A globális egyenlőtlenség nem csak az emberi populációk számára jelent problémát. A Science Advances című szaklapban szerdán közzétett új tanulmány szerint ez a vadon élő állatok kereskedelmében is jelentős tényező. A kutatás szerint a vadon élő állatok nagyobb valószínűséggel kerülnek át a szegényebb országokból a gazdagabbakhoz, és ez lehet akár a megoldása is a veszélyeztetett fajokat és a közegészségügyet károsító kereskedelem csökkentéséhez.
A vadon élő állatok kereskedelme a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka. Amellett, hogy fenntarthatatlan mértékben távolítja el a fajokat ökoszisztémáikból, azzal a kockázattal is jár, hogy új környezetekbe invazív fajokat visz be, és olyan betegségeket hoz be új populációkba, mint a kétéltűek chytridgombája. Ez utóbbi veszély az emberekre nézve is problémát jelent, és a vadon élő állatok kereskedelmét összefüggésbe hozták a koronavírus-járvánnyal.
A probléma jobb megértése érdekében a kutatók az Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES) adatait használták, amely nemzetközi szinten szabályozza a kereskedelmet. A kutatás során a CITES nemzetközi vadállat-értékesítésre vonatkozó adatait hasonlították össze az érintett országokra vonatkozó társadalmi-gazdasági információkkal. Megállapították, hogy 1998 és 2018 között 226 ország között mintegy 420 millió vadon élő állattal kereskedtek. Ezeket az állatokat nagyobb valószínűséggel kerültek szegényebb országokból gazdagabbakba. Például a vadon élő békák Madagaszkárról utaznak az Egyesült Államokba, míg a Thaiföldön fogott halak Hongkongba kerülnek.
A tanulmány szerint összességében az Egyesült Államok volt a vadon élő állatok első számú importőre, a második és harmadik helyen Franciaország és Olaszország állt. Országonkénti bontásban Indonézia, Jamaica és Honduras voltak a legnagyobb exportőrök, míg a legtöbb vadon élő állat a piacon vagy Ázsiából, vagy a panamai régióból származott.
A tanulmány vezető szerzője, Jia Huan Liew, a Hongkongi Egyetem munkatársa szerint, bár a kereskedelem mérete óriási, a kutatás eredményei egyúttal megoldást is sugallnak. Liew szerint a szegényebb, exportáló országoknak pénzügyi segítséget kellene nyújtani, hogy egy időre leállítsák a kereskedelmet. A pénz viszont csak abban az esetben válna elérhetővé, ha az adott ország teljesíti a csökkentési célokat.
A finanszírozást ideális esetben a gazdag országoktól kellene lehívni, tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai iránti elkötelezettségükre, valamint arra, hogy aránytalanul nagy szerepet játszanak a vadon élő állatok globális piacán
mondta Liew a BBC News-nak.
A tanulmány a változás szempontjából is kulcsfontosságú pillanatban született, mivel a világ a koronavírus-járvány nyomán ráébredt a vadon élő állatok kereskedelme által jelentett veszélyekre. Ennek hatására többek között Kínában ideiglenesen betiltották a vadon élő állatok kereskedelmét és fogyasztását.
(EcoWatch)
(fotó: pexles – Thierry Fillieul)