Svédország Világgazdasági Fórum Energetikai Átmeneti Indexe (Energy Transitions Index) élen jár, ami sokat jelent az EU azon vállalásában, hogy 2030-ra az energiaellátásának egyharmada megújuló energiaforrásokból fog származni. Az északi ország 2040-re már teljesen megújuló villamosenergia termelést céloz meg, ennek egyik kulcsa az, hogy az otthonok nem csak megtermelik, hanem el is fogyasztják a működésükhöz szükséges energiákat. Erre a típusú kettős szerepre angolul a prosumer kifejezést használjuk a provider (szolgáltató) és consumer (fogyasztó) összefonódásából.
Ezen kívül Svédországban világon legmagasabb karbon adót vetik ki, illetve földrajzi adottságainak köszönhetően energiáinak 54 százalékát már most megújuló energiaforrásokból nyeri: főképpen vízből és biomasszából.
Svédországban már 1948 óta használják fel az erőművek által termelt felesleges hőt fűtésre csőhálózatokon keresztül. Ma országszerte mintegy 500 távfűtési rendszer működik, a nagyobb városoktól a kis falvakig, amelyek hőt biztosítanak az otthonoknak és a vállalkozásoknak. A távfűtést korábban főként erőművek és ipari folyamatok melléktermékeiből táplálták, manapság azonban már egyre több a megújuló energiaforrás is.
A legújabb fűtési technológiák már új fajta energiatermelést tesznek lehetővé helyi szinten. Erre jó példa Ludivika városa, melynek a hetvenes években épült lakásait intelligens energiatechnológiával szerelték fel. Három épületben 48 lakásba kerültek fotovoltaikus napelemek, hőenergia-tároló és hőszivattyú rendszerek. Az egészet egy mikroenergia-hálózat köti össze, amely az elektromos autók éjjeli töltésében is segít. Ezek „prosumer” épületek a lakóik energiaigényének 77 százalékát képesek megtermelni.
Egy másik jó gyakorlat Malmő külvárosa, Hyllie, ahol az energiatermelés szél-, nap-, biomassza- és hulladék forrásokból származik. Az intelligens hálózatok kiegyensúlyozzák az energiát az időjárás függvényében: amikor hidegebb van, extra energiát használnak fel, melegben pedig a felesleget akkumulátorokban tárolják.
Svédország biztató jövőképet kínál valamennyi EU tagállamnak arról, hogy a technológia és a helyi megoldások hogyan alakíthatják a 2030-as klímacélt valósággá.
