Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó hivatala (UNOCHA) arra figyelmeztet, hogy az egyre mélyülő válság miatt idén már közel 30 millió ember szorul majd humanitárius segítségre a Száhel-övezetben és a Csád-tó környékén.

A több országot is érintő humanitárius válság okai sokrétűek. A szegénység, a fegyveres konfliktusok és az alultápláltság mellett a klímaváltozás hatásai, mint az élelmiszerbiztonság alacsony szintje, vagy az extrém időjárási események is hozzájárulnak. A becslések szerint a régióban élő emberek negyedének lesz szüksége segítségre ebben az évben, ez pedig 5 millióval több, mint egy évvel ezelőtt, 2019-hez képest pedig 52%-os az emelkedés.

Kapcsolódó bejegyzések

Nagy Zöld Fal a sivatag peremén – álom vagy valóság?

Az afrikai Nagy Zöld Fal a Száhel-övezetben élő emberek számára a reményt jelentheti, megvalósítása azonban komoly feladat.

A Száhel-övezetben, melyről korábban a fenti cikkben írtunk bővebben, közel 14 millió embernek kell majd szembenéznie az éhínséggel. Ez 76%-os növekedést jelent a két évvel ezelőtti adatokhoz képest. Eközben a régióban erőteljesen nő a belső menekültek száma is, milliók kényszerülnek arra, hogy elhagyják otthonaikat.

Emberek millióinak kell elhagyniuk otthonaikat. A bizonytalanság és az erőszak az életüket és a megélhetésüket egyaránt fenyegeti. Közben az emberi jogok képlékennyé válnak és veszélybe kerül a társadalmi kohézió.

–áll az UNOCHA jelentésében

Nem véletlen, hogy Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős tisztviselője tavaly úgy nyilatkozott, hogy a Száhel-övezet áll az éghajlatváltozás felgyorsulásának középpontjában. Megfogalmazása szerint a régió „kanári melegedő bolygónk szénbányájában”.

A terület valóban állatorvosi lova lehetne az éghajlatváltozáshoz és a szegénységhez kapcsolódó problémáknak, hiszen itt szinte minden olyan probléma előkerül, mely tönkreteheti a társadalmakat.

A súlyos áradások például 180%-al nőttek az előző évtized közepe óta, míg az erőszakos támadások száma nyolcszorosára nőtt ugyanezen időszak alatt. Emellett közel 5000 iskolának kellett bezárnia, aminek hatására a gyermekek jövője is veszélybe került.

A problémákat hosszan lehetne még sorolni, azonban a megoldás egyelőre még nem igen látszik. Sajnos a nemzetközi közösség sem veszi ki a részét katasztrófa megoldásból, az élelmiszersegélyek csak tüneti kezelést jelentenek. Ezzel együtt a válság megoldásához, de legalábbis kezeléséhez szükséges összegeknek csupán a tizede érkezett meg a régióba mostanáig.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(The Guardian) Borítókép: World Food Programme/Evelyn Fey