2017 óta több mint 1 millió rohingya menekült a mianmari üldöztetés elől Bangladesbe. Többségük az ország délkeleti részén fekvő Cox’s Bazar nevű város melletti menekülttáborban él, mely azonban csupán 80 ezer menekült ellátására lett volna alkalmas. A bangladesi kormány ezért egy 2500 hektáros területtel bővítette a menekülttábor területét, ahol azonban egy védett erdőterület feküdt.

Az állatokban, többek közt ázsiai elefántokban gazdag élőhely az infrastruktúra bővítésének esett áldozatul, a megmaradt fákat pedig a menekültek vágták ki, hogy fűteni és főzni tudjanak. A területen áldatlan állapotok kezdtek kialakulni, már csak azért is, mert a fáktól megtisztított terület jóval kitettebbé vált az áradásoknak és a földcsuszamlásoknak. Csak idén 24 ezer menekültnek kellett elhagynia új otthonát a heves esőzések miatt, többen életüket is vesztették.

Kapcsolódó bejegyzések

Sosem látott mértékűvé duzzad a humanitárius válság a Száhel-övezetben

Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó hivatala (UNOCHA) arra figyelmeztet, hogy az egyre mélyülő válság miatt idén már közel 30 millió ember szorul majd humanitárius segítségre a Száhel-övezetben és a Csád-tó környékén.

Ahogy a Qubit összefoglalójából kiderül, a kockázatok csökkentése érdekében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 2018-ban az erdei ökoszisztéma helyreállítására és a hegyoldalak stabilizálására kezdeményezett projektet. Ennek keretében gyorsan növekedő őshonos fafajok, cserjék és fűfélék ültetését javasolták.

A projektben több mint 3000 menekült vett részt, akik részt vettek a facsemeték ültetésének, gondozásának és a fiatal fák védelmének rejtelmeiről szóló képzésen, majd nekiláttak a munkának. Három év alatt több mint 600 hektárnyi területet erdősítettek be.

A rovarok, a beporzók és más vadon élő állatok is folyamatosan térnek vissza. A fák árnyékot vetnek, és a menekültek élvezik a jobb életkörülményeket. Most az a célunk, hogy megvédjük a meglévő zöldterületeket, és ehhez igyekszünk minél több menekültet bevonni.

– mondta Abdul Maleque, az UNHCR energia- és környezetvédelmi egységének helyi munkatársa

Az erdőtelepítés sikeréhez persze arra is szükség volt, hogy a menekültek számára alternatív energiaforrásokat biztosítsanak. Míg korábban napi 700 tonna fát is kihordtak a közeli erdőkből, ma már a háztartások 100%-ka PB-gázt használ, amivel a füst okozta betegségek előfordulását is csökkentette.

Bár a helyi ökoszisztéma teljes helyreállítása még messze van, a projekt egyértelmű sikernek számít, már csak azért is, mert a menekültek szemléletformálását is megvalósította. Ahogy az egyik menekült nyilatkozta, „ha egyszer visszatérek a szülőhazámba, ott is gondoskodni fogok a fákról, és másokat is arra buzdítok majd, hogy gondozzák őket”. (Qubit/UNHCR) Fotók: UNHCR/Saikat Mojumder