ENSZ: muszáj fellépnünk a létfontosságú termőtalajaink degradációjával szemben
ENSZ: muszáj fellépnünk a létfontosságú termőtalajaink degradációjával szemben

Egy, a talaj biodiverzitásáról szóló, idén megjelent ENSZ-jelentés szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a bolygónk termőtalajai alkotják minden szárazföldi élet forrását, de jövőjük „kietlennek” tűnik a degradációjuk megállítását célzó fellépések nélkül.

A jelentést 300 kutató állította össze, akik legalább annyira fontosnak tartják a talajok romló állapotát, mint az éghajlati válságot és a föld feletti természeti világ pusztulását. Alapvető fontosságú, hogy évezredekbe telik a talaj kialakulása, vagyis sürgető védelemre és a megmaradt talaj helyreállítására van szükség.

A tudósok úgy jellemzik a talajokat, mint az élővilág bőre: létfontosságúak, de vékonyak és sérülékenyek. Túlhajszolt gazdálkodás, erdőpusztítás, szennyezés és a globális felmelegedés által könnyen károsodnak.

Nico Eisenhauer professzor a lipcsei egyetemről, a jelentés egyik vezető szerzője elmondta: „Fontos kérdés, hogy függünk ettől a vékony rétegtől, amely néha csak pár centiméter, néha több méter, de nagyon sebezhető, élő bőr.” A termőtalajok egyszerre termelnek táplálékot, szenet kötnek meg és tisztítják a vizet, mondta, tehát „legalább olyan fontosak”, mint az éghajlat és a föld feletti biodiverzitás válságai. „Ha a rossz kezelés, és az azt követő erózió miatt elkezdjük elveszíteni a talajtakarót, akkor évezredekbe telik, amíg a talaj újra előáll.”

A kutatók szerint a legfontosabb intézkedés a meglévő egészséges talajok védelme a károsodásoktól, míg a károsodott talajok egy változatos növény-paletta termesztésével helyreállíthatók. A kopár talaj egészséges földdel történő „beoltása” ugyancsak segíthet a helyreállításban. „Minden bizonnyal van remény arra, hogy újra egészségessé tehetjük a talajt” – mondta Eisenhauer. „Azt hiszem, sok múlik azon, hogy mit eszünk. Például valóban el kell fogyasztanunk ezt a rengeteg olcsó húst? Támaszkodhatunk-e jobban a növényi eredetű kalóriabevitelre? Szerintem ez egy nagyon komoly tényező.” A világ mezőgazdasági termőterületeinek több mint 80% -át szarvasmarhák és egyéb állatok termesztésére és etetésére használják, de ezek az összes elfogyasztott kalóriamennyiségnek csak 18% -át adják.

Noha még sok felfedezendőnk van a talaj biológiai sokféleségével és annak élettelivé tételével kapcsolatban, Eisenhauer szerint az új jelentés első ízben foglalja össze a téma fontosnak bizonyult ismereteit. „A figyelem felkeltése az első kritikus lépés, amely jobban bevonja a talajt a közéleti és politikai vitákba. Például a védett területekkel kapcsolatos döntések többsége nem a talajokon alapszik.”

(Guardian)

search icon