



A molnárgörényt választotta 2026-ban az év emlősének a Vadonleső Program szakmai közössége.
A molnárgörény (Mustela eversmanii) nyílt élőhelyek – mezők, szántók – ragadozója. Hazánkban jelentős állománya Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyében található. A hazai emlősfauna alulkutatott képviselője rejtett életmódja és alacsony egyedszáma miatt csak ritkán kerül szem elé. Kerüli az erdőket és az emberek által lakott területeket.
Föld alatti búvóhelye gyakran elhagyott hörcsög- vagy ürgejárat, amelyet az eredeti lakójánál nagyobb termete miatt tovább bővít. Időszakosan több kotorékot is váltogat, néha kazlakban is megpihen. Kölyökneveléskor viszont hetekig egy búvóhelyhez ragaszkodik. Ilyenkor a szülők aktivitása is megváltozik, hiszen a görénykölykök szinte csak nappal bújnak elő játszani a kotorékból – olvasható a Herman Ottó Intézet közleményében.
Igazán agilis ragadozó, főként éjszaka jár vadászni. Nyújtott testének és rövid lábainak köszönhetően talajszinten előforduló kisebb testű állatokat zsákmányol, döntően rágcsálókat, leggyakrabban pockokat, hörcsögöket vagy ürgéket. Talán „álarcos bandita” ábrázatának is köszönheti, hogy a népnyelv tévesen „tyúkólfosztogató” címmel bélyegezte meg, pedig a gazdák helyett valójában a hörcsögöknek van jogos félnivalójuk.
Hiszen ez a specialista ragadozó az ún. „hörcsögös helyeken” akár saját kotorékában is képes elkapni az eleségnek kiszemelt hörcsögöt. „Molnár” nevét onnan kaphatta, hogy a malmok sok rágcsálót vonzottak, ezért a falánk görények ragaszkodtak ezekhez a helyekhez. Más vélemények szerint bundája világos, „lisztes” színezete ihlethette a névadót.
Nyáron szalmasárga bundájának külső koronaszőrei feketésbarnába hajlanak. A szemek környéke, a váll- és a medencetájék, a lábak és a farok vége sötétbarna. Téli bundája jóval tömöttebb, homokszínű pehelyszőrrel gazdagodik, és csak a koronaszőrök végei feketéllenek.
Nagyon hasonlít közeli rokonához, a közönséges görényhez, amelytől megjelenésre a világosabb árnyalat különbözteti meg. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy azokon a területeken, ahol a két faj együttesen előfordul, kis valószínűséggel egymással kereszteződhetnek is. Ez befolyásolhatja az egyes populációk genetikai egészségét, önfenntartó képességét. A faj 1974 óta védettséget élvez Magyarországon.
Fotó: Canva