A ftalátok olyan szerves vegyĂĽletek, amelyek nem kĂ©peznek erĹ‘s kĂ©miai kötĂ©seket, nehezen bomlanak le. ElsĹ‘sorban PVC lágyĂtására használják Ĺ‘ket, hogy ezáltal megnöveljĂ©k a műanyagok rugalmasságát. Ezek mellett azonban számos olyan termĂ©kben megtalálhatĂłak, amelyekkel mindennapi Ă©letĂĽnk során kapcsolatba kerĂĽlĂĽnk, Ă©rintkezĂĽnk. Ilyen pĂ©ldául az Ă©lelmiszerek csomagolĂłanyaga, egyes kozmetikumok, de mĂ©g gyĂłgyszerek adalĂ©kanyagai közt is elĹ‘fordulnak.
Az EurĂłpai UniĂłban nĂ©hány termĂ©knĂ©l (pl. gyerekjátĂ©kok) használatukat korlátozzák, mivel károsĂthatják a gyermekek fejlĹ‘dĂ©sĂ©t. Egyes ftalátoknak komoly egĂ©szsĂ©gkárosĂtĂł hatása van, befolyásolják a hormonháztartást Ă©s a fogamzĂłkĂ©pessĂ©get, Ă©s egyre több vizsgálat feltĂ©telezi, hogy rákkeltĹ‘ hatásuk is lehet. SzerencsĂ©re azonban a legtöbb ftalát a szervezetbe kerĂĽlve gyorsan lebomlik majd távozik is onnan.
Ha tudatosan odafigyelĂĽnk, akkor kikĂĽszöbölhetjĂĽk, vagy legalábbis mĂ©rsĂ©kelni tudjuk a szervezetĂĽnkbe kerĂĽlĹ‘ ftalátokat. JĂł pĂ©lda erre, ha műanyag tárgyak helyett termĂ©szetes anyagbĂłl kĂ©szĂĽlt használati tárgyakat rĂ©szesĂtjĂĽk elĹ‘nyben. Egy másik jĂł megoldás ha „PVC-mentes” („PVC free”), „ftalát-mentes” („phthalate free”), „illatanyag-mentes” termĂ©keket használunk.
ÉrdekessĂ©g, hogy akár a mĂ©g az otthonunk pora is tartalmazhat ftalátokat. MennyisĂ©gĂĽket rendszeres takarĂtással, nedves kendĹ‘vel törtĂ©nĹ‘ portalanĂtással csökkenthetjĂĽk.