A villanyautó-eladások növekedésének világszerte tapasztalható lassulása az előrejelzések lefelé módosítására késztette az elemzőket. Bár az átállás első hulláma véget érhetett a nyugati világban, a piac hanyatlásának kezdete helyett inkább átmeneti szünetről lehet szó.

Az elmúlt időszakban sorra érkeztek a hírek arról, hogy lassult az elektromosautó-eladások számának növekedése, sőt, helyenként egyenesen csökkentek az értékesítések a tavalyi év hasonló időszakaihoz képest. A kereslet gyengülése a még mindig erőteljes növekedést mutató globális trend szintjén is érzékelhető, és bár ez a főbb piacok közül elsősorban Európát érinti, a tünetek Kínában és az Egyesült Államokban vagy éppen Ausztráliában is tapasztalhatók. Kína így is a világ elektromosautó-piacának motorja marad, bővülési aránya messze meghaladja a világátlagot, idén a globális eladások közel 60%-a itt valósulhat meg.

A több tényezővel magyarázható – a plug-in hibridek előretörésével is járó – jelenség hatására több előrejelzésekkel foglalkozó szervezet lefelé módosította az elektromosautó-piacokra vonatkozó prognózisait, és akad olyan elemzés, amely 2024-re az eladások csökkenését sem zárja ki az előző évhez képest.

Ami Európát és közelebbről Magyarországot illeti, itthon több más országgal együtt jelentősen megugrottak az eladások a nagyrészt Németországhoz fűződő összeurópai visszaeséssel szemben, részben a vállalatok számára elérhető támogatási programnak köszönhetően.

Kapcsolódó bejegyzések

A levegőben folytatódhat az elektromos autók forradalma

A néhány éve még inkább a sci-fi kategóriába tartozó légitaxik és repülő elektromos autók piaca a szemünk előtt születik és növekszik viharos gyorsasággal, és az új típusú szállítójárművek hamarosan a nagyvárosok hétköznapi valóságává válhatnak.

Csökkentek, de élnek az esélyek

Az Európai Unió esetében akár a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-re kijelölt felfüggesztését is veszélyeztetheti a villanyautók keresletének gyengülése. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban 2030-ra az elektromos járműveknek az új szedán- és SUV-értékesítések 80%-át kell kitenniük, 2035-re pedig a 100%-át, a célt nem teljesítő gyártóknak pedig komoly büntetéseket kell fizetniük minden egyes, a célérték felett eladott benzines és dízeles autó után.

Szakértői vélemények szerint a piaci adatok azt jelezhetik, hogy az elektromos járművekre való átállás első hulláma a nyugati világban véget ért. Világszinten is igaz ugyanakkor, hogy bár továbbra is elérhető a szállítási-közlekedési ágazatra is érvényes klímasemlegességi cél, elérésének esélye azonban minden korábbinál kisebbre csökkent, részben az elektromosautó-piac fékezése miatt.

Szinte törvényszerű lassítás

A lelkesedés csökkenésének egyik oka a villanyautók maradványértékére éppen a technológia gyors fejlődése következtében nehezedő nyomás. Ez azt jelenti, hogy az árcsökkentések és a folyamatos technológiai fejlesztések (beleértve a hosszabb hatótávolságot is) óvatosabb hozzáálláshoz, egyfajta kiváráshoz vezettek különösen a lízing- és a bérbe adó cégek körében. Ezzel függ össze a használt villanyautók árának bizonyos piacokon tapasztalható meredek esése, aminek következtében ebben a szegmensben az elektromos modellek elérték az árparitást a hagyományos meghajtású modellekkel.

Kapcsolódó bejegyzések

Tovább hódítanak a városi terepjárók, már minden második új autó SUV

A SUV-ok a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének több mint 20%-áért felelnek, mégis 48%-kal többet adtak el belőlük tavaly.

Ehhez hozzájárul, hogy miközben az új villanyautók ára még mindig magasabb, mint a belsőégésű motorral felszerelt társaiké, a világ számos országa megélhetési krízissel is küzd. Az elektromos járművek magasabb beszerzési költségei miatt a vásárláshoz elérhető állami támogatások szerepe továbbra is jelentős a nagy, fejlett piacokon is. Németországban részben szintén a támogatási lehetőség kifutása (illetve a dotáció okozta tavalyi magas bázis) vezetett az eladások zuhanásához, és az elemzők szerint sok helyen a villanyautó-ipart érintő kormányzati politikákkal is összefüggő bizonytalanságokra tekintettel is óvatosságra intették a piacot.

A keresletet a gyorstöltő állomások hiánya is visszafogja nem egy országban, különösen ott, ahol a villanyautók elterjedtsége az elmúlt időszakban gyorsabban nőtt, mint a korszerű töltőinfrastruktúra. Továbbá nyugaton az elektromosautó-gyártás kevésbé jövedelmező, mint az ezt a területet is domináló Kínában, ami hátráltatja a helyben gyártott, megfizethetőbb kisebb autók bevezetését. De az átállást a kínai autókra kivetett vámok sem segítik, az itteni gyártókat is kevésbé ösztönözve új modellek bevezetésére.

Kína tovább nyomja az „árampedált”

A globális villanyautó-eladások kilátásait ugyanakkor javítja, hogy a bőséges állami támogatás segítségével Kína olyan, a belföldi és a nyugati riválisaival is öldöklő árháborút folytató, ugyanakkor innovatív iparágat épített fel, amely a napelemgyártáshoz hasonlóan napjainkban már jelentős többletkapacitással rendelkezik. Ez ugyanis erőteljesen arra sarkallja az élethalálharcban talpon maradó, nagyrészt így is nyereséges kínai gyártókat, hogy a piacnövekedés lendületét továbbra is fenntartsák, az exportot pedig előmozdítsák.

Nagyrészt ennek és a feltörekvő piacok jó teljesítményének köszönhetően a villanyautók részesedése a világ újautó-értékesítéseiben a 2023-ban elért 18%-ról 2024-ben 20% körüli szintre vagy e fölé emelkedhet. Európa – a szóban forgó szempontból – még mindig a világátlag fölött teljesít, és nagyjából minden negyedik új autó elektromos, de az 50%-os arányt közelítő Kína előnye egyre nagyobb, míg a másik nagy, idén alig bővülő nyugati piacon, az Egyesült Államokban csak tízből egy értékesítés ilyen.

A 2024. január és július közötti időszakban az új villanyautók globális értékesítései újabb rekordokat elérve 21%-kal nőttek, ami kétségkívül lassulást jelez a 2023-as évben regisztrált 35%-os bővüléshez képest. A meghatározó elemzőházak értékelései között akad, amely alapján az elektromos autók globális eladásainak éves növekedési üteme nagyjából még mindig a klímacélok eléréséhez a 2024 és 2030 közötti időszakra nézve szükségesnek tartott 23%-os érték körül alakul, de többen ennél jóval alacsonyabb rátát várnak.

A kibocsátási célok eléréséhez vezető pálya modellezését azonban olyan tényezők is bonyolítják, mint a plug-in hibridek előretörése. Bár az ezekkel elektromos üzemmódban megtehető távolság hossza növekszik, azzal kapcsolatban sok a kérdőjel, hogy az autósok milyen gyakran használják ezeket ilyen üzemmódban. Ha a plug-in hibridek visszaszorítják a tisztán elektromos meghajtású modellek eladásait, és nem használják ki teljes elektromos potenciáljukat, az növelheti az olajfogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.

Új lendületet is vehet a növekedés

A különféle forgatókönyveken alapuló előrejelzések tehát megoszlanak a tekintetben, hogy ez a sebesség a következőkben is kitart-e, de általánosságban kisebb növekedést valószínűsítenek a következő évekre, mint korábban. A lassulás bizonyos szempontból törvényszerű, különösen az olyan piacokon, mint Európa, ahol a koronavírus-járvánnyal összefüggően 2020-ben és 2021-ben 136, illetve 68%-kal nőttek az értékesítések éves összevetésben, meglehetősen alacsony bázisról.

Nem egy vélemény szerint a gyengébb eladási számok és az elektrifikációs tervek több autógyártó által bejelentett visszametszése sokkal inkább csak egy szünetet jelez, mintsem a piac hosszabb távú hanyatlásának kezdetét. A villanyautók gyártási költségeinek 30–40%-át kitevő akkumulátorárak csökkenésének folytatódása már 2025-ben új lendületet adhat a piacnak, miközben a gyártók közötti versengés fokozódása is hasonlóan hathat az eladásokra.

Az elemzők ugyanakkor azt sem mulasztják el megjegyezni, hogy bár az újautópiacon az elektromos autók már közel állnak ahhoz, hogy ledolgozzák árhátrányukat a belsőégésű motorral rendelkező autókkal szemben, a támogató szabályozási környezet még mindig fontos szerepet játszik a villanyautó-piac lendületének fenntartásában. Ide sorolható például az európai uniós szén-dioxid-kibocsátási standardok fokozatos szigorítása is, amelynek következő állomásaként a 2025-ben itt piacra vitt új autóknak összességében 15%-kal kisebb emissziós értékkel kell rendelkezniük a 2021-es értékekhez képest.

Kiemelt kép: pexels