Tudománnyal az éghajlatváltozás ellen – Passzívház

A globális szén-dioxid-kibocsátásban az ipar után második helyen a fűtés áll. A korszerűtlen energetika nemcsak környezetszennyező, hanem a pénztárcánkat is fölöslegesen terheli. Fűtésszámlánkat akár le is nullázhatjuk egy jól megtervezett passzívházzal: erről is szó volt az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián.

A napokban zajlik az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia, ahol a tudományterületek széles spektrumából hallhatunk előadásokat. A konferencia április 12-től 15-ig online formában zajlik, a tudományos élet legnevesebb képviselői adnak elő. Mivel 11 szekcióban száznál is több előadás hallható, bárki, aki kíváncsi a klímaváltozás kérdéseire, találhat érdekes témákat.

A konferencia szervezője a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület. Céljuk az, hogy az éghajlatváltozással fogalkozó tudományterületek kutatóit összehozzák, a tudományos ismereteket, eredményeket keretbe fogják.

Mi is az a passzívház?

Nagy valószínűséggel mindannyian találkoztunk már a „passzívház” kifejezéssel, ennek ellenére előfordulhat, hogy sokunk számára még nem világos egészen, pontosan mit jelent a fogalom. Röviden: olyan ház, amely nem szorul külső energiaforrásra.

A passzívház szűk értelemben a németországi minősítési rendszerben az energiatakarékos épületekre alkalmazott kategória. Viszonylag új, az elsőt 1990-ben építették Damstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre. Azóta több mint 45.000 ilyen épület létesült elsősorban Németországban, Ausztriában és Svájcban. A skandináv területeken is egyre népszerűbb. Szigorú követelményeknek és pontos méréseknek kell megfelelni, hogy házunk elnyerje a „bevizsgált damstadti passzív” minősítést, ami egyébként komolyan és tartósan megnöveli ingatlanunk értékét.

Egy ilyen ingatlan energiafogyasztása rendkívül alacsony: évi 15 kWh/m². Ürge-Vorsatz Diána, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület alelnöke elmondta, hogy Magyarországon az összes felhasznált energia fele megy el fűtésre, ráadásul a nem megfelelő szigetelésű épületek miatt jórészt fölöslegesen. Azon túl, hogy főképp ez az oka annak, hogy import gázra szorulunk, rendkívül szennyező is.

Itthon sajnos még nem terjedt el. Az első ilyen házat 2009-ben adták át a Pest megyei Szadán. Ezt az a Szekér László tervezte, aki a konferencián mélyebb betekintést engedett a mérnöki kivitelezésbe.

Jelen pillanatban 2–3 tucat bevizsgált passzívház található hazánkban. Jellegzetes vonásuk a nagy üvegfelületek, valamint a kémény hiánya. A megoldás kulcsa abban rejlik, hogy a jól tájolt ablakok képesek kellemes hőmérsékletűvé felmelegíteni a belső levegőt, és a kiváló szigetelés révén a ház ezt meg is tartja. Ez kimondva egyszerű, de természetesen csak precíz tervezéssel érhető el. A belső levegő felfűtésében a ház lakói és a benti gépek is segítenek. Noha ez nem feltétel, Szekér László napelemes cserepekkel tervezi ingatlanjait, továbbá csapadékgyűjtő ciszternát is épít hozzájuk. A hazai éghajlaton ugyanis egy 120 m²-es tetőn egy év alatt 60 m³ esővíz fogható fel. Ezt tisztított formában akár vissza is vezethetjük a házunkba, hogy ezáltal is elszakadjunk a közműszolgáltatótól.

Kapcsolódó bejegyzések

Terrán – 2021-ben még több napelem

A Terrán éves gazdasági bemutatója rámutatott, hogyan fejlődik a hazai építőipar, különösképpen a napelemek piaca.

Tévhit, hogy drágább lenne

Szekér László kiemelte, hogy már valójában nincs különbség egy passzív és egy hagyományos ház építési költsége között. Egyedül a tapasztalt kivitelező megtalálása nehézkes, ezért gyakran várólistájuk van a szakképzett brigádoknak, ami 1–2 évvel is növelheti az építkezés időtartamát. Az építész prezentálta a nemrégiben átadott 2 passzív otthont. A budakalászi 130 m³-es ház építési költsége 60 millió forint volt, míg a nagykanizsai hasonló méretű ingatlan 40 millióba került. Pontosan annyiba, mint egy hagyományos családi ház. Egy olyan hibrid ház pedig, amely a megújulóenergia-rendszerek mellett hagyományosakkal is fel van szerelve, ennél drágább. Passzívházak építtetéséhez is igénybe vehetők a megszokott hitelek, a CSOK is. Tehát ha házépítés előtt állunk, érdemes számításba venni a passzívház lehetőségét is.

Passzívirodák és lakóparkok

Az is gyakori tévedés, hogy csak luxus és futurisztikus ingatlanok épülhetnek ilyen módszerrel. A teljesen átlagos házra vágyók és a modern építészet kedvelői is megtalálhatják benne a számításukat. Az egyik korábbi cikkünkben már klímabarát városnak predesztinált német Heidelberg ebben is az élen jár. Hiszen társasházakból egész lakónegyedet terveztek, tisztán passzív megoldással. A heidelbergi „Bahnstadt” a világon a legnagyobb méretű, csak passzívházakból álló lakónegyed. A városon belül külön kisvárosként működő területen nemcsak a többlakásos társasházak passzívházak, hanem az iskola, az óvoda, az irodaházak, de még a mozi is passzívházstandard szerint épül.

Már 2014-ben olyan építészeti finomságokat adtak át, mint a dán Esbjerg kikötővárosban található négyszintes, kör alakú passzív irodaház. A több mint 9000 m2-es épületben 420 személy dolgozik, és a szervertermekben keletkező hő fűti az irodákat. Nem elég, hogy nem keletkezik káros anyag a létesítmény működtetésekor, a napelemek még plusz energiát is termelnek. Noha nem egészen dán formatervezésben, északi-tengerre néző irodaházak formavilágában gondolkodva, de már hazánkban is van olyan kivitelező, aki vállalja passzív irodaház építését is, szóval van okunk bizakodni.