A Föld lakóinak 1%-a okozza a légiforgalom által generált globális kibocsátás felét, és közöttük is kiemelkedően nagy karbonlábnyommal rendelkeznek az Egyesül Államok polgárai, akik a sorban őket követő 10 ország összesített kibocsátását is meghaladják.
A Guardian által szemlézett tanulmány szerint egyébként még mindig luxus az utazás ezen formája, hiszen 2018-ban a bolygó lakosságának csak 11%-a engedhette meg magának, hogy repüljön, de még érdekesebb adat, hogy csak 4% az, akinek a desztinációja nem belföldi volt.
Amikor tehát arra gondolunk, hogy a nemzetközi turizmus okolható döntően a légiközlekedés kibocsátásáért, tévedünk: a nagyobb területű országok belföldi közlekedése jóval magasabb emisszióval jár.
A tanulmány szerint Észak-Amerika lakói több mint 50-szer többet repülnek, mint a sorban utolsó afrikaiak. Dan Rutherford, egy tiszta közlekedésért dolgozó civilszervezet munkatársa szerint,
a repülésből származó előnyök igazságtalanabbul oszlanak meg a világon, mint bármely más jelentős kibocsátással rendelkező forrás, tehát a légitársaságokkal kapcsolatos különleges bánásmód végeredményben a tehetős emberek gazdasági érdekeit védi.
Idén a koronavírus hatására a repülések száma megfeleződött, de az iparági szakértők azt prognosztizálják, hogy 2024-re elérhetik a korábbi szintet. A kutatók úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás miatt égető szükség van a légiközlekedés megreformálására, és erre a mostani a legjobb lehetőség.
A kutatók becslése szerint 2018-ban 100 milliárd dollárra rúgott a légiközlekedés által okozott éghajlati károk költsége. Ennek ellenére az iparág továbbra is nagyon csekély mértékben van kötelezve arra, hogy klímavédelmi intézkedéseket foganatosítson, vagy különadókat fizessen.
Forrás: Guardian
