Egy friss kutatás szerint 2030-ra 2 milliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot. A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között, így ennek következményei egyelőre nem ismertek. Azt azonban több prognózis is megfogalmazta, hogy az extrém környezeti hatások miatt akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé.
Ha sikerülne azonnali lépéseket tenni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt tartása érdekében, azzal 80 százalékkal lehetne csökkenteni azok számát, akiknek a lakhelye élhetetlenné válik az éghajlatváltozás miatt. Azonban ezzel együtt is 400 millió ember élne a Föld olyan részein, ahol az emberi szervezet számára rendkívül megterhelő hőség uralkodik.
A népes és már most is meleg éghajlatú országokban a legtöbb embernek élhetetlenné válna az időjárás. A kutatás eredményei szerint India meg Nigéria szembesülne a legsúlyosabb változásokkal. Ugyanakkor India lakossága már most is szenved a szélsőséges hőhullámoktól, és egy nemrég készült tanulmány szerint az 1991 és 2018 között a nyári hőség miatt történt halálesetek több mint harmada közvetlenül az ember okozta globális felmelegedés számlájára írható.
A globális felmelegedés költségeit gyakran pénzügyi értelemben fejezik ki, pedig az éghajlati vészhelyzet kezelésének elmulasztásából eredő emberi költségek is hatalmasak. A gazdasági becslések szinte mindig nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdagokra és a már élő emberekre, szemben a szegényekkel és a jövőben születendőkkel
– mondta Tim Lenton, a kutatás vezetője, a brit Exeteri Egyetem munkatársa, amiről a theguardian.com írt.
Csi Hszu, a kínai Nankingi Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja azt mondta, a növekvő hőmérséklet miatt nőhet a halálozási ráta, csökkenhet a termelékenység, a kognitív teljesítmény, a tanulási képesség, a termésátlag, a felmelegedés kedvezőtlen hatással van a terhességekre, és növeli a konfliktusok és a járványok esélyét.
Marten Scheffer, a holland Wageningen Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a beszűkülő életterek miatt akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb éghajlatú területek felé.
(Forrás: 444.hu)