

A klĂmatudĂłsok mĂĄr Ă©vek Ăłta figyelmeztetnek minket: Ha nem teszĂŒnk jelentĆs lĂ©pĂ©seket az Ă©ghajlatvĂĄltozĂĄs ellen, az emberisĂ©g veszĂ©lyben van. Egy Ășj tanulmĂĄny szerint pedig mĂĄr most az Ă©ghajlatvĂĄltozĂĄs öt fordulĂłpontjĂĄnak kĂŒszöbĂ©n ĂĄllunk, Ă©s ha a globĂĄlis felmelegedĂ©s tovĂĄbb fokozĂłdik, mĂ©g több valĂłszĂnƱsĂthetĆ.
Mik is pontosan az Ă©ghajlati billenĆpontok, Ă©s mit kell tenni annak Ă©rdekĂ©ben, hogy megakadĂĄlyozzuk Ćket?
Az Ășj tanulmĂĄny az Ă©ghajlati billenĆpontokat Ășgy hatĂĄrozza meg, mint „olyan feltĂ©teleket, amelyeken tĂșl az Ă©ghajlati rendszer egy rĂ©szĂ©ben bekövetkezĆ vĂĄltozĂĄsok önĂĄllĂłsulnak egy felmelegedĂ©si kĂŒszöbĂ©rtĂ©ket meghaladva”. Ahogy ezek a vĂĄltozĂĄsok bekövetkeznek, valĂłszĂnƱ, hogy visszafordĂthatatlan Ă©s veszĂ©lyes hatĂĄsokat vĂĄltanak ki, amelyeknek sĂșlyos következmĂ©nyei lehetnek az emberisĂ©gre nĂ©zve.
A kutatĂĄs szerint a jelenlegi globĂĄlis felmelegedĂ©s mĂĄr 1,1 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodĂĄs elĆtti szintet – ezzel egyre közelebb kerĂŒlĂŒnk a PĂĄrizsi MegĂĄllapodĂĄs ĂĄltal elĆĂrt 1,5 Celsius-fokos kĂŒszöbĂ©rtĂ©khez. Az eddig tapasztalt felmelegedĂ©s pedig azt jelenti, hogy öt Ă©ghajlati fordulĂłpont elĂ©rĂ©sĂ©nek kĂŒszöbĂ©n ĂĄllunk.
A tanulmĂĄny megĂĄllapĂtotta, hogy az alĂĄbbi billenĂ©si pontok közĂŒl nĂ©hĂĄny mĂĄr most is a hatĂĄron van: a permafroszt hirtelen Ă©s kiterjedt olvadĂĄsa (ami szĂ©n-dioxid-kibocsĂĄtĂĄst vĂĄlt ki), a grönlandi Ă©s nyugat-antarktiszi jĂ©gtakarĂł összeomlĂĄsa (ami tengerszint-emelkedĂ©st Ă©s part menti ĂĄradĂĄsokat vĂĄlt ki), az amazĂłniai esĆerdĆk Ă©s az alacsony szĂ©lessĂ©gƱ korallzĂĄtonyok pusztulĂĄsa.
Az Ă©ghajlati billenĆpontok tovĂĄbbi gyakori pĂ©ldĂĄi közĂ© tartozik a boreĂĄlis erdĆk eltolĂłdĂĄsa (ami az Ă©szaki tundrĂĄk növekedĂ©sĂ©t Ă©s a dĂ©li tundrĂĄk pusztulĂĄsĂĄt vĂĄltanĂĄ ki), valamint a nyugat-afrikai monszun eltolĂłdĂĄsa (ami a csapadĂ©kmennyisĂ©g vĂĄltozĂĄsĂĄt, valamint az ökoszisztĂ©mĂĄk Ă©s a mezĆgazdasĂĄg megvĂĄltozĂĄsĂĄt jelentenĂ©).
A kulcs ahhoz, hogy megakadĂĄlyozzuk e kritikus hĆmĂ©rsĂ©kleti Ă©rtĂ©kek elĂ©rĂ©sĂ©t, az, hogy leĂĄllĂtjuk azokat az emberi tevĂ©kenysĂ©geket, amelyek a legtöbb kibocsĂĄtĂĄst Ă©s globĂĄlis felmelegedĂ©st okozzĂĄk, mint pĂ©ldĂĄul a fosszilis tĂŒzelĆanyagok kitermelĂ©se Ă©s elĂ©getĂ©se, a tömeges ĂĄllattenyĂ©sztĂ©s Ă©s az erdĆirtĂĄs. „Ez a megĂĄllapĂtĂĄs nyomĂłs okot szolgĂĄltat arra, hogy a tovĂĄbbi felmelegedĂ©st a lehetĆ legnagyobb mĂ©rtĂ©kben korlĂĄtozzuk” – zĂĄrul a tanulmĂĄny.
” A Föld több veszĂ©lyes fordulĂłpont ĂĄtlĂ©pĂ©se felĂ© tart, ami katasztrofĂĄlis lesz az emberek szĂĄmĂĄra az egĂ©sz vilĂĄgon” – nyilatkozta Johan Rockström professzor, a tanulmĂĄny tĂĄrsszerzĆje. „Ahhoz, hogy a Földön Ă©lhetĆ körĂŒlmĂ©nyeket tartsunk fenn Ă©s stabil tĂĄrsadalmakat tegyĂŒnk lehetĆvĂ©, mindent meg kell tennĂŒnk, hogy megakadĂĄlyozzuk a billenĂ©si pontok ĂĄtlĂ©pĂ©sĂ©t„.
A vezetĆ szerzĆ, Dr. David Armstrong McKay Ășgy vĂ©li, hogy ez a tanulmĂĄny azt mutatja, hogy van okunk a gyĂĄszra, de mĂ©g mindig van okunk a remĂ©nyre is. „A tanulmĂĄny valĂłban alĂĄtĂĄmasztja, hogy miĂ©rt olyan fontos a pĂĄrizsi megĂĄllapodĂĄs 1,5 Celsius-fokos cĂ©lkitƱzĂ©se, amelyĂ©rt kĂŒzdeni kell” – tette hozzĂĄ. Mivel ennyi minden forog kockĂĄn, nincs vesztegetni valĂł idĆnk.
ForrĂĄs (greenmatters)