Több tízmillió forintos nyomravezetői díj ellenére sem tudták eddig bizonyítani, kik voltak azok, akik olajjal szennyezték Szigetszentmiklóson a csatornát, rengeteg élőlényt elpusztítva. A helyreállítási munkák azóta is zajlanak, több halfajt is visszatelepítettek már az Európa-szerte különlegesnek számító úszóláp területére.
Máig nem találják az ismeretlen olajszennyezőket, akik tavaly decemberben két alkalommal, először becslések szerint hatezer, majd háromezer liter fáradt olajat engedtek Szigetszentmiklóson a csatornába.
Az első adag kifolyt az országosan védett Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ágba, és a sok helyen huszonöt centiméteres vastagságban úszó olaj gyakorlatilag elpusztított csaknem kétezer négyzetméternyi életközösséget.
A december 30-i újabb olajszennyezés a parttól öt kilométerre történt, de a gyors beavatkozásnak köszönhetően ez nem jutott ki a csapadékvíz-csatornából az élővízbe.
A Ráckevei-Duna-ág úszólápjai azért különlegesek, mert csak néhány hasonló képződmény található Európában.
Például a franciaországi Rhône folyó torkolatában, de ott az édes és a sós (földközi-tengeri) víz keveredik, ezért különbözik a dunaitól. Itt a növényzet, a nádas, bokrok, fák (többnyire fűzfák) egy vastag, felszíni tőzeglápba eresztenek gyökeret. Olyan, mint egy élő tutaj, ha hullámzik a víz, akkor az egész zöld társulás együtt ring.
A XIX. századi folyószabályozáskor alakult ki ez a kivételes élettér, a Duna folyását ugyanis több helyen gátak lassították le, emiatt sok hordalék és élő anyag gyűlhetett össze a Dunának ezen a szakaszán. A szigetszentmiklósi úszólápban mindkét partszakaszon mintegy két és fél kilométer hosszan nyúlik el a hullámzó élővilág, amely Szendőfi Balázs természetfilmes-halkutatónak a Ráckevei-Dunáról szóló A marasztalt folyó című filmjében is szerepel.
A kétrészes természetfilm ingyenesen megtekinthető ITT és ITT.
(Forrás: index.hu Kép: pexels.com)