Ha megkérdezik az utca emberét, hogyan védi a környezetét, a szelektív hulladékgyűjtés vagy a tömegközlekedés az elsők között szerepel az említett cselekvések között. Étkezésünk környezetbarátabbá tétele azonban sokszor csak a lista végén kullog. Pedig élelmiszereink megtermelése is komoly terhet ró bolygónkra.

A terhelés fő oka: a túlfogyasztás

A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart is a top 10 legszennyezőbb iparág között tartják számon egyes kutatások, mely nem is csoda, hiszen a világ üvegházhatású gáz kibocsátásának negyedét az agrárium adja, ráadásul a bolygó édesvíz készletének 70%-át is élelmiszereink megtermeléséhez használjuk. Élelmiszertermelésünk, fogyasztásunk hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a lég-, talaj-, és vízszennyezéshez, természetes élőhelyek pusztulásához.

Az élelmiszerek iránti óriási kereslet, mely főképp a túlfogyasztásunkból adódik és nem a túlnépesedésből – a fejlett országok által elpazarolt élelmiszerrel fedezné a szubszaharai Afrika élelmiszer ellátását –, a mezőgazdaság, élelmiszertermelés intenzívvé válását eredményezte. A legnagyobb élelmiszeripari cégek egyre gyorsabban és egyre több élelmiszert szeretnének előállítani, a minőség, a természettel való együttműködés pedig sok helyen háttérbe szorult. Étkezésünk sokszínűsége is csökkent; húszezer növényfajból csak tizenötöt hasznosítunk, melyeket hatalmas területeken – az élhető területek felét a mezőgazdaság használja -, sokszor természetes élőhelyeket lerombolva termesztenek, az erdőirtások 75%-ért a mezőgazdaság felel. Az intenzív termelés során műtrágyát, különféle növényvédő szereket használnak, melyek rontják a talaj minőségét, veszélyesek lehetnek a beporzókra és bekerülve természetes vizeinkbe annak élővilágára is.

Az élelmiszer-típusokon belül Földünk számára a legmegterhelőbb a megnövekedett húsfogyasztásunk; a 60-as évekhez képest világszerte ötszörösére növekedett az előállítás. A megnövekedett kereslet eredményeképp esőerdőket égetnek el, hogy szóját és kukoricát termesszenek takarmánynak, antibiotikumokkal kezelik a kis helyre bezsúfolódó állatokat. Emellett a kérődző állatok maguk is üvegházhatású gáz kibocsátók, emésztésük során metánt termelnek, ezzel hozzájárulva a globális felmelegedés gyorsulásához.

A csomagolás is szennyez

Nemcsak a termelés, az élelmiszerek feldolgozása, csomagolása, szállítása és esetleges hulladékká válása is károsítja környezetünket. Az International Coastal Cleanup part tisztító akciója során a partokon megtalálható műanyaghulladékok top 10-es listáján előkelő helyen szerepelnek az egyszer használatos csomagolások, evőeszközök, szívószálak, melyek az évek során mikroműanyagokká aprózódnak és az állatok, de sokszor már a mi szervezetünkbe is bekerülnek. A több ezer kilométert utazó termékeknek viszont szükségük van a csomagolásra, így amellett, hogy a szállítás során szén-dioxid kerül a légkörbe még a műanyagszennyezéshez is hozzájárulnak ezek az élelmiszerek. Minderre a rengeteg nyomasztó számra és adatra pedig rátesz még egy lapáttal, hogy a komoly terhelés árán előállított élelmiszerek egyharmada a szemetesben, a lerakókon végzik, ahol a bomlási folyamat eredményeképp szintén üvegházhatású gázok, főképp metán és szén-dioxid keletkezik.

Kis odafigyeléssel, étrendünk átalakításával azonban tehetünk azért, hogy ne fogyasszuk el bolygónk tartalékait. Falatról falatra haladva csökkenthetjük étkezésünk ökológiai lábnyomát, ha csökkentjük hús-, és tejtermék fogyasztásunk, minimalizáljuk a kidobott élelmiszereink mennyiségét és helyi, szezonális alapanyagokra építjük étrendünket.

Kiemelt kép forrása: Unsplash