Itthon még keveset hallani róla, de nálunk is terjed az Ázsiából származó növény, mely Európa nyugati felén és Észak-Amerikában már komoly károkat okozott.
Ahogy sok más invazív növény, úgy a japánkeserűfű is ártalmatlan dísznövényként kezdte pályafutását, azonban hamar ledobta magáról a kertészek igáját és önálló terjeszkedésbe kezdett. A kerekded levelű, nyúlánk cserjére hasonlító növény rendkívül gyors növekedésű, és ahol megjelenik gyorsan uralkodó fajjá válik.
Kapcsolódó bejegyzések
Invazív fajok a kertünkben: mit tehetünk?
Az eredeti élőhelyükön őshonos fajok nálunk invazívak lehetnek. De hogyan kerülhetnek ide, és mi a fő probléma velük? Összegezzük ismereteinket az invazív fajokról!
A telex Csecserits Anikó ökológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdezte a fajról, melyről azt is tudni lehet, hogy egy másik keserűfű-félével keveredve még agresszívabb hibridet hozott létre az 1980-as években.
Alapvetően egy vízigényes fajról van szó, elsősorban a patakpartokat képes elözönleni, nagyon erősen be tud robbanni, és dominánssá válik, szinte egyfajos rendszert hoz létre, elszegényíti a környezetét. Tönkre tudja tenni a patakparti magaskórós társulásokat és a nedves réteket is. Nálunk főleg a Dunántúlon van jelentős előfordulása, a száraz alföldi környezetet nem igazán szereti
–mondta Csecserits.
Ahogy az invazívokkal általában lenni szokott, a fő problémát az jelenti, hogy természetes ellenségeik nem követik őket új otthonukba, így pedig gyakorta akadálytalanul terjeszkedhetnek. Bár már folynak kísérletek a japánkeserűfű eredeti kártevőivel, nem csak a leendő préda, az őt pusztító másik faj is könnyedén invazívvá válhat, így ezzel a megoldással is óvatosan kell bánni.
A növény ellen jelenleg két módszerrel próbálnak fellépni. A hagyományos kaszálós megoldás működik, de akár 10 évig is rendszeres kaszálásra lehet szükség, mire a keserűfű gyöktörzse annyira elgyengül, hogy nem tud újabb hajtást hozni. A másik megoldás a glifozát bejuttatása a növény szárába, ám ez nem csak nagyon munkás, de egy remélhetőleg betiltás előtt álló gyomirtó szert alkalmaz, mely minden más élőlényre is veszélyt jelent.
Itthon még csak ökológiai problémát okoz a faj, de Nyugat-Európa néhány országában olyan komoly a helyzet, hogy azok az ingatlantulajdonosoknak akik telkén felbukkan a japánkeserűfű, akár tulajdonuk értékének csökkenésével is számolniuk kell.
A telex részletes cikke a növénnyel kapcsolatos további tudnivalókról is beszámol.
