



Világszinten is jelentős hatást gyakorolhat az akkumulátoriparra egy új magyar fejlesztés. Az ONLi nevű szabadalmaztatott anódtechnológia képes radikálisan növelni a lítiumionos akkuk teljesítményét. A következő lépés már egy hazai gyártókapacitás létrehozása lehet.
Az akkumulátoros energiatárolás a zöldátállás egyik legfontosabb technológiája. Részben az időjárásfüggő megújuló energiaforrások terjedése, illetve az elektrifikációs trend következtében világszerte energiatároló-telepítési boom figyelhető meg: a globális energiatároló kapacitás 2025-ben közel negyedével (23%-kal) bővülhetett az akkumulátoros technológia vezetésével. Az akkus rendszerek átlagos telepítési költsége egyetlen év alatt 27%-kal csökkent, így rekordalacsony lett a gyártók közötti verseny fokozódásának, illetve a fejlesztéseknek is köszönhetően.

Az előrejelzések szerint ezek a trendek a következő években is folytatódhatnak. Erre utal az is, hogy az energiával kapcsolatos innovációs tevékenységek többsége az akkumulátortechnológiához kötődik, és világszinten is ezek uralják a szabadalmi piacot. Ahogy Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a fővédnökségével rendezett Planet Budapest Fenntarthatósági Expón fogalmazott: a világon mindenhol folynak az akkumulátortechnológia továbbfejlesztését célzó kutatások.
Az energia ma már nem pusztán technológiai kérdés, ipari önállóság és nemzeti cselekvőképesség is múlik rajta. Ha nem veszünk részt a kulcstechnológiák formálásában, akkor mások döntéseihez kell igazodnunk, ha viszont képesek vagyunk valódi értéket teremteni és ezt hozzárendelni a globális energiarendszerhez, akkor nemcsak követői, hanem alakítói lehetünk a jövőnek – mondta Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója, egyben az Edortech Kft. vezérigazgatója az ONLi névre keresztelt innovációt bemutató előadásában a Planet Budapest Fenntarthatósági Expón.

A 2020-as évek elejére az energiatárolás önálló iparággá nőtte ki magát, és nagyjából ugyanekkorra vált széles körben nyilvánvalóvá, hogy az anyaginnováció az a terület, ahol még valódi mozgástér van. A fejlesztések egyik fókuszában a katód állt, ám miután a katód minősége utolérte a grafitét, a gyártók világa már arról beszélt, hogy az anód lehet a cellák energiatároló képességének és élettartamának a kulcsa.
Miközben sokan a grafit finomhangolásával próbálkoztak, a magyar kutatók egyedi megközelítéssel teljesen új szerkezeti alapra helyezték az anód gyártását. Az ONLi a hagyományos anyagok (grafit, szilícium) helyett elektrokémiai leválasztással előállított fémötvözetet alkalmaz, amely hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldást kínál. Erre utal az új technológia neve is, miután olyan ónalapú ötvözetről van szó, amelyet lítiumos rendszerekhez lehet alkalmazni.
Az új anódréteg töltéstároló kapacitása sokszorosan meghaladja a grafitét és a ma használt legjobb katódét is. Az elektrokémiai leválasztás miatt fém a fémen szerkezet alakul ki, amely nagyságrendekkel jobb elektromos és hővezető képességet tesz lehetővé. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ONLi alkalmazásával szükségtelenné válik a porok, ragasztók és oldószerek használata a gyártás során.
Ez jelentősen növelheti az energiasűrűséget, az akkumulátorok egyik legfontosabb mutatóját. A poralapú, ragasztott struktúrák helyett stabil, homogén, fémes szerkezet jön létre, ennek következménye a nagyobb energiasűrűség, amely cellaszinten a töltéskapacitás duplázását jelenti.
Ez nem kisebb eredmény, minthogy például az ezzel szerelt villanyautók ugyanakkora töltéssel kétszer akkora távolságot tudnak megtenni, avagy feleakkora akkumulátormérettel ugyanakkora hatótávolságot tudnak elérni; de a technológia előnyei mobiltelefonban, okosórában vagy egyéb okoseszközökben is kiaknázhatók. A kedvező elektromos és hővezető képesség előnyösen befolyásolja a töltési sebességet, és a jó hőmenedzsment miatt a cellák élettartama is sokkal nagyobb lehet.
Az ONLi speciális, zárt gyártási eljárásának köszönhetően az anódgyártás folyamata is fenntarthatóbbá válhat, mivel energiaigénye legalább 20%-kal kisebb, mint a konvencionális technológiáké, és a vízfelhasználás is drasztikusan csökkenthető. Ipari szempontból rendkívül lényeges, hogy az ONLi kompatibilis a meglévő cellagyártási infrastruktúrákkal, az új technológia előállításához nincs szükség a gyárak átépítésére, könnyen integrálható a jelenlegi gyártási folyamatokba is.
Az újítás már túl van a laborfejlesztés stádiumán, elérte a 6-os szintet a 9-es fokozatú technológiai készenléti skálán (TRL), vagyis az ipari környezetben történő bemutatás demonstrációs szakaszában tart. A következő lépés egy hazai gyártókapacitás létrehozása lehet, amely nemzetközi akkumulátorgyártókat szolgálhat ki; a következő néhány évben fokozatosan 1000 tonna/év-re skáláznák fel a gyártókapacitást – derült ki az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során dr. Lak György Bálint, az Edortech Kft. műszaki igazgatója, az ONLI társfeltalálója (Temesi Ottó mellett) szavaiból. A fejlesztők elmondása szerint az újítás jelentős érdeklődést generált az autóiparban, az ONLi iránt pedig egyebek mellett a Tesla is érdeklődést mutat, alátámasztva Áder János korábbi szavait, melyek szerint a technológia „a világhírnév kapujában” áll.
Az ONLi számunkra nemcsak egy új anód, hanem annak bizonyítéka is, hogy Magyarország nem csupán összeszerelő kapacitás lehet. Ha egy ország képes saját kulcstechnológiát létrehozni az energiatárolás területén, akkor nem pusztán beszállító lesz, hanem alakító szereplő. Siker esetén az ONLi nemcsak egy új alkatrész lesz, hanem precedens arra, hogy egy magyar energiatechnológia is képes a laborasztalról eljutni a globális termelésig – fogalmazott Vida Ádám.
A Planet Budapest 2026. február 25. és március 29. között különleges helyszínen, teljesen megújult struktúrával és programmal a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban várja az érdeklődőket. További információk a planetbudapest weboldalon érhetők el.
Fotók: Berecz Valter
Kiemelt fotó: Canva