A tetők fehérre festésével egy adott ponton ugyan csökken a hőmérséklet, de közvetlen szomszédságában nő.
A felszín fehérre festésével növeljük annak albedóját, hasonló helyzetet hozunk létre, mint a hótakaró. Ez is egyfajta klímamérnöki megoldás, bár hétköznapi értelemben nem soroljuk ezek közé. Nemrégiben a Geophysical Research Letters folyóiratban arról számolt be egy kutatócsoport, hogy ez a módszer sem jelenti az alkalmazkodás helyes útját egy felmelegedő világban. A kutatást az EOS földtudományi hírportál ismertette.
Felmelegedő világunkban a tetők fehérre festését egyfajta egyszerű és viszonylag olcsó védekezési stratégiaként tartják számon. Különösen igaz ez a városokban, ahol a rengeteg beton, aszfalt miatt többlet hőség halmozódik fel, amit városi hősziget néven ismerünk. A kutatók azonban most a számításaikkal arra jutottak, hogy míg a célterületen valóban csökkenti a hőmérsékletet, ha fehérre festik a felületeket, annak környezetében növeli e módszer.
A fehérre festett területen kevesebb hőt nyelnek el a felületek, ennek hatására pedig megváltoznak a helyi időjárási körülmények is, mind a célterületen, mind annak szomszédságában csökken a csapadék mennyisége. E csapadékhiány jelenti a fő gondot a szomszédos területeken. A talajba jutó nedvesség elpárologva hűt, így a kevesebb csapadék általában magasabb hőmérsékletet eredményez.
A tanulmány kitér arra is, hogy míg a célterületen a fehér felületek hűtő hatása ezt ellensúlyozza, a szomszédos, nem fehér területeken akár négyszer annyit is emelkedhet a hőmérséklet, mint amennyit a fehér területen csökken. A csapadékképződést a felszálló légáramlatok segítik elő, ha egy felület nem forrósodik fel annyira, akkor kevesebb hőt is fog kisugározni, így a légtömegek feláramlása is jócskán gyengül.
A kutatók azt is kiszámolták, mekkora az a maximális terület, amelyet még a csapadékviszonyok átalakítása nélkül bátran fehérre lehet festeni. Arra jutottak, ha a célterület nem nagyobb átmérőjű egy kilométernél, akkor valószínűleg nem növelik a környezet hőmérsékletét. Ha pedig 10 kilométeresnél nagyobb átmérőjű területen alkalmazzák, akkor a hűtő hatás jóval nagyobb területen érvényesülhet, mint amekkora felmelegedik a környéken.
A kutatók felhívták arra a figyelmet, hogy a gazdag kerületek fehérre festése révén növekedhet az a különbség, ami miatt a szegény régiók lakóit jobban sújtják a klímaváltozás hatásai. Ez a hatás jól ismert, például a gazdag kerületek hűvösebbek a nagyobb arányú növénytakaró révén, vagy a tágasabb-szellősebb utcák által is. Azt is hozzátették, hogy a felismert összefüggés nem vonatkozik az eleve igen csapadékos, illetve hideg területekre.
Fotó: Stock photo