A Leibniz és a Hakai Intézet tudósai drónvideókat, akusztikus és víz alatti felvételeket is felhasználva jutottak arra a következtetésre, hogy a két faj csapatot alkotva együttműködik. Ezt a kanadai Brit Columbia tartomány partjainál derítették fel.
A (gyilkos) bálnák a lazacvadászat mesterei. Rendkívülien specializált és képzett ragadozók. Azt látni, hogy a delfineket követik, mintha ők lennének a vezetők, teljesen váratlan volt, és egyben nagyon izgalmas is – mondta Sarah Fortune, a Dalhousie Egyetem tengerkutatója, egyben a jelentés vezető szerzője.
Az együttműködés már csak azért is volt meglepő, mert a delfinek nem képesek lazacra vadászni, mivel azok túl nagyok számukra, így ők általában heringet fogyasztanak. Ezzel párhuzamosan az orkák (vagy kardszárnyú delfinek) rendszerint hevesen védik a zsákmányukat, de a megfigyelt esetekben a delfinekkel kivételt tettek. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja be, hogy a csendes-óceáni delfinek és az orkák közötti interakciók nem csupán véletlen találkozások eredményei.
A kutatók több elméletet is felállítottak a viselkedés magyarázatára, ám egyik sem bizonyult megdönthetetlennek. Úgy tűnik, hogy a legizgalmasabb magyarázat állhat a jelenség hátterében: a két ragadozófaj együttműködése.
Ahogy, hogy leírhassák, pontosan hogyan is zajlik az együttműködés, további vizsgálatokra lesz szükség. Az egyik elképzelés szerint az együttműködés az akusztikus „látómező” növelését célozza. Mindkét faj rendelkezik az echolokáció képességével, azaz a visszaverődő hanghullámok alapján tudnak tájékozódni, de a delfinek „messzebb látnak” beépített radarjuk segítségével.
Az együttműködés így kölcsönösen hasznos lehet, hiszen a delfinek segítségével messzebbre „látó” orkák valószínűleg sikeresebben tudnak vadászni, a delfinek pedig hozzáférnek az elejtett lazacokhoz.
Az, hogy az orkák más fajokkal együttműködve vadászhatnak, azt mutatja, hogy képesek alkalmazkodni a változásokhoz, és finomítani a vadászati stratégiájukat – teszi hozzá Fortune.
(Guardian)