Nemrég írtunk róla, hogy a tokiói az eddigi legforróbb nyári olimpia, ahol az egyébként is 30 fok feletti hőséget a magas páratartalom miatt akár 40 fokosnak is érezhetik a sportolók. Az irgalmatlan hőség elsősorban a szabadtéri sportágak versenyzőit veszélyezteti. A szakemberek szerint érdemes eltanulnunk a sportolóktól, hogyan lehet ellenállni ennek a hőségnek, mert hamarosan milliók és milliárdok életének lehet egyre gyakoribb része a hőstressz.
Nem vagyunk egyformák, és van akinek a teste nehezebben birkózik meg a hőséggel. Így járt a spanyol Paula Badosa teniszező is, aki hőgutát kapott a női egyes negyeddöntő mérkőzésén, és kerekesszékben kellett elszállítani a pályáról. Az extrém körülmények között nem meglepő, hogy ilyesmi történt, azonban a szakemberek szerint a sportolók többsége mégis képes alkalmazkodni az extrém körülményekhez.
Oliver Gibson, az angliai Brunel Egyetem edzésfiziológusa évtizedek óta tanulmányozza, miként tudnak a sportolók alkalmazkodni a szélsőséges hőmérsékletekhez. Kutatásai alapján a sportolók szervezete könnyebben és hamarabb tud alkalmazkodni az extrém hőmérsékletekhez, amelyben szerepet játszik edzettségük, és hogy szívük erőteljesebben és gyorsabban ver.
A szakember azonban arról is beszámol, hogy a hétköznapi emberek is képesek jobban alkalmazkodni a hőséghez, akár csak azzal is, hogy többet tartózkodnak melegben és ezzel hozzászoktatják testüket ahhoz, hogy erőteljesebben hűtse magát. Ebben pedig nagy segítségünkre van az izzadás, ami viszont gyorsabb dehidratálódáshoz vezet, így kiemelten fontos a folyadék pótlása is.
Gibson szerint „az izzadás miatt mi vagyunk a legtökéletesebb lények a bolygón”, mert „amint emelkedni kezd a testhőmérséklet, kitágulnak az erek, és kipirul a bőrünk, amin ha elpárolog egy izzadságcsepp, alatta lehűl a vér, a lehűtött vér pedig tovább áramolva lehűti az egész testet”.
Gibson szerint egy pontig egész biztosan képesek vagyunk jobban alkalmazkodni az extrém meleghez, azonban a szívünk teljesítményét nem lehet a végtelenségig növelni. Ez azt jelenti, hogy amikor már az érrendszerünk és az izzadás nem képes megfelelően hűteni a testet, árnyékos, hűvös helyre kell mennünk. Ha nem tesszük túlmelegedhet az agyunk, vagyis hipertermia következhet be, ami hőgutához de akár halálhoz is vezethet. (444)