



A középiskolások mostantól egyedülálló módon a Kék Bolygó Alapítvány YouTube-csatornáján közzétett videósorozat segítségével is készülhetnek érettségire fenntarthatóság tantárgyból. A fenntarthatósági érettségi 7. epizódjában bolygónk jelenlegi energiaigényéről, a megújuló energiaforrások típusairól és a technológiai kihívásokról tudhattok meg érdekességeket a nagyvilágból vett példákon keresztül.
Egyetlen áram nélküli nap is elég lenne ahhoz, hogy ráébredjünk, mennyire függünk az energiától, mivel ez a modern társadalom oxigénje. Előállítása azonban évszázadokon keresztül súlyos terheket rótt a bolygónkra. A szén, a kőolaj és a földgáz hajtotta az ipar gyors fejlődését a 20. században, miközben elindította a klímaváltozás korát is. Kevesen gondolták akkor, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználása egyszer veszélyforrás lesz. Ma viszont már tudjuk, hogy a kibocsátott szén-dioxid mennyisége soha nem látott mértékben növeli az üvegházhatást. Ezért is szükséges foglalkoznunk a fenntartható energiaellátással.
Napjainkban az emberiség energiaéhsége minden korábbinál nagyobb. Ma naponta annyi energiát használunk el, mint amennyit az egész emberiség 1950-ben egy egész év alatt. A legnagyobb energiafogyasztók a gazdaság motorjai: az ipar, a közlekedés és a fűtés.
Gondoltátok volna, hogy csak a közlekedés önmagában a globális széndioxid-kibocsátás 25 százalékáért felelős?
Na, de honnan származik a legtöbb energia? A választ a fosszilis energiahordozók rejtik, ugyanis a világ energiaellátásának közel 80 százalékát a kőszén, a kőolaj és a földgáz biztosítja. Bár ezek olcsók és hatékonyak, rendkívül szennyezőek. Sajnos ma még nem a napelemparkok és a szélerőművek az energia fő forrásai. Akadnak azonban pozitív példák is, például Dániáé. Nézd meg a videót, amelyből kiderül, milyen megoldással vezették be a dánok a megújuló energiaforrásokat!
A érettségi tananyagban a számunkra sokkal kedvezőbb megújuló energiaforrásokról is szó esik. A fenntartható energia legfontosabb pillérei azok a források, amelyek képesek újratermelődni, szinte végtelenek, ezáltal nem merülnek ki a Föld készletei. Ide tartozik a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a geotermikus energia, a bioenergia és az atomenergia. Szerintetek Franciaország energiaellátásának hány százalékát adja az atomenergia? A videóból kiderül a válasz és sok egyéb érdekesség is.
S hogy egy igazán jó példával zárjuk, utazzunk el Dánia egyik kis szigetére, Samsøra! A történet 1997-ben kezdődött, amikor a dán kormány kihirdetett egy pályázatot: a régiókat abban versenyeztették, ki tudna a leggyorsabban teljesen átállni zöldenergiára. Az alig 4000 fős kis sziget jelentkezett, és 10 év alatt véghez is vitte, amit eltervezett. A folyamat nehezen indult, hiszen a sziget energiaellátása hagyományos olajfűtéssel és szénalapú áramtermeléssel működött. Az emberek azonban összefogtak, közösségi részvényeket vásároltak, ennek köszönhetően sikerült megépíteniük 21 szélturbinát. Mindezeken felül 4 biomassza-erőmű is felépült, ezek biztosítják a falvak energiaellátását. A házak többségére napelemek kerültek, a lakók hőszivattyús fűtésre és elektromos járművekre álltak át.
Az energiarendszer így teljes mértékben decentralizált és helyi lett. 2007-re Samsø hivatalosan is 100 százalékban megújuló energiát használt. S ha ez nem volna elég, napjainkra a kis sziget karbonnegatív lett, vagyis több szén-dioxidot vált ki a projektekkel, mint amennyit kibocsát. A helyiek a többlet energiát eladják, így a közösség nemcsak függetlenné vált, de nyereséget is termel, és mindezt nem egy világvárosban, hanem egy apró, csendes, dán szigeten teszi.
Az érettségi tananyag teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:
Kövessétek a Kék Bolygó Alapítvány YouTube-csatornáját, hogy naprakészek lehessetek az érettségire felkészítő videókat illetően! A következő részben a hulladékkezelésről tudhattok meg érdekességeket.
Fotó: Greendex-szerkesztőség