Egy franciaországi barlangban felfedezett gyermekfog lehet az első bizonyíték arra, hogy a modern ember körülbelül 54 000 évvel ezelőtt, azaz mintegy 10 000 évvel korábban érte el Nyugat-Európát, mint korábban gondolták.
A lelet arra utal, hogy a Homo sapiens egykor a Neandervölgyiekkel együtt élhetett a régióban, mielőtt utóbbiak kihaltak volna. A Science Advances című tudományos folyóiratban közzétett kutatás szerint a Homo sapiens gyermekéhez tartozó megkövesedett zápfogat a Rhone-völgyben található Grotte Mandrin nevű barlangban találták. Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem professzora, aki a leletet készítő csoportot vezette, elmondta, hogy a felfedezés „szó szerint átírja az összes történelemkönyvünket”.
A Neandervölgyi egy kihalt emberfajta, amely 400 000 évvel ezelőtt kezdett élni Európában és Nyugat-Ázsiában. Bár a tudósok bizonytalanok kihalásuk okát illetően, a jelenlegi elmélet szerint a kihalás körülbelül 40 000 évvel ezelőtt történt, nem sokkal azután, hogy a Homo sapiens Afrikából Európába érkezett. Az új leletek arra utalnak, hogy a Rhone-völgyi barlangot felváltva lakta a neandervölgyi és a homo sapiens.
A régészek ezt a barlang fenekén több ezer év alatt lerakódott különböző üledékrétegekben talált fosszilis bizonyítékok feltárásával állapították meg. A kutatók radiokarbon technikával keltezték a lelőhely rétegeit, és minél alacsonyabb volt a réteg, annál messzebbre láttak vissza az időben. A Homo sapiens gyermekfogát tartalmazó réteg, amely körülbelül 54 ezer évre datálható, a Science folyóirat szerint Neandervölgyiek fogait tartalmazó különböző rétegek közé volt beékelődve.
Forrsá (businessinsider.com)
hirdetés
