A földi bioszférára legnagyobb hatást kifejtő gáz, a szén-dioxid szintje minden eddiginél gyorsabban emelkedett a légkörben 2024-ben, így egy szalmaszálon függ a kulcsfontosságúként meghatározott globális éghajlati cél.
A szén-dioxid koncentrációja jelenleg több mint 50%-kal magasabb, mint abban az időszakban, amikor az emberek még nem kezdtek el nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot elégetni. A kibocsátás gyors üteme összeegyeztethetetlen a 2015-ös párizsi klímaegyezményben lefektetett vállalással, miszerint a világ megpróbálja a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartani.
Kapcsolódó bejegyzések
Minden idők legmelegebb éve volt a tavalyi
A 2024-es év időjárása negatív rekordot döntött mind a hőmérséklet, mind a csapadékmennyiség tekintetében.
Tavaly a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása rekordmagasságú volt, miközben a természeti világ kemény küzdelmet folytatott azért, hogy az olyan hátráltató tényezők mellett, mint az erdőtüzek és az aszály, minél több szén-dioxidot nyeljen el.
A múlt héten megerősítették, hogy 2024 volt a legmelegebb év, és az első olyan naptári év, amikor az éves átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. Bár a párizsi cél több évtizedet felölelő, hosszabb távú átlagra vonatkozik, de a légköri CO2-kibocsátást illetően egyértelműen lassításra lenne szükség, miközben a valóságban ennek az ellenkezője történik.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért nem hűt eléggé a La Niña?
A La Niña éghajlati jelenséget, a középső és keleti egyenlítői Csendes-óceán hűvösebb tengeri felszíni hőmérséklete jellemezi.
Az El Niño jelenségnek is voltak hatásai – emiatt a Csendes-óceán keleti, trópusi részén a felszíni vizek szokatlanul felmelegedtek, ami befolyásolta az időjárást is. Az El Niñóból származó extra hőhullám az éghajlatváltozás tekintetében azt jelentette, hogy a szárazföldi természetes szénelnyelők tavaly nem vettek fel annyi CO2-t, mint általában. A kiterjedt erdőtüzek szintén extra szén-dioxidot bocsátottak ki, és ez olyan területekre is jellemző volt, ahol az El Niñónak általában nincs hatása.
Ezek a legfrissebb eredmények még inkább megerősítik, hogy túl gyorsan feltérképezetlen területekre tévedhetünk, és hogy a természeti világ hosszú távon kevésbé képes elnyelni a bolygót melegítő gázokat.
Forrás: BBC
Kép: Canva