A Dolittle-díjat különféle állatok, például delfinek és tintahalak kommunikációjának megértése érdekében tett sikeres kutatásokért ítélik oda.
A Jeremy Coller Alapítvány Dolittle-díját a többször is megfilmesített Dolittle doktor kitalált figurája ihlette. Dolittle az állatok nyelvén értő orvos volt Hugh Lofting gyerekeknek írt történeteiben. A díjat a tervek szerint évente ítélik majd oda annak a szakembernek, aki az állati kommunikáció megértéséért a legtöbbet tette – olvasható a National Geographic beszámolójában.
A 2025-ben először kiosztott díjat a Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatói kapták, akik partnerszervezeteikkel együtt a delfinek nyelvének megértésén dolgoznak. Négy jelölt közül választották ki a győztest. A másik három csoport a fülemüle, a tintahal, illetve a majmok nyelvét vizsgálta. Közös mindegyik kutatásban, hogy mesterséges intelligencia segítségével keresték az állati kommunikáció jellegzetességeit.
Kapcsolódó bejegyzések
Mesterséges intelligencia segíthet megérteni a disznók kommunikációját
Egy új nemzetközi kutatás a disznók közötti kommunikációt vizsgálta, melynek megértéséhez nagy segítséget jelenthet a mesterséges intelligencia használata.
Az emberek ugyan más fajok millióival osztoznak a bolygón, de túl régóta csak magunk között társalgunk. A Dolittle-díj odaítélésével ezen kívánunk változtatni – mondta el a díjat alapító Jeremy Coller.
A győztes szakemberek a floridai Sarasota Delfinkutató Program – a világon a leghosszabb ideje, 55 éve tartó efféle kutatás – szabadon élő delfineket vizsgáló tudományos tapasztalatait, és vizsgálatait használták fel. Az egyelőre még hivatalosan nem publikált kutatásban a palackorrú delfinek füttyeinek egyik formáját mérték fel. A delfinhangokat nem invazív módon rögzítették, víz alatti mikrofonokkal, illetve a delfinekre tapadókorongokkal felerősített egyedi mikrofonokkal. Ezeket az állatok rendszeres egészségügyi ellenőrzései során helyezték fel, illetve vették le.
A delfin kétféle füttyjelet ad le. Egyik jeltípus a delfinek „neve”, amelyet világszerte sokan tanulmányoznak. Ez minden egyedre jellemző hangsor, amely kicsikorban alakul ki. A másik füttyjelcsoportba tartozik gyakorlatilag minden további hang, vagyis a nem nevet tartalmazó füttyjelek, amelyek a szociális kapcsolatokban és a környezetre adott reakciókban játszanak szerepet.
Kapcsolódó bejegyzések
Egészen furcsa módon is képesek azonosítani egymást a delfinek
Anélkül, hogy látnák vagy hallanák egymást, a vízbe ürített váladékaik és vizeletük íze alapján is képesek felismerni barátaikat és családtagjaikat.
A kutatók a több mint 5 évtized munkája során rengeteg delfinhangot rögzítettek, így felismerhették, mi is lehet a nem nevet jelentő füttyök használatának a hátterében. Arra jutottak, hogy ezek a füttyjelek afféle „szavak”, amelyeket több delfin is alkalmaz a kommunikáció során. Amikor a vadon élő delfinek számára lejátszották a szóban forgó hangokat, az egyik hallatán egyértelműen elkerülték a hangszórót. Ez a kutatók szerint azt jelzi, hogy valamiféle riasztás lehet a hang funkciója. Egy másik ilyen fütty pedig minden bizonnyal kérdés szerepét tölti be, mivel ismeretlen vagy váratlan helyzetekre adott válaszként jelent meg.
A Dolittle-díj fődíja annak jár majd, aki először tud valamely állatfajjal kétirányú kommunikációt folytatni. Bár régen ez valóban a mese kategóriába tartozott, a mesterséges intelligencia elemzőképességének köszönhetően mára a helyzet megváltozott. Sok szakember úgy véli, hogy az ilyen projektek nyomán néhány év múlva akár feltárulhat, hogy miről is beszélgetnek egyes állatok.
Fotó: Canva