Egyre inkább úgy látszik, hogy a klímaváltozás eltörli a megszokott évszakokat, a télből szinte a nyárba, a hűvösebb nyár végéből pedig egyből a télbe ugrunk. A Magyar Meteolingvisztikai Társaság (MMT) ennek megfelelően megalkotta az új évszakok elnevezéseit.
A MMT éves közgyűlésén dr. Malatinszky Valter, a társaság elnöke bemutatta az új elnevezéseket célzó tervezetüket. Mivel már csak három évszakkal kell számolnunk, a régi elnevezések eltűnnek, illetve átalakulnak, a tél kivételével.
Az új tudományos eredményeknek és a hétköznapok tapasztalatainak a nyelvünkben is tükröződniük kell – tette hozzá dr. Malatinszky
Száraz nyavasz, hideg tél
Az új elnevezések alapvetően a régiekből táplálkoznak. Az egyetlen, ami változatlan marad, a tél, bár ezzel kapcsolatban a közgyűlésen elhangzott, hogy idővel elképzelhető, hogy ez az évszak is eltűnik, pontosabban a határai elmosódnak. A korán érkező meleg idő nyomán a tavasz beleolvad a nyárba, így ennek az új évszaknak a neve – a tervezet szerint – a nyavasz lesz. Malatinszky szerint ez az időszak február közepétől júliusig tart, és amellett, hogy alapvetően egy meleg időszakot jelöl, bizony a reggeli és éjszakai fagyok is jellemzik.
Nyavasszal a ruhatár részét képezi a télikabát, de a fürdőnadrág is. Ez nyelvileg is indokolja az összevonást – magyarázta az elnök.
A júliusban induló új évszak – a nyősz – egészen november végéig tart. Ez képezi le a legjobban az új viszonyokat: dr. Malatanszky szerint az ősz, klasszikus értelmében, szinte teljesen megszűnt, a nyár egy hosszú nyárutóba vált, amit a napokon belül megérkező tél vált fel november végén. Ennek megfelelően a nyárra utaló jelzést mindenképp meg akarták tartani, de az őszi népi tradíciók miatt végül itt is az összevonás mellett döntöttek.
NYAVASZ – NYŐSZ – TÉL
Az április elsejét követő valóság
Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla, mára 25–25 nappal hosszabb lett a tavasz és a nyár, mint 45 éve volt. Az ősz ennek köszönhetően későbbre tolódik, a tél pedig erősen lerövidül, már csak azért is, mert a tavasz is korábban kezdődik.
A kutatások szerint a jövőben egyre inkább eltűnhetnek a klasszikus évszakok. Bár hazánk földrajzi fekvéséből adódóan mindig lesz egy alapvetően hűvösebb, napenergiában szegényebb időszak, illetve egy melegebb, napenergiában gazdag időszak, könnyen lehet, hogy az előbbit már nem télnek fogjuk nevezni.
Reméljük, hogy ha szükséges lesz új neveket találnunk az új évszakoknak, akkor valamivel kreatívabbak leszünk, illetve lesznek azok, akik majd ezért felelnek, bár a képzeletbeli dr. Malatinszky és a meteolingviszitikai csapata is kitett magáért.
