Újabb energiatárolási áttörés küszöbén állunk?
Újabb energiatárolási áttörés küszöbén állunk?

Az ausztrál Monash Egyetem kutatói olyan új grafénalapú anyagot fejlesztettek ki, amely drámaian javítja a szuperkondenzátorok teljesítményét, ezzel pedig megoldást kínálhat a megújuló energia tárolásának egyik legnagyobb kihívására. A technológia a villámgyors töltést ötvözi a nagy kapacitással.

A Makronóm elemzésében rámutat arra, hogy a világ energiapiaca forradalmi változások előtt áll az olyanfajta kutatásoknak köszönhetően, mint amilyet az ausztrál Monash Egyetem munkatársai végeznek. Legújabb fejlesztésük egy újfajta grafénalapú anyag, amely drámaian javítja a szuperkondenzátorok teljesítményét. Ez nem csupán tudományos érdekesség, hanem olyan találmány, amely segíthet megoldani a megújuló energia tárolásának kihívásait, felgyorsíthatja az elektromos autók elterjedését, sőt a mindennapi kütyüinket is hatékonyabbá teheti.  

Mindez azért fontos, mert sürgősen szükség van megbízható, gyors és nagy kapacitású energiatárolókra, amelyek nélkül a nap- és szélenergia nem tudna stabilan működni, az elektromos járművek töltése pedig túl lassú maradna. 

A hagyományos lítiumion-akkumulátor – a telefonunkban vagy az autókban – kémiai reakciókon keresztül tárol energiát. Jól tartja a töltést, ám lassan töltődik fel, és idővel teljesen elhasználódik. Ezzel szemben a szuperkondenzátor-alapú energiatárolók nem kémiai úton, hanem elektrosztatikusan, azaz fizikai, villamos töltés elvén működnek, mint egy erős kondenzátor.  

Előnyük a villámgyors töltés – akár másodpercek alatt –, hátrányuk, hogy jóval kevesebb energiát tudnak tárolni. A Monash kutatói most – úgy tűnik – sikeresen áthidalták ezt a szakadékot egy új anyaggal, a multiskálás redukált grafén-oxid (M-rGO) nevű struktúrával. 

A tanulmány tovább olvasható a Makronóm weboldalán.

(Makronóm)

Fotó: Canva

search icon