A folyamat tétje a globális pénzügyi rendszerek jövőbeni stabilitása és a stratégiai autonómia megőrzése.
Az Energiastratégia Intézet publikációja szerint a jelenlegi pénzügyi rendszerben a lakosság, illetve a vállalatok kizárólag a kereskedelmi bankokon keresztül tarthatnak számlapénzt, bankbetétek formájában. A legtöbb jegybanknál csak kereskedelmi bankok, államok, valamint nemzetközi szervezetek vezethetnek számlát, a lakosság és a vállalatok számára erre nincs lehetőség. Korábban ugyanis a nagy mennyiségű számla vezetése összetett, munkaigényes feladat volt, ami kívül esett a jegybank fő mandátumain, így az a háztartási és a vállalati számlavezetési üzletágat meghagyta a kereskedelmi bankoknak.
Kapcsolódó bejegyzések
Csúcsot döntött tavaly a zöldhitelek állománya
A zöldhitel-állomány túlnyomó része, csaknem 673 milliárd forint vállalatokat finanszírozott.
A technológia fejlődésével azonban az utóbbi években az is lehetővé vált, hogy a jegybank nagy mennyiségű számlát kezeljen, és digitális jegybankpénzt (CBDC-t) vezessen be. Jelenleg 137 központi bank – a globális GDP 98 százalékát képviselve – foglalkozik CBDC-k kutatásával, és 58 százalékuk tervezi – rövid vagy középtávon – lakossági CBDC kibocsátását. Számos központi bank elindított már kísérleti projekteket, azonban teljeskörűen bevezetett, általános hozzáférésű CBDC jelenleg csak három országban létezik.
A digitális jegybankpénzek kutatása leginkább a 2020-as években indult be: 2020 májusában még csak 35 jegybank vizsgálta a digitális jegybankpénzeket a mostani 137-hez képest. Ezek alapján úgy tűnhet, hogy a CBDC az utóbbi évek innovációja, azonban már az 1990-es években is voltak próbálkozások: 1992-ben a Finn Nemzeti Bank elindította az Avant intelligenskártyát, amely gyakorlatilag a világ első digitális jegybankpénzének tekinthető, jóllehet működése technológiailag eltért a mai értelemben vett CBDC-ktől: egy fizikai kártyára épült, kísérleti jellegű elektronikus pénzrendszer volt, míg a mai CBDC-k teljesen digitálisak.
Kapcsolódó bejegyzések
A 2050-es klímasemlegesség elérhetetlen zöld pénzügyek nélkül – Podcast-ajánló
Fenntartható pénzügyek nélkül nem működhet a zöld átmenet. A gazdasági mutatószámok átalakítása is fontos szempont, de miként lehetséges ez?
Az Avant aztán a 2000-es évek elején főként logisztikai nehézségek és az alacsony lakossági igény hatására megszűnt, és egészen néhány évvel ezelőttig nem volt elég meggyőző érv a jegybankok számára a CBDC bevezetésének vizsgálatára, azonban a közelmúltban adottá váltak azok a gazdasági, társadalmi és technológiai feltételek, amelyek a CBDC-k széles körű jegybanki vizsgálatát és gyakorlati megvalósítását indokolttá tették.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva