A néhány éve még inkább a sci-fi kategóriába tartozó légitaxik és repülő elektromos autók piaca a szemünk előtt születik és növekszik viharos gyorsasággal, és az új típusú szállítójárművek hamarosan a nagyvárosok hétköznapi valóságává válhatnak.

Miután Kína vezető szerepre tett szert a világ napelem- és akkumulátor-, majd elektromosbusz– és villanyautó-gyártásában, úgy tűnik, hogy most a légitaxi-iparágban is élre tör.

A légitaxi kifejezés persze nem tűnik teljesen pontosnak a függőlegesen fel- és leszálló, alacsony magasságban repülő, néhány személy szállítására képes, az angol nyelvű terminológiában EVTOL-nak (Electric Vertical Take-Off and Landing) nevezett közlekedési eszközök esetében, hiszen nem elsősorban taxiként lehet majd használni őket várhatóan széles körű elterjedésük után. Mindenesetre az elnevezés utal arra, hogy az új technológia lényegében olyan, személyre szabott elektromos minihelikopter, amely valószínűleg a bérelhető városi személyszállító járművek körében töltheti majd be elsődleges szerepét.

Ezekre az új repülő gépekre (és nem repülőgépekre) sokan mint repülő elektromos autókra utalnak, és vannak, akik a villanyautó-forradalom 2.0-t várják a légitaxiktól. Kétségtelen, hogy a légitaxik fejlődése és terjedése napjaink több fontos trendjével összhangban van: mindenekelőtt az elektrifikációval és a mikromobilitással, de a járműmegosztás szerepének felértékelődésével is.

Kapcsolódó bejegyzések

Mennyire környezetbarát valójában az elektromos autó?

Ahogyan az elektromos autók gyorsulva terjednek világszerte, újra és újra felvetődik a kérdés, hogy valójában hogyan viszonyul az elektromos autó környezeti hatása a belsőégésű motorral rendelkező modellekéhez.

Hétköznapi valósággá válhatnak

A néhány éve még inkább sci-fi jelenségnek tartott légitaxik hamarosan a nagyvárosok hétköznapi valóságává válhatnak. A prognózisok szerint fontos szerepet tölthetnek be a fejlett légi mobilitás (Advanced Air Mobility, AAM), valamint az ennek részhalmazát képező városi légi mobilitás (Urban Air Mobility, UAM) koncepciójának kialakításában.

Ezek a már nem is olyan távoli jövőre vonatkozó koncepciók elsősorban a biztonságos, automatizált, modern légi szállítási rendszerek városi, külvárosi környezetben, alacsonyabb repülési magasságban való térnyeréséről szólnak. Miután az új közlekedési eszközök megszületését hajtó trendek alapvetően a klímaváltozás és a környezeti válság jelentette kihívásokra igyekeznek választ adni, a légitaxikkal szemben a nagy biztonság és az automatizáltság mellett elvárás a tiszta, csendes üzemelés és az alacsony beszerzési, illetve igénybevételi költség is.

A napi városi használatra és ingázásra szánt légitaxik és elektromos repülő autók világhódítása már napjainkban is tart. Ezt félreérthetetlenül jelzi, hogy a gyártók egyre-másra állnak elő újabb és újabb modellekkel, a közelmúltban pedig az amerikai Szövetségi Légi közlekedési Hatóság is kiadta az első, repülésre és közúti közlekedésre is alkalmas jármű tesztengedélyét. Ha minden a terv szerint halad, a 2024-es nyári olimpiai játékok idején Párizsban már kétszemélyes légitaxik is szállítják majd az utasokat a város térségében, ami az EVTOL-ok szolgáltatásszerű alkalmazásának első esete lesz Európában.

Világszerte több tucat társaság fejleszt légitaxikat különböző aerodinamikai és meghajtási koncepciókkal, illetve megoldásokkal, a Verticaltól a (párizsi olimpia EVTOL-jait leszállító) Volocopteren, a Joby-n, az Eve-n, a Liliumon, a Kittyhawkon, az Archeren, az AIR-en, a Beta-n, a Supernalon, az EHangon, az Ascendance-en és a Wisken keresztül az AutoFlightig, az Overairig, az Elroy Airig és a legendás, jövőben játszódó amerikai rajzfilmsorozat címét idéző Jetsonig.

Bár a viharos gyorsasággal bővülő új iparág résztvevőinek nevei többnyire nem csengenek ismerősen, a piacban az olyan tradicionális légiipari szereplők is nagy lehetőséget látnak, mint a légitaxi-hajtóművek fejlesztésébe is beszálló Rolls-Royce.

Kína előretör

A kínai cégeknek egyelőre nincs a szegmensben a napelem- vagy az akkumulátorgyártás területén tapasztalhatóhoz fogható egyeduralmuk, de a jelek szerint a szándék már megvan hasonló piacvezetői pozíció kiépítésére. A Guangdong tartományban található Sencsen városának Bao’an kerülete ugyanis – vélhetőleg az állami gazdaságpolitikai döntéshozók jóváhagyásával – úgy döntött, hogy a fejlett légi mobilitási szolgáltatások kutatás-fejlesztési tevékenységet is magába foglaló központjává válik. A helyi kormányzat három légitaxi-fejlesztővel kötött partneri megállapodást: a kínai székhelyű AutoFlighttal, a Kanton városát már évek óta egyfajta kísérleti terepként használó EHanggal, valamint a német Liliummal.

A közeg optimálisnak tűnik a projekthez, hiszen Sencsen több mint 17 milliós népessége, illetve Bao’an 4,4 millió lakosa nap mint nap súlyos közlekedési dugókat kénytelen megtapasztalni, például közúton a nem egészen 100 kilométeres Sencsen-Zhuhai út megtétele nem ritkán több mint 3 órába telik. Légitaxival a menetidő körülbelül negyed órára szorítható le. A szolgáltatásban rejlő potenciált az egész Guangdong–Hongkong–Makaó Nagy Öböl térségben felmérik, és később az egész régióra kiterjesztenék. A terv szerint a helyi városi légi forgalmi demonstrációs központ 2023 végén már 10 útvonalat foglalhat magába.

A Bao’an kerületi kormányzat lényegében egy kizárólag az alacsony repülési magasságú technológiákra és szolgáltatásokra fókuszáló ipari-gazdasági központot kíván létrehozni, és a tervek megvalósítása már most haladó stádiumban van. A helyi légi közlekedési csomópontban már mintegy 600 vállalat folytat gyártási és egyéb aktivitásokat. A fentiektől nem függetlenül a kínai hatóságok a pilóta nélküli légi járművek (unmanned aerial vehicle, UAV) fejlesztését is erőteljesen szorgalmazzák, aminek a légitaxik ügyének felkarolásában is lehet szerepe. A részben hadiipari megrendelésre dolgozó UAV-iparág szintén gyorsan növekszik, Kínában például már mintegy 15 ezer társaság tevékenykedik az ágazatban.

A Bao’an kerületi kormányzat 2025-ig több mint 50 UAV-útvonalat is létrehozna, és a teherszállító drónok kereskedelmi célú repüléseinek számát évi 300 ezerre emelné annak érdekében, hogy keresletet generáljon, és még vonzóbbá tegye a térséget a K+F-fel, gyártással és üzemeltetéssel foglalkozó cégek számára.

Kína az alacsony magasságú repüléshez kapcsolódó egyéb, ma még világszerte kevéssé szabályozott területeken is igyekszik élen járni, így például a légtérkezelési előírások harmonizációjában vagy a földi infrastruktúra létrehozásában, vagyis nagy számban tervez le- és felszállóhelyeket is telepíteni.

Akadnak még kihívások

A légitaxik és egyéb, alacsony magasságban repülő szállítóeszközök piaca a szemünk előtt jön létre és növekszik olyan viharos gyorsasággal, hogy a prognózisok szerint az EVTOL/UAM-piac globális értéke 2040-re elérheti az 1000 milliárd, 2050-re pedig a 9000 milliárd dollárt.

Mint minden új technológia, egyelőre a légitaxi-iparág is küzd a „gyermekbetegségekkel”, például a repülésbiztonsági hibákkal, amelyek előfordulási gyakoriságát azonban a fokozódó fejlesztési verseny várhatóan jelentősen vissza fogja szorítani. A technológia gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban a leginkább neuralgikus pont a vonatkozó légtérhasználati szabályok kialakítása, de a légitaxikat övező szabályozási környezet még összességében is meglehetősen bizonytalan és nem egységes.

Mint minden új technológia, így a légitaxik és a repülő elektromos autók esetében is kritikusan fontos lesz, hogy hogyan alakul a szokatlan új járművek közösségi elfogadottsága. Az Egyesült Államokban az iparág máris szerezhetett némi tapasztalatot a szervezett közösségi ellenállás erejéről, miután Los Angeles lakóinak jelentős részét megijesztette az az ötlet, hogy a légitaxik a 2028-as olimpia idején tömegesen állnak szolgálatba. New Yorkban pedig a helikopterekre irányuló repülési tiltás érintheti érzékenyen a szegmenst. A tengerentúli példa mindenesetre arra int, hogy a technológiai és a szabályozási kihívások közül az utóbbiak megválaszolása kívánhat nagyobb erőfeszítést az érintettektől.

Kína nyomulása – ami ezen a területen is megfigyelhető – szintén figyelmeztetés Amerika és különösen Európa számára, azzal együtt, hogy ez a nyugati világot már közel sem érheti olyan felkészületlenül, mint Kínának más tiszta technológiák, mindenekelőtt a napelemek és az akkumulátorok gyártásában kialakult hegemóniája. Éppen az utóbbi ügyben szerzett tapasztalatok hatására ugyanis immár mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió nagy hangsúlyt helyez a zöld átálláshoz szükséges új technológiák gyártókapacitásainak növelésére is (az USA több, az EU egyelőre kevesebb sikerrel), vagyis a légitaxik és a repülő elektromos autók iparágának dominanciájáért folyó verseny még nincs lejátszva.

Kiemelt kép: i.insider.com