Sokszor összekeverik a fogyókúrával, holott a diéta nem azonos a kalóriamegvonással. Cikkünkben körbejárjuk a fogalom jelentését, a diéta fajtáit, az ezekhez fűződő tévhiteket és félreértéseket, valamint a dietetikusok munkájába is betekintünk.

A mindennapokban sokszor a diéta kifejezést használjuk a fogyókúrára is, holott a testsúlycsökkentés támogatása csupán a diéta egyik fajtája. Míg a fogyókúrát – ahogyan a nevében is benne van – időszakosan alkalmazzák a kívánt testsúly eléréséig, a diéta sokszor az étrend élethosszig tartó, tudatos megváltoztatása.

Diéta: különleges étrend, amelyet egészségügyi szempontok alapján állítanak össze.

Diétafajták

A diétának különböző fajtái léteznek. Lehet cél az általános egészség megőrzése, bizonyos betegségek megelőzése vagy gyógyítása, allergén tápanyagok elkerülése, a szervezet méregtelenítése, a sportteljesítmény fokozása vagy például a kockázatmentes terhesség és szoptatás.

Egészségügyi diéták:

• preventív diéták (immunrendszer erősítése, az egészség megőrzése, pl. mediterrán diéta),
• betegségekhez kapcsolódó diéták (pl. diéta cukorbetegeknek, Candida-diéta),
• allergiához, intoleranciához kapcsolódó diéták (pl. gluténmentes diéta),
• eliminációs diéták (kizárásos módszer a problémát okozó étel felderítésére).

Kapcsolódó bejegyzések

Ez az összefüggés az étrend és a rák kialakulása között

Összefüggés van a kalóriafogyasztás, vagyis a bevitt táplálék mennyisége és a rák kialakulásának kockázata között.

Kalória- és súlykontrollhoz kötődő diéták:

• alacsony kalóriatartalmú diéták (pl. 1200 kalóriás diéta, időszakos böjt),
• alacsony szénhidráttartalmú diéták (pl. ketogén diéta, Dukan-diéta),
• alacsony zsírtartalmú diéták (pl. magas keményítőtartalmú diéta),
• gyors diéták kifejezetten gyors fogyás céljából (káposztaleves-diéta, monotróf diéta).

Méregtelenítő diéták:

• léböjt (gyümölcs- és zöldséglé, gyógyteák),
• pépes, leveses ételek fogyasztása (zöldségleves, zöldségturmix),
• nyers zöldségek és gyümölcsök.

Vallási, spirituális vagy filozófiai alapú diéták:

• vallásokhoz kapcsolódó étrendek (pl. iszlám étrend, hindu diéta),
• állati ételek elhagyása részben vagy teljes mértékben (pl. vega, vegán, flexitáriánus étrendek).

Bolygóbarát diéták:

• fenntartható, kisebb környezeti lábnyommal járó étrendek (pl. klímatáriánus étrend, mediterrán diéta).

Divatdiéták:

• a média vagy ismert emberek, celebek által felkapott diéták, melyek hatásaként általában gyors eredményt – általában fogyást – ígérnek, de ezek sokszor akár egészségkárosodással is járhatnak (pl. testkontroll-diéta, tojásdiéta, burgonyadiéta).

Az említetteken kívül természetesen még számtalanféle diétával és táplálkozási móddal találkozhatunk az interneten, a sor szinte a végtelenbe nyúlik. De ahogyan a problémák is legtöbbször egyediek, úgy a diéták is sok esetben egyénre szabottan tudják kifejteni a hatásukat, így célszerű szakember segítségét kérni, mielőtt öngyógyítás vagy akár fogyás céljából belevágnánk valamelyikbe.  

Ne keverjük össze a testsúlycsökkenést elősegítő, ám tápanyagokban gazdag, egészséges diétákat azokkal az orvosi készítményekkel, amelyek bizonyos betegségekre lettek kifejlesztve, ám étvágycsökkentő mellékhatásuk miatt – helytelenül –  előszeretettel alkalmazzák őket a fogyókúrázók.

Ilyenek például az eredetileg cukorbetegség kezelésére szolgáló Ozempic és Wegovy injekciók, melyek az utóbbi időben igen népszerűvé váltak a felesleges kilóktól egyszerűen és gyorsan megszabadulni vágyók köreiben annak ellenére, hogy használatuk akár súlyos mellékhatásokkal is járhat.

Tévhitek és félreértések

Az interneten nehéz megkülönböztetni a tényeket a véleményektől, hiszen csak úgy zúdul ránk mindenhonnan az információ. Ráadásul a táplálkozással kapcsolatos orvosi szakvélemények is időről időre változnak, egy korábban egészségesnek titulált élelmiszerről kiderül, hogy mégsem az. Vagy éppen fordítva: gondoljunk csak a margarin és a vaj esetére. Ráadásul sokszor nincs egyetértés az azonos területen dolgozó szakemberek között, így ember legyen a talpán, akinek sikerül kiszűrnie a tévedéseket.

A leggyakoribb tévhit szerint diétázni csak bizonyos akut betegségben (pl. hasmenésben, gyomorrontásban) szenvedők, valamint cukorbetegek és a fogyni vágyók szoktak. Ez természetesen nem igaz, hiszen – ahogy fentebb írtunk – diétát nem csupán betegségek vagy súlycsökkentés esetén szokás alkalmazni.

Kapcsolódó bejegyzések

Inzulinrezisztencia: a cukorbetegség előszobája

Sokan évekig élnek inzulinrezisztensként anélkül, hogy tudatában lennének valós állapotuknak.

Ennek ellenére az igaz, hogy a legtöbb félreértés valóban a súlycsökkenést segítő étrendekhez kapcsolódik. Ezekből most megpróbáltuk összegyűjteni a leggyakoribbakat.

Hasi zsírt égető diéta

Sokszor hallani, hogy bizonyos edzésekkel, táplálékkiegészítőkkel vagy diétával egy adott testrészről képesek vagyunk „zsírt égetni”. Ez azonban nem igaz. A zsírégetéshez és a fogyáshoz elsősorban kalóriadeficit kell, valamint megfelelő étrend és megfelelő edzés (kardio- és súlyzós edzések egyaránt).

A csökkentett zsír- és/vagy szénhidráttartalmú ételek egészségesebbek

Bár igen jó a marketingje a „light” ételeknek, sajnos egyáltalán nem biztos, hogy egészségesek is. Egyrészt ezek a késztermékek általában mesterséges, feldolgozott élelmiszerek, másrészt a kivont összetevőt (zsírt, cukrot, szénhidrátot) valami mással pótolni kell. Így sokszor előfordul, hogy ezek az ételek egy másik tápanyagból sokkal többet tartalmaznak, vagy éppen rengeteg adalékanyag van bennük.

Ha olyan diétát tartunk, amely kevesebb zsírt vagy szénhidrátot ír elő, próbáljuk meg inkább olyan ételekből összeválogatni a napi adagot, amelyek eleve kisebb mennyiségben tartalmazzák az adott makrotápanyagokat.

Egy gyors diéta, és már le is fogyunk

Kétségtelen, hogy számos olyan diéta létezik, amely a jelentős kalóriadeficit miatt gyors súlyvesztést eredményez. Ezek azonban legtöbbször egyoldalú, tápanyagban szegény étrendet jelentenek, és bár valóban hamar látványos fogyást lehet elérni általuk, nem éppen egészségesek, számos hiánybetegség forrásai lehetnek, ráadásul a végeredmény sem lesz tartós. Sőt, a nyomukban jójóhatás is kialakulhat.

A tartós fogyás titka az életmódváltás, amely nem csupán pár hétre szól, hanem akár egy életre. Megfelelő, könnyen betartható, nem önsanyargató diéta és kellő mozgás szükséges ahhoz, hogy ez valóban bekövetkezzen. Az ideális súlyvesztés heti 0,5–1 kilogramm, ami a türelmetlenebbek számára igen kevésnek tűnhet, ám a fokozatos és lassú fogyás sokkal nagyobb eséllyel lesz tartós, mint az, amit koplalással étünk el.

A zsír hizlal

Leggyakrabban a zsír van kikiáltva legfőbb bűnösnek az elhízás okai között, azonban ez sem igaz. Tény, hogy egy gramm zsír több kalóriát (9 kcal) tartalmaz, mint ugyanennyi szénhidrát (4 kcal) vagy fehérje (4 kcal), ugyanakkor lassabban emésztjük meg, mint a szénhidrátot. A zsír beindítja a jóllakottságért felelős hormonok termelődését, ezáltal könnyebben elkerülhető a túlevés.

Emellett a többi makrotápanyaghoz hasonlóan ugyanúgy fontos a szervezet számára, mivel energiát szolgáltat, segít a sejtmembránok felépítésében, nélkülözhetetlen a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, az omega-3-zsírsavak pedig elengedhetetlenek a megfelelő agyműködéhez.

A szénhidrát hizlal

A közelmúltban egyre jobban divatba jöttek az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú (ketogén), illetve az alacsony szénhidrát- és magas fehérjetartalmú (Dukan-) diéták, ezek esetében a hiányzó szénhidrát energiatartalmát zsírból, illetve fehérjéből pótolják. Tény, hogy egészségügyi okokból a cukorbetegségben és az inzulinrezisztenciában szenvedőknek oda kell figyelniük a napi szénhidrátbevitelre, egy egészséges ember esetében azonban nem a szénhidrát okoz elhízást. Sőt, ez a makrotápanyag adja a test alapvető metabolikus funkcióihoz szükséges energiát.

Léteznek úgynevezett egyszerű szénhidrátok (glükóz, fruktóz), melyek gyors és jelentős vércukorszint-emelkedést okoznak, így általában a diéták ezt a típust (az édességeket, a finomított gabonából készült termékeket stb.) száműzik a palettáról, holott ezeknek is megvan a maguk funkciója, például akkor, ha intenzív sportolás előtt, közben vagy után van szükségünk gyors energiaellátásra vagy -pótlásra.

Az összetett szénhidrátokkal már jóval több diétatípus megengedőbb. Ezek emésztése több időt vesz igénybe, lassabb a felszívódásuk, kevésbé és lassabban emelik meg a vércukorszintet. Ilyen ételek például a teljes kiőrlésű gabonából készült péksütemények és tészták vagy a hüvelyesek.  

Csak a bevitt és az elégetett kalóriák számítanak

Ez sem igaz, hiszen bár általánosságban elmondható, hogy a kalóriadecifit a testsúly csökkenéséhez vezet, a súlyvesztés mértékét egyéb tényezők is befolyásolják: például az illető hormonális háztartása, egészségi állapota, meglévő betegségei és az ezekre szedett gyógyszerek.

Emellett a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz elengedhetetlen a megfelelő tápanyag-, nyomelem- és vitaminbevitel is, így tehát az sem mindegy, hogy, mondjuk, az 1200 kalóriás diétánk csokoládéból vagy pedig zöldségből, gyümölcsből, húsból, olajos magvakból áll-e.

Fogyókúrás porok, csodabogyók

Nagyjából Dunát lehetne rekeszteni azokkal a termékekkel, amelyek hamisan kecsegtetik fogyással a vásárlókat. Ezeket ráadásul szinte bárhol meg lehet vásárolni, a boltokban, a drogériákban vagy az interneten. Azontúl, hogy általában teljesen hatástalanok, sokszor az egészségre ártalmas összetevőket is tartalmaznak. A szomorú igazság az, hogy tartós és egészséges fogyást csak megfelelő diétával, rendszeres mozgással és életmódváltással lehet elérni.

Miben segít a dietetikus?

A dietetikus egy olyan, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember, aki a táplálkozással és az egészséges étrenddel foglalkozik. A dietetikusok segítenek az embereknek kialakítani és fenntartani az egészséges étkezési szokásokat, figyelembe véve az egyéni táplálkozási igényeket, életmódot és egészségi állapotot.

A dietetikus számos területen segíthet az egészséges táplálkozási szokások kialakításában és fenntartásában, többek között az alábbi helyzetekben:

• egészséges étrend kialakítása,
• különböző betegségek kezelése (cukorbetegség, anyagcserezavarok, emésztőszervi problémák, daganatos betegségek stb.),
• túlsúly,
• alutápláltság,
• evészavarok,
• mesterséges táplálás (pl. Crohn, colitis ulcerosa, béldaganatok stb.),
• sporttáplálkozás,
• táplálékallergiák és intoleranciák kezelése,
• terhesség és szoptatás alatti táplálkozás,
• csecsemők hozzátáplálása,
• étrendoktatás,
• étkezési szokások megváltoztatása,
• intézményes (iskolai, óvodai stb.) étkeztetés.

Milyen kérdésekkel fordulhatunk a dietetikushoz?

A dietetikus célja egészségünk támogatása és egyénre szabott megoldások kialakítása, így bátran forduljunk szakemberhez egészségügyi állapotunk miatt, súlycsökkentés vagy -növelés céljából, vagy ha testünk formálásához vagy az étkezési szokásaink megváltoztatásához szeretnénk megfelelő, személyre szabott diétát.

Az egészséges és a fenntartható étrend sokszor kéz a kézben jár. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak a saját, hanem a bolygó egészségéért is sokat tehetünk.