Az elektroszmog kifejezés már része mindennapjaink szóhasználatának, egyre többet említjük. Mivel jelentése nem homogén, igencsak megosztóan vélekedünk róla, sok egymásnak olykor ellentmondó vélemény és mérés látott már napvilágot. Ezúttal ebben az elég kusza közegben próbáljuk meg tisztázni a fogalmakat, a méréseket, a tévhiteket, hogy végül kicsit közelebb kerüljünk a láthatatlan és már-már misztikumba forduló elektroszmog jelenségéhez.
Mi az elektroszmog?
A környezetünkből sokféle sugárzás ér minket, a Föld mágneses tere, a villámok által keltett hullámok és a világűrből érkező elektromágneses sugárzás természetes eredetűek. Ezzel szemben például a rádió- és tévéműsorszórás, valamint a mobiltelefonok jelei, az elektromos gépek, a mikrohullámú sütők által okozott terek és az elektromos gépek, motorok által keltett hullámok emberi tevékenység eredményei.
Almásy Zsolt épületbiológus hangsúlyozza, hogy az elektroszmog gyűjtőfogalom. Az összes elektromos készülék, a falban húzott vezetékek, az antennák elektromágneses erőtereket hoznak létre. Arról konszenzus van, hogy a sugárzás befolyásolhatja szervezetünk állapotát. A vita inkább arról szól, hogy mely frekvenciák mennyire veszélyesek.
Kapcsolódó bejegyzések
A mikrohullámú sütő veszélyes titkai
A mikrohullámú sütővel kapcsolatban egyre több a tévhit, és sokan félnek tőle. Most lerántjuk a leplet a mítoszokról, és az is kiderül, mitől szikrázik a villa.
Az emberi szervezet és az elektromosság
Az ideghálózatunk és minden élő sejt elektromágneses irányítás alatt áll. A természetben jelen lévő 0.1–100 Hz frekvenciasávba eső elektromágneses hullámok szabályozzák a testben végbemenő biológiai és kémiai folyamatokat.
Ebbe a tartományba tartozó hullámokat hoznak létre a viharok, a földrengések vagy a Föld mágneses tere, de a háztartási gépek is ilyen frekvenciájú elektromágneses hullámokat keltenek. Ezért van az, hogy a fronthatások által megváltozott elektromos tereket is érzékeljük.
Ki és hogyan méri az elektroszmogot?
Németországban már a 70-es évek óta foglalkoznak a mérésével és a kivédésével. 1996-ban a WHO elindította az elektromágneses erőterekkel foglalkozó projektjét, hogy méréseket végezzenek, miként hatnak a szervezetünkre a 0 és 300 GHz közötti, a gyakorlatban is előforduló sugárzások. Ennek hatására megszülettek a hivatalos határértékek, és a világ országainak több mint 80%-ában fogalmaztak meg az elektromágneses kitettségre vonatkozó jogszabályt. Természetesen hazánkban is van, és egy az egyben igazodik az EU-s elvekhez.
Magyarországon a rádióállomások, az antennák és a mobilátjátszó tornyok sugárzását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) monitorozza. 2017-től külön jogszabály írja elő, hogy a hivatalos egészségügyi határértéket ellenőrizniük kell. Fontos megjegyezni, hogy hivatalos mérésre akkreditált szervezet – az MNHH-n túl – csupán egy van az országban.
AZ NMHH is felhívja a figyelmet arra, hogy rajtuk kívül ugyan számtalan piaci szereplő végez elektroszmogmérést, akik között bőséggel válogathatunk az interneten, ezek a szervezetek nem rendelkeznek mérési megbízhatóságukat igazoló hivatalos felügyelettel, és általában a hivatalos határértéknél nagyságrendileg alacsonyabb referenciához viszonyítják mérési eredményeiket. Emiatt sokszor fizikai szempontból kétes, a céllal épp ellentétes eredményű védelmet javasolnak.
Mi az elektroszmog egészségügyi határértéke? Vajon a mért adatok ezt gyakran meghaladják?
Az elektroszmogot elektromos térerősségben fejezik ki, mely egy vektormennyiség, és Volt per méterben (V/m) van kifejezve. Az unió által meghatározott határérték 28 V/m, amelyet hazánk is követ. A jó hír, hogy a 10 éve zajló mérések óta az NMHH még nem találkozott olyan esettel, amikor lakossági területen a sugárzás átlépte volna ezt az értéket.
A szakemberek első körben az átjátszók környékén lévő iskolák, óvodák kitettségét mérték meg, következőkben pedig a nagy lakótelepeken írták össze az elektroszmogadatokat. Azért is, mert nemegyszer a nagyobb panelházak tetején antennák is helyet kapnak, amitől sok lakó fél.
Méresd be te is az otthonod!
A mérések folyamatosan zajlanak. 38 fixen telepített mérőállomás és 20 hordozható szonda áll szolgálatban, melyekkel több ezer mérést végeztek, és egy sem mutatott egészségügyi határérték feletti szintet.
Ha bármi kétségünk volna, vagy zavar a lakásunk környékén lévő állomás, ne habozzunk, regisztráljunk az NMHH lakossági mérőprogramjára! A szakemberek ingyen elvégzik az elektroszmogmérést. De térképen vagy településnévvel is böngészhetünk a már meglévő adatok között.
Bár lehetne keresőbarátabb is az országos elektroszmogtérkép, akit érdekel, bátran bogarásszon benne! Érdekességképpen: Budapesten a Halászbástya környékén az egyik legmagasabb a kitettség, de még ez is csak 30%-a a határértéknek, tehát nincs félnivalónk.
Forrás: emirpub-prod.nmhh.hu
Elektroszmog a lakásunkban
Szó volt arról, hogy eltér egymástól az uniós hivatalos és a nem hivatalos mérési skála, utóbbi alapján jellemzően sokkal alacsonyabb határértékekkel dolgoznak. Bár hivatalos munkák ezt nem igazolják, számtalan elektroszmogméréssel foglalkozó cég hivatkozik tanulmányokra, amelyek szerint a lakásban lévő vezetékek, elektromos készülékek mind-mind károsak lehetnek ránk. Következményként alvászavart, fokozott stresszt, immungyengeséget, de még leukémiát is említenek. Hangsúlyozom, ezzel kapcsolatban valóban nincs tudományos konszenzus. Ennek ellenére végezhetünk elektroszmogméréseket, ezeket költözés és felújítás előtt javasolják.
Pár praktika, hogy otthoni környezetben csökkentsük az elektroszmog-kitettséget
- Az elektromos berendezéseket (például a wi-fi routert) úgy helyezzük el, hogy senki ne lehessen a közvetlen közelében huzamosabb ideig!
- Amikor nem használjuk az elektromos berendezéseket, áramtalanítsuk őket, pl. a wi-fi routert vagy a számítógépet!
- Mobiltelefonálás közben használjunk kihangosítót, head-set-et!
- A mikrohullámú sütő működése közben ne tartózkodjunk a közvetlen közelében! Ha nem zár megfelelően vagy sérült, ne használjuk!
- Az ágyunk alatt ne vezessünk át hosszabbítót vagy vezetéket!
- Töltés közben ne használjuk a mobiltelefonunkat, és – bár tudom, sokan így csinálják – igyekezzünk éjjel ne a fejünk mellé tenni töltőre a készüléket!
Magyar műhold mutatta meg a Föld elektroszmog-szennyezését
Nagy hír volt 2020-ban, hogy a Műszaki Egyetemen fejlesztett SMOG-P mini műhold teljes képet adott a Föld elektroszmog-szennyezéséről. Azóta már a második, SMOG-1-es névre keresztelt magyar műholdat is fellőtték az űrbe, és elvégezte küldetését, így továbbra is a BME csapata a vezető az elektroszmog-vizsgálatokban.
Akit érdekel, az egyetem csapata 3D-ben is lemodellezte az érkezett adatokat. A Földről készült modell itt érhető el.
