
A zöld átmenet és a világkereskedelem kapcsolatát vizsgálta meg igen alaposan az OECD friss tanulmánya. E szerint az 1990-es években egy-egy megállapodás átlagosan 8 környezetvédelmi előírást tartalmazott, míg a 2010-es évekre ez a szám 44-re emelkedett. „Ez szép” – de mire elég?
A világkereskedelem – bár rengeteg hasznot hoz, és nagy jólétet biztosít – elképesztően környezetszennyező. Az ökológia az elmúlt évtizedekben egyre fontosabbá vált az ágazatban, a kérdés csak az, hogy mindez a gyakorlatban miként alakul. Ezt kutatja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmánya.
Az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a környezetszennyezés globális kihívásai olyan kereskedelmi politikákat igényelnek, amelyek nemcsak a gazdasági növekedést támogatják, hanem egy fenntarthatóbb jövő megteremtésében is szerepet játszanak. A jelentés rávilágít arra a szomorú tényre, hogy bár az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépések történtek, a nemzetközi szabályozási környezet komplexitása és a piacok eltérő környezetvédelmi előírásai továbbra is komoly akadályokat gördítenek a fenntartható kereskedelem elé.
A környezetvédelmi rendelkezések térnyerése a kereskedelemben meglehetősen vontatottan zajlik. Az úgynevezett preferenciális kereskedelmi megállapodások (PTA) egyre nagyobb arányban tartalmaznak ökológiai szemléletű előírásokat, ami jól mutatja a nemzetközi közösség elkötelezettségét a fenntartható fejlődés mellett. Az OECD adatai szerint az 1947 és 2021 között kötött 775 kereskedelmi megállapodás közül 671, azaz 87 százalék már tartalmazott valamilyen környezetvédelmi rendelkezést. Ez az arány radikális növekedést mutat, és jelzi, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre mélyebben beépülnek a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi struktúrákba.
Ezen előírások ráadásul nem csupán mennyiségileg gyarapodtak, hanem tartalmukban is jelentősen kibővültek. Az elmúlt években a klímavédelmi intézkedések, a biodiverzitás megóvása és a körforgásos gazdaságra való áttérés mind gyakrabban szerepel a kereskedelmi szerződésekben. Egyre több ország építi be ezen dokumentumokba a párizsi klímamegállapodás elveit, és konkrét vállalásokat tesz a fenntartható erdőgazdálkodás, a zöldenergia-fejlesztések és az ipari kibocsátáscsökkentés terén – húzzák alá a tanulmány készítői.
A teljes elemzés a Makronóm oldalán olvasható.
Forrás: Makronóm
Kép: Canva