A világ számos nomád népétől tanulhatnánk emberséget, a természettel való harmóniát, értékrendet. Az éghajlatváltozás még inkább megmutatja, miért is fontos, hogy lássuk, a nomád népek életmódja különleges és párját ritkító. Ilyen Mongólia is: a Közép-Ázsia szteppéin élő nép kultúrája, gasztronómiája és életfelfogása is tanulságos.
A modern kor embereinek egyik legnagyobb problémája, hogy elemi szinten távolodnak el a természettől, ami mostanra klímaváltozásban, és ezzel együtt számos komoly és megoldandó problémában csúcsosodott ki. Nem értjük a természetet, de sokszor nem is akarjuk: ezzel szemben a nomád, mongol pásztorok együtt lélegeznek a vadállatokkal, az időjárással, az élet körforgásával. Az alkalmazkodás a vérükben van: a jövőben pedig, ahogyan a természetben már oly sokszor, az alkalmazkodás segíthet majd abban, hogy megfékezzük a klímaváltozást és felülkerekedjünk a hatásain. Éppen ezért kell megismernünk a természeti népek életmódját, és ideje végre tanulnunk tőlük.
Kép: canva
Sztyeppék, hegyek, hideg és forróság
Mongólia Közép-Ázsia fennsíkján fekszik, Kína és Szibéria között, 1.566.500 négyzetkilométeren. A világ egyik legmagasabb országa, földrajzát tekintve rendkívül változatos: magashegy, tajga-erdő, hegyi erdős-sztyepp, félsivatag és sivatag egyaránt a repertoár része. A hegyvidéki levegő mellett a Góbi-sivatag is része az országnak, így a nomád életmód több mint jól alkalmazkodott a változatos időjáráshoz.
Kapcsolódó bejegyzések
Háborítatlan bennszülöttek a világban
Még él néhány teljesen háborítatlan bennszülött-törzs a vadonban, amelyet sajnos egyre inkább kiszorít a modern ember. Egy film kapcsán járjuk körül a problémát.
Éghajlatot tekintve nagyon száraz és hideg, vagy nagyon meleg és száraz. A feltételek tehát egyáltalán nem ideálisak. A nyári átlaghőmérséklet 20 Celsius, míg télen mindez -24-re hűl. És habár az időjárás sokszor zord, az itt élők, és ide látogatók egy rendkívül különleges miliőbe csöppenhetnek, ami semmihez sem fogható. Kultúrájuk egyedülálló, ahol a nomád életmód, a természeti értékek, a hagyományok és a buddhizmus alkot semmihez sem fogható elegyet.
Kép: canva
Személyes tér nélkül, együtt lüktetve a természettel
Ha Mongóliáról beszélünk, sokaknak a nomád pásztorok életmódja jut elsőként eszébe. A jurtákban, úgynevezett gerekben élő mongol pásztorok az állatok legeltetéséből és a mezőgazdaságból tartják fenn magukat. A mongol ger különleges építmény: három óra alatt felépíthető, akár 15 főt is befogadó, favázas jurta, amelyben élnek, alszanak, főznek a mongol pásztorok. Vándorlás idején szétszedik, majd magukkal viszik az otthonukat, ahol aztán újra felépítik.
Nyugati szemmel ez szinte elképzelhetetlen lenne: a mongol nomádok nem igazán rendelkeznek személyes térrel, minden család ebben az egyhelyiséges jurtában él.
Kép: canva
A hideg és meleg nagyfokú szélsőségei megtanították őket minden éghajlati helyzetben helyt állni: ehhez alkalmazkodik otthonuk is, ami hidegben és melegben is egyaránt jól funkcionál.
Túlélni a mongol sztyeppéken
De nem csak a gerek segítik a mongol sztyeppéken való túlélést: a pásztorok olvasnak az időjárásból, a vadon élő növényeket és vadállatokat elemi szinten értik, de az élelmiszer-és gyógyászati tudásuk is óriási. Olyan ökológiai tudás birtokában vannak, amely segítette őket évszázadokon keresztül alkalmazkodni a zord időjáráshoz és természet adta lehetőségekhez egyaránt.
Kár lenne tagadni azonban, hogy a Mongóliában is bekövetkező 2 Celsiusos átlaghőmérséklet- emelkedés rendkívül megnehezíti a pásztorok életét. Különösen akkor, amikor dzud, egy időszakos időjárási jelenség, idején óriási aszályokkal kell szembenézniük. Az ilyenkor fogyó növényzet és a szűkös vízkészletek elsivatagosodáshoz, így a legeltethető területek elvesztéséhez vezethetnek. A nyájak és gulyák így nem csak megcsappannak, hanem sok esetben teljesen odavesznek, ami a mongol nomád életmód ellehetetlenítéséhez vezet.
Kép: canva
Sámánok földjén
A mongolok azonban számos olyan vallási nézettel, és bölcs tudással rendelkeznek, ami világszinten is különlegessé teszi őket. Az őslakosok vallása alapvetően a sámánizmus volt, mely egy módosult tudatállapotra épül, ahol a gyakorló kapcsolatba lép a szellemek világával. A vallás alapvető meggyőződése, hogy az univerzum él: minden élőlényben van egy tudatos lélek, amely élteti őket – embereket, állatokat, madarakat, rovarokat, hüllőket, növényeket egyaránt. A sámán az, aki hozzáfér a szellemek világához, belép oda, és egy rituálé során, jóslást és gyógyítást gyakorol a szellemek segítségével.
Habár Dzsingisz kán idején a sámánizmus volt a fő vallás, időjárási szertartásokkal, harc előtti rituálékkal, szép lassan a buddhizmus is teret nyert az országban. A buddhizmus ledöntötte a sámánizmus tanait, az 1990-es évekig, amikor a demokratikus átmenet a társadalom struktúráját is megrengette. Az oroszoktól és kínaiaktól való függetlenedés fontos jelképévé vált a mongol kultúra védelme, és a nemzeti identitás újjáépítésében nagy szerepet kapott a sámánizmus is.
Kép: canva
Szép lassan újra teret kapott, és mivel a sámánizmus örökletes, a sámáni esszencia öröksége a származásban sok évre megszakadt. Mára azonban 20 000 regisztrált sámán él Mongóliában.
A mongol sámánizmus általános elképzelése szerint az kék ég Atya és a Földanya tart meg mindannyiunkat a Földön. 99 égbolt létezik, míg a Földnek 88 szintje van. A harmadik világ, amely az ég és a föld között lebeg, a Nap világa, amelyben megkülönböztetés nélkül élőlények, emberek és állatok élnek. A mennyei lények, a föld és a víz mesterei és őseik, a három világ spirituális entitásai alkotják azt a láthatatlan szférát, amely a sámánt hívja, ahol a rituálék is megtörténnek. Feladata, hogy kapcsolatot létesítsen ezzel a szférával, megoldja közössége problémáit, jólétet és védelmet hozzon a családokba.
Mongóliában ugyanis különösen fontos a család hálózata, és ki más, mint az ősök tudnának tárgyalni a szellemi és természeti világgal leszármazottaik nevében?
Kapcsolódó bejegyzések
Boldogabbá tesz-e a természet? – Biofília és természethiány a modern társadalmakban
Belegondoltál, hogy miért vonzódunk zsigerből a természethez, és hogy miért pont ezek a tájak töltenek el minket derűvel? Ennek a tudományos okait vizsgáljuk, és azt, hogy miként formálódnak a fiatal gyerekek, ha nem épített játszótéren, hanem természeti környezetben tapasztalják meg a játékot.
Nomád életmód, mint útmutató?
A fentiek megmagyarázzák, miért olyan különleges Mongólia. De mégis, mi nyugati, kényelmes társadalmi életet élő emberek mit tudunk hazavinni a nomádok életmódjából?
Mongólia a világ egyik utolsó, megmaradt nomád kultúrájának otthona. A hagyományos állattenyésztő, legeltető életmód minden igényüket kiszolgálja: a szarvasmarha, juh, kecske, teve és ló tartása, és az így létrejövő termékek mindenre felkészítik a nomád pásztorokat. A tajgán élő rénszarvaspásztorokról már nem is beszélve: Mongólia ad otthont ugyanis az utolsó ilyen közösségnek.
A nomád életmód mérhetetlen bölcsessége és harmóniája sokat adhat az idelátogatónak: és még többet annak, aki felkészülne a jövőben bekövetkezhető változásokra. Kérdés lehet persze, hogy ahol egy népcsoport ennyire függ az időjárástól és annak változásaitól, vajon hogyan élheti túl az éghajlatváltozást?
Kép: canva
Az őslakosok és helyi közösségek jövője
A mongolok vándorló (akár 150 km) életmódja, a természet adta értékek felhasználása és tisztelete egy olyan alapvető érték, amit mi már alig ismerünk. Éppen ezért védelmet kellene, hogy kapjon: Mongólia legelői és sztyeppéi, valamint őshonos, vadon élő állatainak védelmének kulcsa az, hogy felismerjük a nomád közösségek fontosságát a természetvédelemben. Bolygónk számos részén az őslakosok és a helyi közösségek generációk óta az erdők, füves területek, vizes élőhelyek és tengerek őrzői és védelmezői. Egy közelmúltbeli globális elemzés szerint a földterületek legalább 32%-a őslakos közösségek és helyi közösségek tulajdonában van, illetve irányítása alatt áll. Ezen területek 91%-a jó vagy megfelelő ökológiai állapotban van.
A szélsőséges tájakon élő, bölcsességet továbbörökítő, a természetet messzemenőkig tisztelő közösségek olyan tudás birtokában vannak, amiről mi csak álmodhatunk. Az ökoszisztéma és biodiverzitás ismerete elősegíti azt is, hogy gyógyítsák és rekonstruálják ezeket a területeket. Szakértelmükkel, és átfogó tudásukkal helyreállíthatóak az erőforrások, a természeti értékek. Ha hagyjuk őket békében élni, sőt mi több, segítséget kérünk tőlük, nekünk is sokkal több lehetőségünk lesz fenntartani a természeti értékeket, és kiaknázni őket, kizsigerelés nélkül. Úgy gondolom, érdemes tanulni az olyan őslakos közösségektől, mint a mongol pásztorok, ahol az élet még nem magától értetődő kiváltáság, hanem a természet függvénye.
Kiemelt kép: canva
