Ezúttal Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy változtatnunk kell húsfogyasztási szokásainkon, hogy kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk.
A szakértő az InfoRádióban beszélt arról, hogy az állattenyésztés milyen jelentős mértékben járul hozzá mind a környezeti, mind a klímaválsághoz. Mint mondta, globális szinten az összes kibocsátás körülbelül 14%-át adja ez a terület, amely így nagyságrendileg megegyezik a közlekedés kibocsátásával.
Mindeközben a biológiailag produktív szárazföldi területeknek már 40%-át használja fel a mezőgazdaság, melynek 77%-át az állattenyésztés használja fel. Ez nagyjából 40 millió négyzetkilométert jelent, amely a bolygó legnagyobb területű országánál, Oroszországnál is több mint kétszer nagyobb terület.
Az éghajlatvédelmi programvezető szerint épp emiatt fontos lenne változtatnunk húsfogyasztási szokásainkon. Ezzel egyben területeket is vissza lehetne adni a természetnek, javítva valamelyest a hanyatló biológiai sokszínűséget. Ez már csak azért is fontos, mert a természetes élőhelyek több szén-dioxidot képesek elraktározni.
A saját egészségünk védelmében is, nagyon fontos lenne a húsfogyasztás csökkentése, illetve a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá, környezetbarátabbá tétele.
–mondta Harmat
A mezőgazdaság hatékonyságáról szólva megemlítette, hogy a világszerte használt műtrágyának globális szinten alig 15%-a hasznosul, míg a több bemosódik talajban és a vizekbe és sokszor az ivóvízbázisokat is veszélyezteti.
A szakember arról is beszélt, hogy a húsfogyasztás csökkentése nem azt jelenti, hogy mindenkinek át kellene térnie a vegán életmódra, inkább a hangsúlyok eltolására kellene koncentrálni. Jó példaként említette a „planetary diet”-et, amelyet oly módon dolgozott ki egy kutatószervezet, hogy ha minden ember ezt a diétát követné a Földön, akkor már fenntartható szintre lehetne csökkenteni a mezőgazdasági kibocsátását.