Ha ismeretleneknek elmesélném, hogy tavaly három hónap alatt 46 kiló zöldséget termesztettem, amivel a nyári szezon egészére elláttam a háztartásomat, valószínűleg megpróbálnák elképzelni a vidéki portámat vagy a külvárosi kertemet terményektől roskadozó veteményessel. Pedig se vidéki porta, se külvárosi kert.
Akkor mégis hogyan csináltam?
Hiába szerettem volna saját forrásból származó, vegyszermentes élelmiszert fogyasztani, vagy próbáltam volna ki szívesen különleges, boltokban csak ritkán vagy egyáltalán nem beszerezhető zöldségfajtákat, budapesti panellakásom ötödik emeletéről nézve mindez lehetetlen küldetésnek tűnt. Egészen addig, amíg sorba nem szedtem a lehetőségeimet.
Közösségi kertek
Jelenleg Magyarországon 71 közösségi kert működik, melyeket kifejezetten azért hoztak létre, hogy a városi embereknek is lehetőségük nyíljon pár négyzetméternyi saját ágyás művelésére. A kertekben számos, jellemzően 2 és 10 nm közötti területű parcella van kialakítva, melyekhez közösen művelt virágos–fűszernövényes sávok is tartoznak. A közösségi kertekhez azok csatlakozhatnak, akik a kerthez tartozó városrészben élnek, és ezt lakcímkártyával igazolni is tudják. Bár előfordulhat, hogy először csak a várólistán van hely, érdemes türelmesnek lenni, ugyanis szinte minden évben szabadulnak fel ágyások. Így történt ez az én esetemben is. (Részletesebb információk a közösségi kertekről, valamint a kertek listája ide kattintva érhetők el.) A bevezetőben említett 46 kilogramm zöldséget tavaly júniustól szeptemberig termeltem és szüreteltem le a mindössze 10 nm-es területemen az egyik budapesti közösségi kertben. A termés javát a paradicsom tette ki (32 kg), a maradékon különböző paprika-, uborka- és padlizsánfajták osztoztak. Fontos, hogy az összesítésben nem szerepelnek a tavaszi vetemények. A rengeteg korai borsóval, salátával és retekkel együtt minden bizonnyal meglenne a fél mázsa friss zöldség is.
jobbra: nyári termés ugyanarról a parcelláról 2020 augusztusában.
Palántanevelő helyiség híján a növényeket kiültetés előtt a nappalimban gondozom: kezdetben asztali lámpa alatt, tűzdelés után pedig az ablakpárkányon növekednek. A lakás kedvező fekvése miatt a módszer olyan jól működik, hogy idén már kerttársaimnak is nevelek palántákat, de a növényekből bőven jut a Budapest Bike Maffia Seeds4Hope jótékony célú projektjének is. Szerencsére ehhez a feladathoz mindössze jó minőségű vetőmagra, palántanevelő földre és joghurtospoharakra van szükség.
A legtöbb közösségi kert ökológiai elvek mentén működik, így a konvencionális termesztéshez használt növényvédő és rovarölő szerek alkalmazása nem megengedett. Helyettük számos bio megoldás létezik, melyekről bővebben az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet növényvédelmi felhívásaiban olvashattok.
Balkonkertészkedés
Ha nincs a közelünkben közösségi kert, akkor sem kell csüggednünk, ugyanis kiváló alternatíva kertészkedéshez a lakások erkélye vagy az épületek teteje. Ahogy városi kertész kollégám, Zoltán példája is tökéletesen szemlélteti, valóban van élet a kerten túl, bárkinek lehet magaságyása akár a kilencedik emeleten is!
„2019 nyarának elején költöztem erkélyes lakásba, elkezdtem főzni tanulni, majd cserépben fűszereket nevelni, de amikor elutaztam egy hétre, minden elpusztult a kánikulában. Rengeteg blogot és cikket olvastam a balkonkertészkedésről, ám egyik sem foglalkozott azzal, hogy a nyaralást hogyan élik túl a melegben a növények. Sok keresgélés után azonban rátaláltam egy videóra, ahol a víztározós magaságyás működését mutatták be. Egyből tudtam, hogy nekem ez kell, ezt fogom megcsinálni az erkélyemre.”
Zoltán 115×55 cm-es ládájában a lakás keleti fekvése ellenére is gyakorlatilag bármi megterem. Tavasszal spenótot, hagymát, retket és salátafajtákat ültet, nyáron pedig a paradicsomféléké a főszerep. A láda mellett kisebb-nagyobb cserepek is helyet kapnak az erkélyen, teljesen kihasználva a tér adta lehetőségeket.
Két év magaslati kertészkedés tapasztalatai
„Az erkélyen általában nincsenek kártevők. Tavasszal jól érzi magát a retek, a rukkola, a petrezselyem, a tépősaláta, a spenót, a madársaláta, és a fűszernövényekkel is sikerem volt. A paradicsom szintén nagyon jól bevált, nyár elejétől november közepéig szüretelem a termést. Onnantól kezdve, hogy elkezd érni, nem kell boltban vásárolnom.”
Mi tegyünk, ha nincs erkélyünk?
Ha találunk egy naposabb sarkot a lakásban, vagy az ablakpárkányon tudunk némi helyet szorítani pár cserépnek, máris meglepően sok mindent termeszthetünk. Ilyenkor kifejezetten előnyös lehet a panellakások melege, ahol igen gyorsan fejlődik a paprika, de jól érzik magukat a mediterrán fűszernövények is. Állandó lakóm három, már-már kisebb fára hasonlító chili paprika. A távfűtés melegének köszönhetően egész télen ontották termésüket. De csodálatosan fejlődik és virágzik a görög bazsalikom és a háziállatomnak termesztett takarmánynövény is.
A paprikák mellett kis termetű paradicsomfajták nevelése is kivitelezhető beltérben. Erre kiválóan alkalmas például a Vilma fajtájú paradicsom, amely mindössze 40 cm magasra nő, és apró piros bogyókkal örvendezteti meg tulajdonosát. Az ablakban tartott növényeket érdemes időnként megforgatni, hogy egyenletesen érje őket a fény, ezzel elkerülhető mind a megnyúlás, mind pedig az egy irányba tartó, ferde növekedés.
A lakásban történő termesztéskor fontos figyelni a folyamatos, bőséges vízellátásra. Ez érvényes a téli fűtési időszakban és a nagy nyári meleg idején egyaránt. A kistermetű paradicsomok számára egy 20 literes cserép is ideális választás, amelybe érdemes valamilyen tápanyaggal (pl. érett állati trágyával, zöld komposzttal) dúsított földet tenni vagy időnként tápoldatozni.
A kertészkedés jót tesz a testnek és a léleknek
A kertészkedés jótékony hatása vitathatatlan, hiszen nem csak fizikai erőnlétünk megőrzésében segít, hanem kiváló lelki feltöltődés is. Az alkotás öröme, a friss és egészséges termések fogyasztása hozzájárul a jó közérzethez, ami a korlátozások idején különösen nagy jelentőségű.
Bátran vágjatok bele akár csak 1–2 cserépnyi paradicsom vagy fűszernövény nevelésébe! Megéri!
Ha pedig valamilyen tájfajta okö paradicsommal kezdenétek a kertészkedést, figyeljétek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet honlapját!
