Több ezer ember fogott össze: a Balaton és Kis-Balaton környékén, de szerte az országban rengetegen próbálták megmenteni az éhező fecskéket. Ugyanis nem a szélsőséges időjárás jelentette most a legnagyobb nehézséget, hanem az ezzel járó táplálékhiány. Dr. Déri Jánost, a Hortobágyi Madárkórház igazgatóját kérdeztük, mi lesz a fecskékkel a ciklon elvonulását követően.

Az Agrojager.hu szerint már radarképeken is láthatóak a Kis-Balaton környékén ragadt fecskék. A Kárpát-medencébe hirtelen betörő hidegfront és a nagy mennyiségű csapadék rendkívül rossz ütemben érkezett. A Magyarországra érkező fecskék, amelyek Skandinávián, a Baltikumion át, továbbá Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából érkeztek hozzánk, most táplálék nélkül maradtak. Dr. Déri Jánost, a Hortobágyi Madárkórház igazgatóját kérdeztük, mekkora a veszteség, és mi lesz ezután a fecskék sorsa.

Kapcsolódó bejegyzések

Meddig gyönyörködhetünk még a fecskék röptében?

Számos veszély leselkedik a fecskékre. Ezek ellen muszáj tennünk, ha nem akarjuk elveszíteni őket. Utóbbi esetben mi is rosszul járnánk.

Ez is a klímaváltozás számlájára írható?

A szélsőséges időjárás nem először tizedeli meg a fecskeállományt. Azonban míg korábban évtizedenként egyszer fordult elő hasonló katasztrófa, napjainkban egyre több hasonlóan szélsőséges problémától kell tartani. Korábban is voltak hasonló események: 1931-ben milliós nagyságrendben szállítottak fecskéket vonattal és repülővel Olaszországba. Ilyen komoly beavatkozásra azonban 10 évente maximum egyszer került sor, a szakember szerint azonban elképzelhető, hogy ha egyre több hasonló történéssel kerülnek szembe a fecskék, az akár a kihalásukhoz is vezethet.

Dr. Déri János elmondta, hogy az időjárást ugyan kiszámítani nem lehet, de a fecskék esetében komoly problémáról beszélhetünk. Az elmúlt napokban egy országnyi fecske pusztult el, és amelyikük túl is élte az éhezést, nem biztos, hogy eljut a célországig. A visszajutás pedig újabb nehézségeket vet fel. A legyengült madarak ugyanis nehezebben teszik meg ezt a nagy utat: a most keletkezett kár nagyon nehezen hozható helyre.

Megbecsülhető a populációkban keletkezett kár?

Dr. Déri János elmondta, hogy több ezer fecskéről beszélünk, és mintegy negyedük, azaz 25%-uk élte túl ezt a hirtelen jött hideget és a vele járó éhezést.

„Tudomásom szerint, több mentőállomásra több száz madár érkezett, és ennek a negyedrésze van az életben.” Ebben a számban természetesen nincs benne az a rengeteg madár, amelyet nem találtak meg, nem szedtek össze, de az arány hasonló lehet.

A melegedést követően még útra kelnek a fecskék?

A túlélők útra kelnek, de veszteségekkel még ezt követően is számolhatunk. A fecskék tömeges etetése nem lehetséges: felcsipegetni nem képes az élelmet, a levegőben kapja el táplálékát. Ráadásul a fecskék jó kondícióban készülnek a hosszú útra: nagyjából 16 grammos súllyal indulnak el, most azonban 8 grammos fecskéket mértek a Madárkórházban. Még ha minden nap is sikerül egy grammot hízniuk, akkor is egy hét mesterséges etetésről beszélünk, ami ennyi fecskénél komoly kihívás.

Az ország összefogása azonban példaértékű, amelyet Dr. Déri János is kiemel. Több ezer ember segítette a szakemberek munkáját, rengeteg önkéntes mentette a fecskéket és segített abban, hogy legyen esélyük a túlélésre.

„Ezúton is mindenkinek köszönjük az önzetlen segítséget, és az emberfeletti munkát az egész Madárkórház nevében” – mondta a szakember.