Nemrég jelent meg az épületek energiakibocsátásával foglalkozó tanulmány, mely szerint már globálisan is megvalósítható, a nettó nulla energiakibocsátású épületek és ennek kapcsán beszélgetett az azonnali.hu Ürge-Vorsatz Diánánával, a CEU klímakutatójával, aki a tanulmány egyik szerzője.
Magyarországon az összes felhasznált energia fele megy el a fűtésre, ráadásul a rosszul szigetelt épületek miatt jórészt feleslegesen. Azon túl, hogy főképp ez az oka, hogy függünk az importgáztól, még rendkívül szennyező is, elég ha megnézzük a friss légszennyezettségi mutatókat.
A tanulmány szerint a fűtéshez, illetve az épületek egyéb működésével kapcsolódó kibocsátások nullára, vagy minimálisra csökkentése megoldható, ráadásul nem csak nálunk, hanem globálisan. Az új épületeknél ennek ráadásul plusz költsége sincs.
A nagyobb költségigény inkább a régi épületeknél jelentkezik, melyek azonban szintén teljes mértékben átalakíthatók. A probléma jelenleg az, hogy egy régebbi épület passzív vagy nullenergiás átalakítása komolyabb 15-20 éves megtérülési idejével és nagy tőkeigényével jelenleg a legtöbb régi épület lakói által nem megoldható, ezért Ürge-Vorsatz szerint ezeket közpénzzel kellene támogatni — akár magántőke bevonása mellett.
A klímakutató arról is beszélt, hogy ma már a technológia lehetővé teszi, hogy a történelmi, műemléki jelentőségű épületek nullenergiás szintű felújítása úgy történjen meg, hogy ez látható nyomot nem hagy az épületen.
Az embereknek még nagyon kevés a tudása arról, hogy ma már nincs különösebb akadálya a passzív vagy nullenergiás házak építésének, és ebben az építész szakma felelőssége óriási. Ma Magyarországon úgy is lehet építészdiplomát szerezni, hogy a hallgató egy szemesztert sem foglalkozott ezekkel a technológiákkal.
Az Ürge-Vorsatz Diánával készült interjú, mely többek között részletesen kitér a hagyományos építészeti megoldásokra, az irodaházak üvegfalainak problémájára, vagy az új, kísérleti építőanyagokra, teljes terjedelmében itt olvasható.
