richárd (CTO)

Hogyan zajlott eddig a fejlesztés, és hol tart most a startupotok?

Az automata műszerből több prototípust is készítettünk. A laboratóriumi mérések során legsikeresebbnek talált eszköz pilot projektje most kezdődik egy szennyvíztisztító telepen. A csapat a kezdetekhez képest jelentősen bővült, gyakornokokat és gépészmérnököt is vettünk fel a fejlesztések felgyorsításához, méréseink pontosabbá tételéhez.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek itthon, illetve külföldi viszonylatban?

Jelenleg azt látjuk mind hazai, mind nemzetközi szinten, hogy pontosan olyan megoldás, mint a miénk, nincs. Ettől függetlenül persze léteznek olyan – évtizedek óta a piacon lévő – szereplők, akiknek rengeteg mérőeszközük van, amelyeket a mai szennyvíztelepek használnak is. Kevés az olyan vállalkozás, amely a „semmiből” próbálja felvenni a versenyt ezekkel a régi nagy cégekkel, viszont ilyenre is akad egy-két példa.

Ha tetszik a Water MiniLab története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Véleményed szerint globálisan mik a legnagyobb hiányosságok a szennyvízipar területén?

A legnagyobb világszintű probléma az, hogy a keletkező szennyvíz átlagosan 80 százalékát tisztítatlanul engedik a meglehetősen terhelt befogadókba, majd a tengerekbe, óceánokba öntik. A fejlett országokban ennél az aránynál lényegesen jobb a helyzet, a fejlődő országokban azonban hatalmas hiányok vannak az infrastruktúrában. A fejlett országok pedig ahelyett, hogy a fejlődő országokat segítenék egy jobb infrastruktúra kialakításában (ezáltal jelentősen csökkentve a kibocsátott szennyeződés mennyiségét), inkább a technológiákat tökéletesítik a minimális kibocsátáscsökkentés érdekében. Az egyre drágább és kifinomultabb módszerek helyett a meglévő egyszerű és megbízható technológiákat kellene világszinten elterjeszteni. Ezzel jelentősen lehetne csökkenteni a tisztítatlanul kieresztett szennyvíz arányát. Ennek köszönhetően, úgy gondolom, jelentősen javulhatna a bolygó vizeinek az állapota. Ezért is van óriási szükség a költséghatékony, de pontos mérési eljárásokra.

Water MiniLab applikáció
A költséghatékony, de pontos mérési eljárások az egyik kulcs, egyszerű, megbízható technológiai megoldásokra építkezve.

Miben lehet más a vízgazdálkodás és a vízipar 30–50 év múlva?

A digitalizáció nélkülözhetetlen lesz a víziparban, hiszen nagyobb hatékonyságot kell elérni a folyamatok megfelelő megértése és kontrollálása segítségével. Nagyon fontos azonban, hogy nem elég hatalmas mennyiségű nyers adatot kitermelni, ezeket értelmezni is kell, és a tanulságokat megfelelően beépíteni a rendszereinkbe, ezáltal hatékonyabbá és megbízhatóbbá téve a vízipart. Azonban – ahogy korábban említettem – nem szabad elfelejteni a fejlődő országok víziparának felzárkóztatását sem. A klímaváltozás és az ehhez kapcsolódó aszályos időszakok növekedése még fontosabbá teszik ennek a két feladatnak a megoldását.

A Water MiniLab mellett hogyan jelenik meg az életedben a fenntarthatóság, a környezetvédelem?

Környezetmérnökként nagyon fontosnak tartom, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjak magam után. Rendszeresen olvasok cikkeket, könyveket is arról, hogyan élhetünk fenntartható életet, mindenkinek ajánlom a „How bad are bananas?” című könyvet, amelyben Mike Berners-Lee számos tevékenység, élelmiszer és tárgy karbonlábnyomának kiszámítását ismerteti. Szerencsére ez a téma egyre elterjedtebb, már olyan appot is találtam, amely segíthet a számításban (WWF Léptem applikáció). Hogy néhány konkrét példát említsek a hétköznapi életemből: próbálok kevesebb húst, sajtot enni, biciklivel járok, szörpöt és lekvárt főzök, igyekszem helyi és szezonális termékeket vásárolni. Legfontosabbnak a hús és a tejtermékek fogyasztásának a csökkentését tartom, mivel ezeknek van a legnagyobb ökológiai lábnyoma. Emellett pedig szeretnék a mindennapi munkámmal is tenni egy fenntarthatóbb világért.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Fel szeretnénk építeni egy jó csapatot, amelynek tagjaival dolgozhatunk a fenntarthatóbb vízgazdálkodásért hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Hosszú távon szeretnénk a vízanalitikai piac meghatározó szereplőivé válni. Ehhez szükségünk van olyan partnerekre, akik szintén hisznek az általunk felépített vízióban, és látják eszközünkben is azt a lehetőséget, amelyért megéri dolgozni. Céljaink eléréséhez szükségünk lesz további befektetőkre és kapcsolatokra ahhoz, hogy a hazai és a nemzetközi piacon is bebiztosítsuk magunkat.

Ha tetszik a Water MiniLab története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Respray Solutions
Respray

A jövő dezodora: használd el és töltsd újra!

Magyarországon évente 12 millió, Európában 1,8 milliárd dezodoros palackot használnak el és dobnak ki. A bennük uralkodó túlnyomás miatt ezeknek a többségét elégetik, ennek során egészségre káros anyagok kerülnek a levegőbe. Két magyar fiatal azonban olyan újratöltős technológiát álmodott meg, amely segít csökkenteni a veszélyes hulladék mennyiségét. Réti Andorral és Zámbó Gergellyel, a Respray Solutions társalapítóival beszélgettünk.

Mi adta az ötletet a Respray létrehozásához?

Z.G: Andorral gimnáziumban osztálytársak voltunk. Közös érdeklődési területünk a vállalkozások világa, valamint a környezetvédelem. Egyik baráti beszélgetésünk során ismertük fel, hogy az aeroszolos termékek palackjaiban maradó nyomás miatt nagyon problémás ezek újrahasznosítása. Úgy gondoltuk, hogy erre tökéletes megoldás lenne, ha egy palackot többször is tudna használni a vásárló. Ebből született meg a Respray ötlete. A startup felfuttatásán egyetemi tanulmányaink mellett dolgozunk. Én a Corvinuson tanulok pénzügyet és számvitelt, Andor pedig a BME gépészmérnök hallgatója. Ennek megfelelően én az üzleti, ő a technológiai oldalt képviseli a csapaton belül.

Milyen koncepció szerint működik a Respray, és az aeroszolos termékeken belül miért éppen a dezodorokra fókuszáltok?

R. A.: A Respray különleges rendszere egy újratölthető, nyomástartó palackból és egy újratöltő automatából áll. Az automaták drogériákban, illetve szupermarketekben lesznek kihelyezve, ahol a vásárlók maguk tölthetik meg saját palackjukat. A nagyjából 10 másodpercet igénybe vevő folyamat után a palackra fel kell majd ragasztani egy címkét, amely tartalmazza a termékinformációkat és a vonalkódot. Így a vásárló az újratöltést ki tudja fizetni a többi termékkel együtt a kasszánál.

Respray automata
A Respray rendszere egy újratölthető, nyomástartó palackból és egy újratöltő automatából áll.

Kezdetektől fogva az az alapvető célunk, hogy minél pozitívabb környezeti hatást tudjunk elérni. Ehhez az kell, hogy minél több ember váltson a hagyományos megoldásról a palackok újratöltésére. Az aeroszolos termékek közül a fújós dezodorok fogynak a legnagyobb mennyiségben: egy terméket átlagosan egy hónap alatt használnak el az emberek, így egyelőre erre a szektorra koncentrálunk. Hiszünk abban, hogy a Respray segítségével el fogjuk érni, hogy a környezettudatos vásárlóknak ne kelljen egy éven keresztül havonta új palackot vásárolniuk, mert egy palackot 10–12 alkalommal újra lehet tölteni.

Respray palack újratöltés
A vásárlótérbe kihelyezett automata segítségével magunk tölthetjük újra a palackot.

Hogyan alakult eddig, és hol tart most a termékfejlesztés folyamata? 

R. A.: 2020 októberében kezdtük meg hivatalosan a tevékenységünket. Az elmúlt félévben sikerült megalkotnunk az első automata- és palackprototípusokat, amelyekkel már megbízhatóan megismételhető az újratöltés. A következő félévben létrehozzuk azt az automatát, amelyet már vásárlói közegbe is ki lehet helyezni. Ennek már lesz címkenyomtatója és egy palackazonosítója, amellyel nyomon lehet követni, hogy egy adott palackot hányszor töltenek újra.

Ha tetszik a Respray története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

A kozmetikai piac mutat érdeklődést a Respray megoldása iránt? A gyártási folyamataikat mennyiben kellene átalakítani ahhoz, hogy ezek a Respray újratöltő automatáival kompatibilisek legyenek, és miért érné meg nekik váltani?

Z. G.: Eddig egyelőre a technológiai fejlesztésekre koncentráltunk. Jelenleg keressük azokat a potenciális partnereket, akik a világon elsőként szeretnének a saját márkájukon keresztül bevezetni egy újratölthető aeroszolos terméket. Olyan szolgáltatást szeretnénk nyújtani a partnereinknek, amely révén nagyobb beruházás nélkül is zöldebb útra térhetnek át. Nem szükséges megvásárolniuk az újratöltő automatákat, mert a Respray fogja gyártani, üzembe helyezni és karbantartani őket. Bérleti díjas konstrukcióban folyamatosan fenntartunk majd egy működőképes automatát a kívánt retail egységekben. Elképzelésünk szerint a gyártók a terméküket az automatába való nagy tartályok formájában fogják értékesíteni a boltoknak, ahol az árufeltöltők cserélik a tartályokat.

Az egyszer használatos palackok kiváltásával a Respray nagyban megkönnyíti a gyártók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését. A mi palackunk propán-bután hajtógáz helyett sűrített levegővel működik. Sokan aggódnak a PB-gázok egészségkárosító hatásai miatt, így megoldásunkkal egy új vásárlói szegmens is megszólítható. Mivel a palackokat többször újra lehet tölteni, a csomagolásból adódó költségek lecsökkennek, ezáltal magasabb lehet az árrés, így pénzügyi szempontból is vonzó ez az opció. Ezenfelül egy ilyen fenntartható megoldás remek marketing lehetőség az első bevezető számára.

aeroszol újratöltés Respray automatával
Nyomás alatt lévő aeroszolos termékek újratöltése vásárlói közegben egyedülálló megoldás.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek Magyarországon, illetve külföldi viszonylatban? 

R. A.: A közelmúltban a nagy FMCG cégek is elkezdtek újratölthető termékekkel, például mosószerrel, tusfürdővel kísérletezni. Azonban nyomás alatt lévő aeroszolos termékek vásárlói közegben való újratöltésére jelenleg nincs példa a Respray-n kívül. Reméljük, hogy a jelenlegi trend folytatódik, és egyre több ilyen jellegű megoldással találkozhatunk majd a boltokban.

A saját életetekben miként jelenik meg a fenntarthatóság és a környezetvédelem? 

Z. G.: Andorral és egy másik barátunkkal, Ábellel néhány hónapja összeköltöztünk, és büszkén mondhatom, hogy a fenntartható szemlélet egyértelműen jelen van a háztartásunkban. Amellett, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet, igyekszünk minél több csomagolásmentes terméket vásárolni és kevesebb vizet használni a mindennapokban. Valamint – talán ezt tartjuk a legfontosabbnak – a környezetvédelmet folyamatosan népszerűsítjük a családunk és a barátaink körében is.

Hol szeretnétek piacra lépni a Respray újratöltő automatákkal?

Z. G.: Először mindenképpen Magyarországon. A modellt Budapesten szeretnénk tesztelni. A teszteket követően a kelet-közép-európai régióban, majd Nyugat-Európában fogjuk a terméket értékesíteni, hiszen ez az a terület, ahol kutatásaink alapján a legnagyobb az igény a Respray megoldására. A piacra lépést követően pedig a legnagyobb FMCG cégekkel szeretnénk partnerségre lépni, hogy minél több embert elérhessünk, ezáltal még többet tehessünk a zöldebb jövőért.

Ha tetszik a Respray története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

Green Brother Accelerator
Green Brother Accelerator

Zöld testvériség segíti a fenntarthatóságot célzó innovációkat

A környezetbarát fejlesztésekkel rajthoz álló vállalkozásoknak különösen sok akadályt kell leküzdeniük, hogy célba érjenek, vagyis hogy ötletükből profitábilis terméket, szolgáltatást hozzanak létre. Ebben segíti őket a frissen megalakult Green Brother Accelerator üzletfejlesztő és oktatóközpont. Dervalics Ákossal, a központ és az SC Energia vezetőjével beszélgettünk.

Mi adta az ötletet a Green Brother létrehozásához? Miért éreztétek úgy, hogy a zöld vállalatoknak dedikált accelerator programra van szükségük?

Ezen a területen komoly kihívást jelent a startupok, de még akár a több éve működő innovatív vállalkozások számára is a finanszírozhatóság. Míg a fosszilis energiahordozókra épülő szegmensben már évtizedek óta bevált, kiszámítható folyamatok léteznek a beruházásra, a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlesztéseket a bankok még mindig túl kockázatosnak látják, ezért általában nehéz hitelhez jutni. Így rögösebb az út a tényleges indulásig, problémásabb az előre tervezés. Ezenkívül azt tapasztaljuk, hogy ugyan már több jelentős szervezet létezik, amely segíti a környezetbarát startupok nemzetközi üzleti fejlődését – mint például partnereink, az EIT InnoEnergy és az EIT Urban Mobility –, ám sokan nem képesek önerőből elérni azt a szervezeti, piacismereti szintet, amely szükséges ahhoz, hogy ezeknek a szervezeteknek a támogatását élvezhessék. A mi legfőbb küldetésünk tulajdonképpen az, hogy felkészítsük az induló cégeket a nemzetközi piacokra és a külföldi befektetések elnyerésére.

A fenntarthatóságon belül elsősorban milyen célterületekre fókuszáltok?

Az akkumulátoriparra, a hidrogéniparra, a városi közlekedésre, az energiahatékonyságra és a körforgásos gazdaságra. Fontos hangsúlyozni, hogy nem kizárólag új termékeket, szolgáltatásokat kínáló vállalatok jelentkezhetnek hozzánk, hanem minden olyan rész-technológia iránt is érdeklődünk, amely kapcsolódik ezekhez az iparági célterületekhez, és képes üzleti hasznot hozni a jövőben.

Teljes ökoszisztémát biztosítanak a startupok számára.

Hogyan működik a Green Brother Accelerator? Mit várhatnak azok a startupok, amelyek bekerülnek a programba?

A mi felfogásunk szerint egy teljes ökoszisztémát kapnak, amit lépésről lépésre nyitunk ki számukra. Az első szint egy online oktatási platform, ahol a résztvevők díjmentes, digitális és angol nyelvű kurzusokon vehetnek részt olyan témákban, mint a szervezetfejlesztés, a nemzetközi piacismeret, a prezentációs és pitching technikák, az üzleti jog vagy éppen a forrásteremtés. Az elméleti oktatás és a feladatok megoldása után a résztvevőknek már létre kell tudniuk hozni a nulladik verziójú üzleti modelljüket, amelyet mi áttekintünk, és ez alapján megkezdődik a konzultációs folyamat. A harmadik fázisban már valódi értékajánlatokat tudnak bemutatni részben piaci szereplőknek, részben stratégiai partnereknek. Mindennek köszönhetően csökkenteni tudják a piacra lépés kockázatát.

Mi kell ahhoz, hogy egy fenntarthatósággal foglalkozó cég sikeres lehessen?

Nagyjából azok a kritériumok igazak rájuk is, mint minden más vállalkozásra és startupra. Először is kell egy diverz csapat olyan alapítótagokból, kulcsemberekből, akiknek megfelelő technológiai, valamint értékesítéssel és menedzsmenttel kapcsolatos képességeik vannak. Fontos, hogy képesek legyenek egy terméket vagy szolgáltatást nagyobb tömegekhez eljuttatni, szervezeti folyamatokat alkotni és menedzselni, ezenkívül a piaci szereplőkkel kommunikálni, az igényekhez adaptálódni.

Diverz csapat segíti a piacra lépést.

Mennyiben számít egyedülállónak a Green Brother innovációs központ Magyarországon, esetleg Európában?

Kifejezetten fenntarthatósággal kapcsolatban nem tudok másik hasonló profilú hazai szervezetről. Az is különlegessé teszi a tevékenységünket, hogy komplex módon, megtervezett folyamat mentén segítjük a startupokat. Európában természetesen már működnek szervezetek ilyen céllal. Ugyanakkor abban a tekintetben az élen járók sorába tartozunk, hogy a Green Brother elindulásakor mögénk állt az Európai Unió által támogatott InNow program. Ennek köszönhetően Lengyelországban, Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában is elérhető a szolgáltatásunk.

Május 31-én zárult le a jelentkezés első köre. Mik az eddigi tapasztalatok?

Több mint 40 vállalkozás, köztük több startup jelentkezett, ami nagyon szép szám, hiszen a célcsoportunk eléggé fókuszált nemcsak a fenntarthatóság tekintetében, hanem azért is, mert a programba alapvetően a nemzetközi piacra orientálódó vállalkozásokat vártuk. A jelentkezők többsége abban a fázisban van, ahol még szükség van az elméleti alapok fejlesztésére, amire tökéletes eszköz az online oktatásunk. Azokkal pedig, akik ennél előrébb járnak, közvetlenül vesszük fel a kapcsolatot, és elkezdjük a konzultációt.

Szakmai tevékenységedben már régóta fontos a környezetvédelem. A magánéletedben hogyan jelenik meg a fenntarthatóság?

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy környezettudatosan élni drága mulatság, de ez nem feltétlenül igaz. Persze vannak olyan technológiák, amelyek költségesek, ám viselkedésünkkel is sokat tehetünk a zöldebb jövőért, ami pedig nem kerül semmibe. A hétköznapokban szerintem sokat számítanak az olyan apróságnak tűnő mozzanatok, minthogy nem használunk feleslegesen világítást, vagy a nyári kánikulában éjszaka szellőztetünk, kevesebbet járatjuk a klímát. És hogy egy friss példát is említsek arra, hogy milyen az, amikor a magánélet összefonódik az üzlettel: a napokban volt egy meetingem, éppen egy startup befektetést írtunk alá, ahová mind a hat résztvevő biciklivel érkezett. Zseniális volt!

Milyen terveitek vannak a közeljövőre nézve?

Egyrészt haladunk tovább a megkezdett úton, igyekszünk az első körben jelentkezett vállalatokat minél nagyobb mértékben felkarolni. Másrészt a háttérben azon is dolgozunk, hogy újabb stratégiai együttműködéseket hozzunk létre, esetleg régieket újítsunk meg, hogy ne csak üzleti, nagyvállalati segítséget nyújthassunk, hanem jogi és szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadással is támogathassuk a cégeket.

GUMAHAMORI
GUBAHÁMORI

Akik szó szerint zöldebb jövőt építenek

Hogyan lehet elérhető eszközökkel tenni azért, hogy az épített környezetünkkel ne romboljuk tovább a természetet, ne szorítsuk ki a körülöttünk élő állatokat, növényeket? Hogyan adhatunk vissza területet az élővilágnak anélkül, hogy a kényelmünkről lemondanánk? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor a GUBAHÁMORI építészeti stúdió egyik alapítójával, Hámori Péterrel beszélgettünk.

A magyar építészet terén viszonylag új vonalat képviseltek azzal, hogy nem az embert és a technológiát helyezitek előtérbe, hanem az épített és a táji környezet harmóniáját keresitek. Mi vezetett titeket el odáig, hogy ezt a szemléletváltást képviseljétek?

Minket is, mint mindenki mást, érnek élmények, legyen szó valamilyen napi eseményről vagy egy hosszabb folyamatról. Hat ránk minden közéleti téma, az emberek közötti kommunikáció változása, az egymással szembeni tolerancia képe, a teljesen szélsőséges időjárás mint a klímaváltozás egyik legláthatóbb jele, a madárhangok eltűnése, és még sorolhatnám. Ezektől nem tudjuk magunkat függetleníteni, de szerencsére az építészetnek vannak eszközei arra, hogy a magunk módján reagálni tudjunk ezekre a hatásokra.

Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy minden munkánk az emberközpontúságot meghaladó terv lenne, mert ez nem igaz. Már csak azért sem lehet az, mert egy családi ház tervezésekor éppen annak a családnak az igényei állnak a középpontban, amelyiknek a házat tervezzük. Az viszont igaz, hogy minden tervünk készítésekor igyekszünk olyan nézőpontokból is megvizsgálni a problémákat, amelyek nem feltétlenül evidensek. Ha például városi terekről van szó, akkor előtérbe kerülnek azoknak az embereknek a szempontjai, akik valamilyen korlátba ütköznek egy adott tér használata során (idősebbek, mozgáskorlátozottak, látássérültek, autisták). Ha pedig a táji környezetről van szó, akkor azoknak a nézőpontja lehet fontosabb, akiket vagy amelyeket kiszorít az ember: az állatoké, a növényeké és ezek mindenféle társulásáé.

GUBAHÁMORI építész stúdió ELMŰ homlokzat
Minden projekt esetében sokféle nézőpontot kell figyelembe venni.

Hogyan tudjátok a fenntarthatóságot beemelni az építészetbe? 

Először is igyekszünk nem greenwashingolni. Remélem, ebben nem kényszerülünk majd kompromisszumra. Ugyan a legújabb reklámok arról szólnak, hogy egy épület építése szén-dioxid-negatív is lehet abban az esetben, ha a több köbméternyi betont, a hőszigetelést és az acélszelvényt – amelyet beépítenek és utaztatnak – kiváltják megfelelő mennyiségű újonnan ültetett fával a világ egy bizonyos pontján. Ez nagyon technokrata megközelítése a fenntarthatósági gondolkozásnak: számokkal és technológiával bizonyítják, hogy igazából még jó is az, hogy építenek. A mi munkáink nem erről szólnak. Nem egy hiperhatékony gépezetről beszélünk, hanem arról, hogy annak az embernek, aki már annyira kizsigerelte a természetet, amelyben több millió más fajjal él együtt, hogy már a saját létét kockáztatja, fel kell ismernie, hogy vissza kell vennie az igényeiből. Muszáj tudatosítani, hogy minden építés környezetterheléssel jár. Építsünk kisebbet, használjuk fel azt, amink van, és ha úgy adódik, akkor nyugodtan bontsunk el, vagy hagyjunk meg meglévő építményeket. Húzzuk összébb magunkat!

GUBAHÁMORI építészet REM bejárat
Újratervezéssel és újragondolással a fenntartható jövőért

Milyen egyéb módon jelenik meg az öko szemlélet a munkátokban?

Olyan munkahelyet alakítottunk ki magunknak, amely a megosztáson alapszik. Hat évvel ezelőtt alapítottuk a Pálma nevű közösségi irodát, ahol építészek mellett dolgoznak fotóművészek és városfejlesztők is. Nemcsak a fizikai terünket és az irodai infrastruktúrát osztjuk meg, hanem a tudásunkat is. Azokkal az építészirodákkal, amelyekkel dolgozunk, nagyon szoros az együttműködésünk mind az információmegosztást, mind a kapacitáselosztást tekintve.

Tavaly a keszthelyi strand tervpályázatán gyakorlatilag a Balaton-parti fejlesztések kritikáját fogalmaztátok meg, mégis különdíjat érdemeltetek. Mit tapasztaltok: a gyakorlatban is nyitottak a környezetbarát megoldásokra?

Belső késztetésünk diktálta, hogy egy szakmai fórumon – az ötletpályázaton – felszólaljunk a mai trendek ellen. A pályázati kiírással szemben mi nem a Balaton vízparti védelmi zónájába terveztük az igényelt wellnessfunkciókat. Javaslatunk az volt, hogy – ha már ez a strand Keszthely központjában található –, a létesítmények nagy részét helyezzük el az ember által teremtett helyen: a városban. Ezzel a tó vízpartja lehetőséget kapna a regenerálódásra. Nem az volt a célunk, hogy minden létesítményt eltöröljünk a partról, hanem az, hogy törekedjünk az emberi igények átformálására. A terv szerint megszűnik a hatalmas füves, burkolt strand a maga vendéglátó egységeivel, helyette belső tavakkal tagolt ligetes, nádasos területek, rétek épülnek vissza, ahol mindenki az igényeinek megfelelő természeti környezetben pihenhet.

GUBAHÁMORI Keszthely koncepció
Keszthely új köntösben

A pozitív fogadtatás először számunkra is meglepő volt, nemcsak a zsűri részéről, hanem a szakmán kívüli visszajelzések kapcsán is. Nagyon sokan kerestek meg minket magánszemélyként, hogy támogatásukat fejezzék ki a bemutatott tervekkel kapcsolatban. A közelmúltban megjelent az első magánbefektetői érdeklődés is. Ez azt jelzi, hogy az általunk kifejtett kritika egyáltalán nem egy elszigetelt vélemény kifejeződése. A továbblépés lehetőségét abban látjuk, ha egyre több olyan szereplő is hallatja a hangját, aki ma még úgy érzi, hogy nincs olyan érdekérvényesítő képessége, amellyel hatást tudna elérni. Igenis lehet hatni, ha össze tud állni egy kritikus tömeg.

Szerintetek a Balatonon kívül Magyarország mely más területei szorulnának újratervezésre annak érdekében, hogy zöldebb környezetben élhessünk a jövőben?  

Ezt a kérdést kitágíthatnánk úgy, hogy Magyarországon kívül milyen más területek szorulnának újratervezésre ahhoz, hogy zöldebb bolygón élhessünk. Ezzel egyszerűen le is ráznánk magunkról a felelősséget, és kezdhetnénk mutogatni geopolitikai szinten mérvadó szereplőkre. Inkább azt szükséges kiemelni, hogy egy hálózatban élünk, amelynek ugyanúgy szereplője a kerozint a repterekre szállító cég, mint az ételfutár-szolgálat, amely azokat a vállalati alkalmazottakat szolgálja ki, akiknek a teljesítménykényszer miatt nem marad idejük nyugodtan elkészíteni és elfogyasztani a családjukkal egy vacsorát. És ugyanúgy szereplője az az új vállalkozó is, aki nyolc kecskével és tíz tyúkkal szerencsétlenkedik egy családi gazdaságban, próbálva kivonni magát egy őt felőrlő rendszerből. Mindenki résztvevő, és mindenkinek kell valamit tennie.

GUBAHÁMORI GIM kiállítótér
Minden és mindenki hatással van a másikra.

Ha ezt a kérdést az épített környezetre vonatkoztatjuk, akkor törekedhetünk arra, hogy olyan logisztikai rendszereket fejlesszünk ki, amelyek révén csökkenteni tudjuk a hatalmasra nőtt közlekedési infrastruktúrát: például az utak, a vasutak kiterjedését, az igénybe vett szállítási útvonalak hosszát. Ez a településeken kívül azt eredményezhetné, hogy regenerálódni tudnának a természetes élőhelyek; a településeken belül pedig azt, hogy az úthálózat, a parkolási hálózat csökkenésével élvezhetőbb köztereket tudnánk kialakítani és igénybe venni. Személyes szinten – egy családi ház vagy egy gazdaság létesítésekor – az építendő létesítmények méretét azáltal lehet racionalizálni, hogy maximalizáljuk a helyiségek kihasználtságát. Egy fürdőszobát egy nap alatt maximum 60 percig használunk, mégis elég nagy területi hányadot tartunk fenn számára a házon belül. Izgalmas terek és megoldások alakulhatnak ki abból, ha egy kád megjelenik például a nappaliban.

Milyen projekteken dolgoztok most, és mik a jövőbeli terveitek? 

Munkáink nagy részét meglévő épületek átalakítása és felújítása teszi ki. Egyre több olyan megrendelőnk van, aki felismeri a meglévő épített környezet újrahasznosításának fontosságát egy új épület létesítésével szemben. Nagyobb léptékű munkáink között van jelenleg a dunaújvárosi Intercisa Múzeum átalakítása, valamint a Dürer Kert új helyének kialakítása a Kopaszi gáton. Családi házak és lakások átalakítása vagy újak tervezése mellett energiát szentelünk annak is, hogy szakmai kapcsolatokat építsünk ki a táji léptékű vízparti fejlesztések területén.

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek itthon, esetleg Európában? 

Nem vagyunk egyedül, és ahelyett, hogy saját magunk különlegességét erősítenénk, a velünk együtt gondolkodó emberek, csoportosulások együttműködését keressük. Ennek szép példája a 17. Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjának kiállítására készített The Sacred Species című munkánk, amely a lengyel kurátorok által felkért hat európai fiatal építésziroda munkája közt található. A lengyel projekt az egyes tervezőcsapatok spekulatív projektjein és interdiszciplináris kutatási eredményein keresztül feszegeti a vidékkel kapcsolatos – leginkább negatív – sztereotípiák és beégett paradigmák érvényességét. A meghívott alkotók három különböző lépték (táj, település, lakóház) felől közelítve keresik a válaszokat arra a kérdésre, hogyan képzelhető el a vidéki területek jövője. Ez olyan együttműködés volt, ahol hasonló témákat körüljáró tervezőcsapatok találkoztak.

GUBAHÁMORI építészek The Sacred Species
A vidéki területek jövője

Hogyan képzelitek el az életünket és környezetünket 50 év múlva? 

Egy olyan világban fogunk élni, amelynek tudatos állampolgárai vannak, igényesek a környezetükre, legyen szó táji, épített vagy közéleti környezetről. Ezek a tudatos állampolgárok kifejezik elvárásaikat minden olyan esetben, amely hatással lehet élethelyük egészségére és fenntarthatóságára. Mi abban hiszünk, hogy az épített környezetünk nem magától alakult olyanná, amilyen. Épített környezetünk saját kultúránk lenyomata. Ha változást akarunk elérni, akkor először a kultúránkat, az ügyekhez való hozzáállásunkat kell megváltoztatni.

CleenUp

Autómosás környezetbarát módon? Tiszta sor!

Gépkocsival közlekedni nemcsak a károsanyag-kibocsátás miatt környezetszennyező. Csak Európában napi több millió liter vizet és jelentős mennyiségű vegyi anyagot használnak el az autótulajdonosok. A magyar CleenUp azonban hozzáadott víz nélküli, mobil mosási rendszerével behúzta a kéziféket ezen a téren. A vállalkozás egyik alapítóját, Palotai Balázst kérdeztük az innovatív megoldásról.

Mi adta az ötletet, hogy fenntarthatóbbá tegyétek az autómosást?

Volt egy reklámügynökségünk, és miközben az egyik ügyfél projektjén dolgoztunk, egyszer csak egymásra néztünk, és ugyanarra gondoltunk. Ezt követően nagyon gyorsan összeállt a csapat. Az alapítók között van közgazdász, IT-szakember és grafikus is. Közös bennünk, hogy szeretünk nulláról építkezni, nem ijedünk meg a kihívásoktól. Mindannyiunknak fontos, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a Föld élhető legyen a következő generációk számára is.

Miben különbözik a CleenUp a hagyományos autómosóktól?

Egy átlagos autó takarításához a mi technológiánkkal 2,5–3 dl tisztítószerre van szükség, és egy csepp hozzáadott vízre sem. Ezzel szemben egy klasszikus autómosás során akár 150 liter vizet is elhasználnak. Ez hatalmas különbség még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a gépi autómosók elhasznált vizének egy részét tisztítják és visszaforgatják. Fontos továbbá, hogy nem az ügyfélnek kell eljönnie hozzánk. A szolgáltatás applikáción rendelhető, az autómosók elmennek oda, ahol az ügyfél autója parkol, így a megtett kilométerek számát is jelentősen csökkentjük. Németországban a tisztítandó autókhoz elektromos biciklikkel, tömegközlekedéssel és gyalog jutnak el a munkatársaink. 10 ezer autó megtisztítása során 1,2 millió liter vizet és 3,5 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórolunk meg. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeknek köszönhetően 2019-ben a Climate-KIC (az Európai Unió legfőbb éghajlatváltozással kapcsolatos innovációs kezdeményezése) beválogatta cégünket Európa Top30 cleantech startupja közé.

CleenUp autómosás
A tisztítószerek természetes alapanyagokból állnak.

Milyen tisztítószereket használtok? Hogyan képesek ezek a koszt hozzáadott víz nélkül eltávolítani?

Az általunk kifejlesztett nanotechnológiás tisztítószerek természetes anyagokból állnak, szinte 100%-ban lebomlanak, így nem terhelik a környezetet. A módszer előnye, hogy a nanorészecskék körbezárják a kosz részecskéit, ezeket elemelik a karosszériától, a felületen egyidejűleg vízlepergető és UV-álló védőréteg alakul ki. Ezután egy mikroszálas kendő segítségével töröljük le a koszt. A védőrétegnek köszönhetően a nanotechnológiás tisztítás után lassabban koszolódik az autó, és a tapasztalatok szerint ritkábban kell takarítani. Ezáltal is kíméljük a környezetet.

Hogyan építettetek az ötletből profitábilis vállalkozást?

Négy éve Magyarországon indítottuk el a pilotot, majd részt vettünk a Climate-KIC inkubációs programjában. Az indulás évében kiállítottunk a lisszaboni Web Summit technológiai és innovációs kiállításon. Ezt követően úgy döntöttünk, hogy kivisszük a rendszert Németországba. Az alapítók egy része kiköltözött Berlinbe, ahol elkezdtük lerakni a cég alapjait. Nagy volt a váltás, úgy is mondhatnám, hogy otthon hagytuk az inget, és kint feltűrtük a ruha ujját. Hónapokon keresztül reggeltől késő délutánig mi magunk is takarítottuk az autókat, ezt követően leültünk a laptopjainkhoz. Komoly tanulási fázis volt ez, amelyből képesek voltunk versenyelőnyt kovácsolni a német piacon. Akkor ugrottunk egy szintet, amikor nagyvállalati és carsharing ügyfeleknek is elkezdtünk szolgáltatni. Jelenleg évente közel 75 ezer autót takarítunk. Idén eljött az idő, hogy Berlin, München és Hamburg után Budapesten is elindítsuk a szolgáltatást a B2B- és a B2C-szektorban. Nagy örömünkre szolgál, hogy partnerünk lett a Shell Magyarország, és üzemanyagkártyájukkal is lehet fizetni nálunk.

CleenUp Magyarország és Németország
A szolgáltatás hazánkban és Németországban is elérhető.

Miért éppen a CleenUp márkanevet választottátok?

Több ötlet közül egybehangzóan ezt szavaztuk meg, mert az angol clean up, green és startup kifejezés is megjelenik benne.

Mennyiben egyedülálló a szolgáltatásotok itthon és Európában?

Az iparágra nem jellemző az applikáció használata, de mi azt látjuk és tapasztaljuk, hogy a fogyasztók szokásai változnak. Bizony könnyű megszokni azt, ami kényelmes, még akkor is, ha egy kicsit költségesebb. Főleg akkor, ha ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy a bolygónk vizei még kékebben tündököljenek. A piacon nem vagyunk egyedül, de mivel a kereslet folyamatosan nő, úgy gondolom, mindannyiunknak van hely bőven.

A szolgáltatás applikáción keresztül rendelhető.

A hagyományos autómosással összehasonlítva milyen az árfekvése a CleenUp szolgáltatásának?

Árszabásunk a kézi autókozmetikák árfekvéséhez közelít. Fontos azonban kiemelni, hogy mi kényelmi szolgáltatást nyújtunk ezért az árért. Az ügyfélnek mozdulnia sem kell, csupán hatot kell koppintania az appunkon, és mi elmegyünk oda, és ott takarítunk, ahol az autója parkol.

Milyen terveitek vannak a közeljövőre nézve?

Elsődlegesen tovább szeretnénk terjeszkedni. Franchise rendszert hoztunk létre annak érdekében, hogy minél több ügyfél igényét ki tudjunk szolgálni. Célunk, hogy a nemzetközi porondon tovább növekedve még nagyobb mértékben hozzájáruljunk a Föld vízkészletének megóvásához.

ALTEO

Akkumulátoros tárolóval újítanak a megújuló energiaforrások piacán

Bár a szél- és a naperőművek a fenntarthatóságot képviselik az energiapiacon, időjárásfüggő teljesítményük miatt a jelenlegi hálózati rendszerekben egyre nehezebb a fenntartásuk. Erre a problémára kínál megoldást az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. akkumulátoros energiatárolója. Ifj. Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával beszélgettünk a projektről és környezettudatos tevékenységükről.

Miért tekinthető nagy előrelépésnek az akkumulátoros energiatároló a klímavédelem szempontjából? Hogyan segíti az energetikai szektort a klímacélok elérésében?

Vitathatatlan tény, hogy a Föld erőforráskészletei kimerülőben vannak, ugyanakkor villamosenergia-fogyasztásunk folyamatosan nő. A megújuló energiaforrások – mint például a szél- és a naperőművek – egyre nagyobb térnyerése látszólag egyszerű megoldást kínál erre. De a villamosenergia-rendszerek fenntartásában fokozódó kihívást jelent, hogy a napenergia részaránya megnőtt a teljes erőművi termelést tekintve. Ennek oka, hogy mivel a hagyományos rendszerekben nem tárolható a villamos energia, a termelést mindig a pillanatnyi fogyasztói igényekhez kell igazítani, vagyis szabályozni kell. Fosszilis erőművek esetében ez könnyen megoldható, ám a nap- vagy a szélenergiát hasznosító létesítményeknél nem szabályozható megfelelően a termelés.

Az energiatároló berendezések nagyban hozzájárulnak a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez. Ezek segítségével kiegyenlíthetők az időjárásfüggő termelők előrejelzéséből fakadó bizonytalanságok. A tárolók segítségével olyan komplex energiatermelési módszerek valósíthatók meg (konvencionális termelők, időjárásfüggő termelők, fogyasztók), amelyek megfelelnek a 21. század kihívásainak.

Milyen lépésekben hívtátok életre a projektet?  

A projekt egy K+F pályázat keretében valósult meg. Már a pályázat elnyerése is komoly feladat volt, de csak ez után következett a munka java: a fejlesztés teljes lebonyolítása. Az akkumulátorbeszállítók felkeresése, versenyeztetése és kiválasztása volt az egyik fő feladat, de az engedélyezés és a komplett rendszerintegráció is nagy kihívást jelentett a Magyarországon teljesen új technológia esetében.

Úttörő megoldás a hőtermelést is bevonni a magyar villamosenergia-rendszer szabályozásába.

Maga a projekt öt részfeladatra oszlott. Az akkumulátoros villamosenergia-tároló rendszeren túl bővíteni, korszerűsíteni kellett az ALTEO Szabályozási Központjának irányítástechnikai rendszerét. Úttörő módon a hőtermelést is bevontuk a magyar villamosenergia-rendszer szabályozásába a rendszerszintű szolgáltatások piacán keresztül. Ezenkívül két szélturbinát integráltunk a szabályozó központba, és megvalósítottuk a jelen projekt keretében létrejövő architektúrában történő működésüknek, működtetésüknek mérését, elemzését, optimalizálását, továbbá a szabályozó központtal történő együttműködés elemzését, fejlesztését. Végül, de nem utolsó sorban olyan algoritmust kellett megalkotnunk, amelynek segítségével az országos villamosenergia-rendszer szabályozási igényeit a jelenleginél sokkal pontosabban meg tudjuk becsülni.

Hol található pontosan az akkumulátoros energiatároló, és milyen szerepe van a hazai villamosenergia-hálózatban?

A létesítmény az ALTEO Füredi utcai gázmotoros kiserőművének telephelyén helyezkedik el, és első körben az erőmű 20kV-os rendszerére csatlakozik, majd innen a mátyásföldi alállomásra kerül kitáplálásra. A villamosenergia-rendszer primer („másodperces” gyorsaságú) és szekunder („perces”) szabályozásra is alkalmas. Primer szabályozás tekintetében az ALTEO rendszerének a kapacitása 6 MW, ami a jelenlegi magyar piaci kereslet 21%-ának felel meg. A hazai szekunder szabályozási kapacitásból (±250 MW) pedig ± 30MW teljesítésére képes.

Mennyiben számít egyedülállónak ez a projekt Magyarországon és Európában?

Hazánkban ebben a méretben egy teljesen új technológiát képvisel, nem épült korábban ekkora méretű akkumulátoros tároló berendezés. Nemzetközi szinten is egyedülállóvá teszi, hogy egy komplex, több elemű architektúra részeként működik.

Milyen akkumulátorokat használ a rendszer, és mi történik velük, ha kapacitásuk lecsökken, és már nem alkalmasak a feladat ellátására? 

A rendszer LG Chem gyártmányú Li-Ion típusú akkumulátorokkal működik. Használati módjuknak köszönhetően viszonylag hosszú a várható élettartamuk. Szemben az elektromobilitással, az energetikai célú hasznosítás még a csökkent kapacitású akkumulátorok esetében is lehetséges. Erre már szintén elindítottunk egy saját projektet. Kazincbarcikán kezdtük meg egy második, 5MW-os akkumulátoros villamosenergia-tároló létesítését. Ennek kialakítása eltér az előzőétől és a jelenleg működő sztenderd piaci megoldásoktól. A nagy teljesítményű, energiatárolóhoz optimalizált akkumulátorok mellett ugyanis elektromos autókhoz gyártott akkumulátorokat is beépítünk a rendszerbe. A pályázat keretében végzett kutatási–fejlesztési tevékenységünk a különböző paraméterű akkumulátorok egységesített energiamenedzsmentjének fejlesztésére összpontosul. A kutatási eredmények pedig megnyithatják az utat a más területeken már megfelelő teljesítményre nem képes, de még releváns kapacitású akkumulátorok további hasznosítása felé is.

Kazincbarcikán épül egy második, 5MW-os akkumulátoros villamosenergia-tároló.

Milyen tapasztalatokat lehetett levonni az akkumulátoros energiatároló 2018-as átadása óta? Szükség van-e fejlesztésre, módosításra? 

Nagyon pontosan, hatékonyan működik, semmilyen jelentős zavar vagy hiba nem lépett fel eddig. Az elvárt paramétereket gyakorlatilag folyamatosan képes teljesíteni. A rendszer fizikai módosítása, fejlesztése jelenleg nem szükséges, viszont alkalmazási módjainak folyamatos elemzése és optimalizálása tovább növelheti működési hatékonyságát.

A fenntarthatóság és a környezetvédelem milyen más módokon jelenik meg a vállalat tevékenységében, működésében?

Az ALTEO csoport elkötelezett a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás irányában. Működésünk során ügyelünk arra, hogy a vízbázisokat védjük, és ne történjen környezetszennyezés. Erőműveink és üzemeink elsősorban ipari vizet használnak. Energiatermelési portfóliónk egyre hangsúlyosabb eleme a megújuló energiaforrások által biztosított energia. Emellett pedig törekszünk környezetterhelésünk minimalizálására, aminek fontos része, hogy a lehetőségekhez mérten csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mivel tevékenységünk során többfajta hulladék, például veszélyes hulladék is keletkezik, ezeket telephelyeinken típus és tulajdonság szerint szortírozva tároljuk és gyűjtjük, a mennyiségről nyilvántartást vezetünk. Szeretnénk elérni, hogy az egész értéklánc mentén megvalósuljanak a fenntarthatóságot célzó törekvéseink, ezért beszállítóink és üzleti partnereink kiválasztásában is fontos szempont, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek. Vállalatunk életében fontos lépés most a székhelyünk költöztetése, melynek során szintén ügyelünk ökológiai lábnyomunkra. Régi bútorainkat például nem leselejteztük, hanem a Magyar Református Szeretetszolgálatnak adományoztuk, hogy a rászorulók még sokáig használhassák őket.

LuminanCity

Áramfelhasználás okosan: jövőbemutató megoldásokat kínál a LuminanCity

Az elektromos áram környezetbarát lehetőségeket kínál a növénytermesztésben és a közlekedésben, ha okosan használjuk. A LuminanCity professzionális növényvilágítási rendszerei, valamint otthoni és közterületi felhasználásra kínált töltőberendezései ésszerűségre, mérnöki maximalizmusra és újításokra támaszkodva a legtöbbet hozzák ki minden felhasznált energiaegységből. Nagy Zsolt ügyvezető igazgatóval, a növényvilágítási üzletág vezetőjével és Gömbös Péter ügyvezetővel, az autótöltési üzletág vezetőjével beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működik a cég?

Hiszünk benne, hogy a zöld technológiáé a jövő, mi pedig azon dolgozunk, hogy a folyamatosan jelentkező igényekre már kész, kipróbált megoldásokkal válaszoljunk.

A növényvilágítás és az elektromos autók töltése látszólag nagyon különböző dolgok. Hogyan jött az ötlet?

Alapvetően az anyavállalatunk hozta be az autótöltés ötletét a már meglévő növényvilágítás mellé, de egyébként mérnöki szempontból nem olyan távoli dolgok ezek.

Fotó/canva.com

Mennyiben egyedülálló a tevékenységetek?

Mindkét területen vannak konkurenseink, de sok más gyártóval ellentétben mi nem egyfajta mellékesként tekintünk ezekre a megoldásokra, hanem a lehető legjobbat akarjuk kínálni ügyfeleinknek. A növénylámpáinkat például Magyarországon fejlesztjük és gyártjuk, a töltőknél pedig nem a legolcsóbb, hanem a műszaki szempontból legjobb, legkifinomultabb megoldást kerestük.

Miért jó üvegházban növényt termeszteni?

Az üvegházban kiszámítható, ellenőrzött körülmények között, helyben fogyasztásra készülnek élelmiszerek, így érhető el például, hogy decemberben is ehessünk jó minőségű hazai paradicsomot. A helyben termesztés a szállítás költségeit és annak ökológiai terhét is kiveszi a képletből, ráadásul, mivel egy zárt rendszerről van szó, a hagyományos termesztéshez képest a növényfarmok tized annyi vízből gazdálkodnak. A hátrány az áramigény, de itt jövünk mi a képbe: a gazdaságos LED-es világítással akár 40-50%-kal is csökkenhet a felhasznált villamos energia mértéke.

Alkalmaztok valamilyen forradalmi megoldást?

Számos intelligens megoldást kínálunk, többek között állítható színspektrumot és az újdonságnak számító automatikus munkafényt. A növényeknek a növekedéshez vörös fényre van leginkább szükségük. A lila fény ilyen szempontból tökéletes, hiszen vörös és kék is van benne, és olcsón is előállítható, az emberi szem számára viszont rendkívül kellemetlen. Ráadásul, mivel feketének látszanak benne a levelek, nehezen észrevehető egy-egy esetleges betegség. Az automatikus munkafény érzékeli a dolgozó jelenlétét, és fehér fényre vált, majd, ahogy a dolgozó továbbhalad, visszakapcsol a lila fény. Így kihasználjuk a lila fény olcsóságát, miközben kellemesebb munkakörnyezetet teremtünk.

Az autótöltők esetében pedig nálunk eleve beépített az a B-típusú érintésvédelem, amelyet a többi gyártó ugyan a használathoz előír, de nem mellékel, így gyakorlatilag a felhasználóra hárítja a felelősséget. A termékeink ebből kifolyólag valamivel ugyan drágábbak, de felelősen és biztonságosan használhatóak.

Fotó/LuminanCity

Milyen jellegű jövőbemutató tevékenységeitek vannak még a LuminanCity-nél?

A hazai villamoshálózat nincs felkészülve az elektromos autók megjelenésével hirtelen megnőtt áramigényre. Erre próbáltunk megoldást találni a töltőkbe épített energiamenedzsment funkcióval, ami a rendelkezésre álló villamos energiát maximálisan kihasználja, de nem terheli túl a hálózatot. Egy hagyományos töltőállomásnál, ha 30 egység energiát tud felvenni, és három töltőállomást alakítanak ki rajta, mindegyiket 10-10-re kell leszabályozniuk. A mi töltőállomásunk érzékeli, hogy hány autó áll bent, és azok éppen mennyi energiát vesznek fel, és mindig ez alapján osztja el az áramot. Ha például csak egy autó áll bent, az megkaphatja az összes 30 egységet, a második autó megérkezésekor pedig automatikusan csökkentjük az áramot.

A fenntarthatóság bármilyen más módon is megjelenik az életetekben?

Az anyavállalatunk az elsők között volt, amely megkapta az ISO 14001-es tanúsítványt, ami azt igazolja, hogy a cég a tevékenysége során a minimálisra csökkenti a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Leányvállalatként mi is osztjuk ezt a szemléletet, magánemberként pedig tényleg a mindennapjainkban is igyekszünk környezettudatos döntéseket hozni, még az alufólia galacsinokat is összegyűjtjük, és időnként leadjuk így, hogy ne a kommunális hulladékba kerüljön az újra felhasználható fém.

Ha tetszett a LuminanCity története, szavazz, hogy a hónap közönségdíjasa lehessen!

ViddL

Kapd fel és vidd el! – Csomagkézbesítés okosan, zölden

Az „utolsó kilométer” a legkörülményesebb a csomagszállításban, hiszen a raktárból vagy depóhelyiségből a címzetthez eljuttatni a csomagot sokkal nagyobb szervezést igényel, és egyben a legköltségesebb rész is. Erre kínál megoldást a 2017-ben alapított ViddL futárszolgálat, ahol a futárok rugalmas időbeosztásban, fenntartható módon juttatják el a kisebb csomagokat a logisztikai partnertől a címzettig. A vállalkozás ügyvezetőjével, Tüske Tamással beszélgettünk.

Hogyan született az utolsó kilométeres futárszolgálat ötlete?

Az üzlettársaimmal úgy gondoltuk, hogy egyre népszerűbbek az olyan fenntartható megoldások, mint például a telekocsi szolgáltatás, és ha az emberek utaztatásával ez így működik, miért ne működhetne csomagokkal is. Elkezdtük kidolgozni az ötletet, de arra jutottunk, hogy ez pénzügyileg nem egy rentábilis modell. Innen indultunk, és a közös gondolkodás során jutottunk el az utolsó kilométeres kiszállítás ötletéhez, valamint ahhoz az üzleti modellhez, amiben jelenleg is dolgozunk.

Az utolsó kilométer annak a problémája a logisztikában, amikor egy adott központból, depóból a csomag elkerül a címzetthez. Annak ellenére, hogy ez egy nagyon rövid táv, arányaiban a leginkább idő- és költségigényes része a kiszállítási láncnak. Mi erre kínálunk megoldást – ezt az „utolsó kilométert” vállaljuk át a nagy szállítmányozásicégektől.

Milyen filozófia alapján működik a cég?

Úgy gondoljuk, hogy a címzettek folyamatos informálása előrébb van a gyorsaságnál abban a képzeletbeli hierarchiában, ami az ügyfélelégedettséghez vezet. Digitális rendszerünk kidolgozásánál ezt a célt tűztük ki. Az utolsó kilométer problémájára pedig egy fenntartható megoldást kínálunk azzal, hogy futáraink a legtöbb esetben biciklivel, elektromos rollerrel, vagy akár gyalog közlekednek.

Milyen új megoldást alkalmaztok?

Egy saját fejlesztésű applikációval támogatjuk ezt a folyamatot, ami a lehető leggördülékenyebbé teszi a csomagkézbesítést. Ez alatt azt értem, hogy nem csak egy olyan emailt/sms-t kap a címzett, hogy ma valamikor jön a futár, hanem a mi rendszerünk optimalizálja a lokáció alapján a futárok útvonalát, így szinte percre pontosan meg tudjuk mondani, mikor érkezik az ajtódhoz. Az emailből bármilyen adatot módosíthatsz a kézbesítési címen, időponton – ez egyből látszik az applikációnkon, így a csomagkihordó azonnal tudni fogja, ha változtatás történt. Sőt, az egyetlen olyan futárszolgálat vagyunk, amely még Messengeren is értesíti a címzettet a kézbesítés állapotáról.

Mennyiben egyedülálló ez a szolgáltatás Magyarországon?

Utolsó kilométeres megoldások már vannak – például egyéni vállalkozók, akik ezt csinálják, vagy a különböző csomagpontok is ennek tekinthetőek –, de olyan szolgáltatás, ami ilyen ügyfélélménnyel, ilyen rugalmas futárbázissal és ennyire szofisztikált applikációval működne, valóban nincsen. Mint hazai fejlesztésű rendszer, egyedülálló a ViddL.

A környezetkímélő közlekedési eszközökön túl miben jelenik még meg nálatok a fenntarthatóság?

Az a pontos értesítési rendszer, amit kidolgoztunk, megspórolja a fölösleges köröket Budapesten. Így például, ha egy futárunk robogóval közlekedik, nem kell hiába kimennie a címre, ha látja az applikációban, hogy a címzett nem lesz otthon. Úgy gondolom, az ilyen csomagkézbesítésnek a fenntartható városi logisztika részének kell lennie, hiszen egy olyan iparágról beszélünk, ami az e-kereskedelemből adódik, az pedig éves szinten átlagosan 30%-kal növekszik. Ez fenntarthatatlan hosszú távon, ha még mindig úgy gondolkodunk, hogy az V. kerületben furgonnal kell kiszállítani a kisebb csomagokat.

Ha szociális oldalról nézzük a dolgot, egy rugalmas pénzkeresési lehetőséget kínálunk, hiszen nálunk tényleg bárki lehet futár. Ráadásul akkor dolgoznak, amikor nekik jó. Sokféle ember van a kézbesítőink között; felsővezető, aki szeret bicajozni, aranyérmes paralimpikon, válogatott teniszjátékos, egyetemista… Nagyon sokan jelentkeznek, 3-4000 regisztrált futárunk van, aktívan jelenleg 60-70-nel dolgozunk együtt, de folyamatosan van felvétel, mert növekszik a csomagszám.

Milyen jövőbeli terveitek vannak a vállalkozás fejlesztésére?

Eddig ugye Budapestről beszéltünk, de néhány nap múlva nyitjuk meg a győri depónkat, és ha minden jól megy, november 9-től már ott is látni fognak a lakosok ViddL futárokat. Az a célunk, hogy ha jövőre ilyenkor esetleg újra beszélünk, már azt mondhassam, hogy 10-12 városban vannak ViddL csomagkihordók, akikkel ugyanilyen fenntartható módon oldjuk meg a városi logisztikát.

Én nagyon bizakodó vagyok, hogy ez a fajta szolgáltatás kell a logisztikai cégeknek, és ez vezet a legnagyobb ügyfélelégedettséghez mind partneri, mind címzett oldalon.

Compocity

Komposztálni egy kert nélküli lakásban? Erre is van már lehetőség!

A lakossági vegyes hulladék 35-47%-a jellemzően biológiailag lebomló, a komposztálással pedig csökkenthetjük az általunk termelt háztartási hulladékaink mennyiségét. Egy kertes ház esetében ez egyszerűen megoldható hagyományos módszerrel, amellyel a háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban található tápanyagokat visszajuttathatjuk a talajba. De hogyan komposztáljanak azok, akik erkély nélküli társasházakban laknak? Erre kínál lehetőséget a Compocity. Pancsa Emesével, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működtök?

Sokszor érezhetjük azt a minket érő ingerek által, hogy nem teszünk eleget a klímaváltozás ellen. A mi tapasztalataink szerint azonban a városi emberekben igenis megvan a szándék, hogy érdemben cselekedjenek, a proaktív hozzáállás ugyanakkor indirekt módon egyfajta tehetetlenséggel párosul. 

A hulladék megfelelő kezelése – a hulladéktermelésen túl – napjaink egyik legnagyobb problémája. Erre nyújt részlegesen megoldást a komposztálás, ám a lakásban élők számára ez nehezen megvalósítható. A mi célunk az, hogy a Compocity által a városi emberek is kényelmesen beilleszthessék napi rutinjukba a komposztálást. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ők is megtalálják a helyüket ebben a folyamatban, és számukra is megoldást tudjunk kínálni egy már meglévő technika felhasználásával, automatizált módon. Emellett a rendszer fontos eleme egy játékos edukációs platform, amelynek nem titkolt célja a gyerekeken keresztül történő játékos együttműködés.

Honnan jött a név és az eszköz dizájnjának ötlete?

A Compocity név ösztönösen jött. Egy leíró szókép, és azt remélem, segíti a megértést is, a komposzt és a város szó összemosásával született. A forma az egész komposztálás technikáját támogatja. A gömb alakzatnak a komposztálás során kicsapódó nedvesség elvezetésében is szerepe van, egyfajta tölcsérként funkcionálva, miközben elkerülhető vele a sarkokba való letapadás, berothadás. A lábon állásnak ergonómiai okai vannak, a használatot teszi könnyebbé,  a fentebb említett komposzt tea pedig a lábakban lévő tartályba csorog tovább, így a gravitáció nekünk dolgozik a folyamatban, valamint a végtermékek különválasztásában. Formatervezőként ez volt a diplomamunkám.

Miben különbözik a Compocity egy klasszikus komposztálóhoz képest?

A klasszikus komposztálás alapvetően egy idő- és energiaigényes folyamat. A kert végében elhelyezett, gilisztákkal működő komposztálóba kerülő hulladékot földdel kell kevernünk, rétegelnünk, át kell forgatnunk, ami akár 6-8 hónapig tartó eljárás. Ehhez szükség van kertre és azon belül erre felhasználható területre.

Mi szerettük volna a komposztálás lehetőségét a beltérbe vinni, mivel a hagyományos megoldás alapvetően nagyobb elköteleződéssel jár, és a legtöbb ember komfortzónáján kívül esik. Szerettünk volna ezeket áthidalni, a külföldi kutatásaink során találtuk meg azt a mikroorganizmust, amivel a Compocity mára már működik, és rugalmasabbá teszi a folyamatot. 

A maximum hőmérséklet ebben az esetben jóval alacsonyabb, mint a klasszikus komposztálásnál (90 Celsius-fok). A Compocity csak 40-45 fokra melegszik fel, ezáltal jóval több tápanyag megmarad a keletkezett koncentrátumban, ami egyfajta komposzt katalizátorként is értelmezhető. Ezt tudjuk aztán a beásni a földbe, vagy azzal bekeverni. 

Milyen forradalmian új eljárást alkalmaztok?

Egy japán eljárás automatizált változatát alkalmazzuk, amely már több ezer éves, és ahol a mikroorganizmusok nem egy rothadási, hanem egy légmentesen lezárt környezetben zajló erjesztéses folyamatban működnek. Magát a mikroorganizmusokat nem mi állítjuk elő, egy kereskedelmi forgalomban kapható anyaggal dolgozunk. A Compocity egy 5-6 lépésből álló folyamat összevonásával és automatizálásával ezt az elköteleződést oldja fel, és mindösszesen a hulladék megfelelő helyre dobását igényli a komposzt anyag előállításához. A többiről a rendszer gondoskodik. Az ötlet tehát nem maga az eljárás, hanem annak egy autonóm eszközben, rendszerben való alkalmazása.

Mit gondolsz, kik lesznek nyitottak erre a megoldásra?

Abban gondolkodunk, hogy mindenkit elérhetünk, aki nyitott a fenntartható eljárásokra. Minél több közösséghez szeretnénk eljutni, ebben azok a vásárlók lehetnek már első körben partnereink, akiknek van erre intézményesített keretük, mint a CSR kerettel rendelkező irodák vagy egyéb üzleti partnerek, önkormányzatok és szervezeteik vagy éppen oktatási intézmények. Segítségükkel pedig olyanok számára is elérhetővé válik az eszköz, akik egyébként önállóan nem tudnák megengedni a Compocityt maguknak. 

A hagyományos kültéri komposztálás helyes módja és a beltéri komposztálás forradalmi megoldása – Jövőidőben a Greendex Youtube csatornáján

Miből finanszírozzátok a Compocity előállítását?

Részben önerőből, valamint két befektető segítségével, akik a fejlesztéshez biztosítanak forrást számunkra. Ennek köszönhetően a kisszériás termékfejlesztést elkezdhetjük olyan ökoetikus módon, ahol az alapanyagok választásán keresztül a kivitelező partnerekig hazai cégekkel tudunk együttműködni. Az applikáció fejlesztését pedig külső szakértőkkel támogatva, az alkalmazás már év végig több platformon is elérhető lesz.

Mesélj kicsit erről az applikációról!

Abban igyekszünk segíteni a felhasználóknak, hogy közvetlenül érezhessék saját hozzájárulásukat a komposztanyag, azaz a tápanyag létrehozásában. Ha valaki a Compocityt használja, akkor a bedobott hulladék súlyának arányában pontokat gyűjthet az alkalmazáson keresztül, ahol ráadásul – a bevitt adatoknak köszönhetően – nyomon tudja követni az ökológiai lábnyomának alakulását. A pontokat nálunk lehet beváltani, akár egy saját Compocityre, vagy általa különböző közösségi célokhoz lehet hozzájárulni.

Milyen jellegű jövőbe mutató törekvések jellemzik a Compocityt?

Fontos missziónk, hogy közelebb hozzuk a fizetőképes döntéshozókat azokhoz az emberekhez, akik szintén nyitottak lennének az otthoni komposztálásra, de mondjuk nincs meg a szükséges tőkéjük hozzá. Szeretnénk a közösségi összefogásnak egyfajta eszköze lenni.

Az első körben legyártott 10-20 eszközzel egyfajta közösségi termékfejlesztést indítottunk el, melynek célja minél több közvetlen visszacsatolást kapni a felhasználói csoportoktól Ahogyan az imént is említettem, arra törekszünk, hogy elérjük, minél több közösségben helyet kapjon a Compocity, és elsősorban az innen érkező visszajelzésekre számítunk. 

Emellett van egy talán most még kicsit idealista elképzelésünk: a jövőben a társasházakban lakó gyermekek az okos kukából származó koncentrátumot felhasználhatnák az óvodák, iskolák kertjében, vagy akár a nagymamánál vidéken, és ezzel részeseivé válhatnának egy fenntarthatóbb körforgásnak, ami felnőtt életükben már természetes lenne. A kulcs, hogy a körforgás a lehető legkisebb útvonalon, pl. társasház és óvodák, városi közösségek és tereik között valósuljon meg. 

Ha fel tudnánk oldani az előítéleteket, hogy a komposztálás büdös, problémás, akkor sokkal több ember kapna kedvet hozzá. Ezzel nemcsak a műtrágya felhasználást csökkenthetnénk, hanem a tápanyagok körforgásával helyben megoldanánk a fenntarthatóságot.

search icon