Az Energiastratégia Intézet elemzésében a szivattyús-tározós erőmű-befektetésekkel kapcsolatos általános tudnivalók vonatkozásában, tizenhárom európai ország beruházásait vizsgálta, összehasonlítva azok főbb jellemzőit és a létesítésükkel járó költségeket.
Az International Hydropower Association globális adatbázisa szerint jelenleg 406 szivattyús-tározós erőmű üzemel a világon, és ezek több mint fele, 226 Európában található. Az európai erőművek teljes kapacitása körülbelül 100 GW, amely nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a két – termelési és szivattyúzási – üzemmód között. Földrajzi adottságai miatt Svájcban van a legtöbb, összesen 42 ilyen erőmű; Németországban 28, Olaszországban 29, Ausztriában 18, Spanyolországban pedig 17 szivattyús energiatározó található.
Az Energiastratégia Intézet elemzése rámutat, hogy az Európai Unió tagállamai közül mindössze hat nem rendelkezik szivattyús-tározós erőművel: Hollandia, Dánia, Észtország, Lettország, Finnország és Magyarország. Ha a beépített teljesítményt hasonlítjuk össze, akkor közel 11 GW kapacitásával Olaszország áll az első helyen, majd utána Spanyolország (10,2 GW), Franciaország (9,9 GW) és Németország (9,6 GW) következik. Ez a négy ország adja a teljes európai szivattyús energiatározó-kapacitás 40%-át.
Kapcsolódó bejegyzések
Hasznosak lehetnek a szivattyús-tározós erőművek
Műszaki és gazdasági szempontból egyaránt a szivattyús energiatározók alkalmazása jelenti a legkedvezőbb energiatárolási megoldást.
A vizsgált európai beruházások körül az ausztriai kaunertali erőmű tőkeköltsége a legmagasabb, 2,5 milliárd euró. Ebből az összegből egy nagyobb vízerőműprojekt és a jelenlegi létesítmény teljesítménynövelése valósul meg, és része lesz egy szivattyús energiatározó építése is. Ezt az Egyesült Királyság által tervezett nagyobb kapacitású skóciai Coire Glas-i erőmű (1,8 milliárd euró), az építés alatt álló portugál vízierőmű-komplexum (1,5 milliárd euró), valamint a már felépült spanyol létesítmény (1,2 milliárd euró) követi.
A legalacsonyabb költségvetésű – 200 és 300 millió euró közöttire tervezett – európai fejlesztés a németországi erőműpark rekonstrukciója. Ha az egységköltséget nézzük, akkor az osztrák erőmű után a Szerbia által japán közreműködéssel kivitelezni tervezett építkezés lehet a legdrágább (1900 euró/kW); ezt az észt (1600 euró/kW) és a lengyel (1400 euró/kW) fejlesztések tervei követik.
A közelmúltban bejelentett osztrák Schaufelberg-projekt, valamint a brit és a román szivattyús energiatározók az 1000–1200 euró/kW közötti egységköltség-tartományban mozognak. A legolcsóbb projekt a 2011-ben bezárt németországi erőmű újbóli üzembe helyezése lehet.
Kapcsolódó bejegyzések
Elképesztő mennyiségű tiszta energiát termelhetünk ki az új technológiákkal
A föld belsejében rengeteg geotermikus energia van, aminek kinyerésére többféle technológia létezik.
Az elemzés kiemeli, hogy amennyiben csak a bejelentett projekttervek kerülnek vizsgálat alá, akkor az európai erőművek tőkeköltsége a globális átlagnál alacsonyabban, 1500 euró/kW körül alakulnak, így egy 600 MW-os szivattyús energiatározó egységköltsége 900 millió euró, egy 1000 MW-osé pedig 1,5 milliárd euró körüli összegbe kerülhet.
A tizenhárom európai ország, azaz Ausztria, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, és Szerbia szivattyús-tározós erőműiről részletesen az Energiastratégia Intézet elemzésében olvashatnak.
Fotó: Canva