Idén a permakrízis fogalmát, a folyamatos válság állapotának kezelését kellett megtanulniuk a cégvezetőknek – ismertette a KPMG 2024 CEO Outlook felmérés eredményeit a nemzetközi könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó vállalat hazai cégének vezérigazgatója, Rózsai Rezső a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencián. Rózsai Rezső előadását követő kerekasztal-beszélgetésen a felmérés eredményeit hazai vállalatvezetők vitatták meg.

2024-re egy új szót kellett megtanulni a tavalyi polikrízis kifejezés után, ez a permakrízis fogalma – kezdte előadását Rózsai Rezső. A fogalom azt jelenti, hogy a folyamatos válság állapotában vagyunk, ahol az egyik probléma a másik után merül fel, anélkül, hogy egyértelműen véget érne.

A KPMG felmérése idén júliusban és augusztusban több mint 1300 vezérigazgatót kérdezett meg a világ 11 legnagyobb gazdaságában 11 szektorban. A felmérésben a 3-5 éves kilátásokra voltak kíváncsiak. Az idei kutatás egyik fő tanulsága, hogy holisztikus szemlélet alakult ki a cégeknél, mindenféle krízis megoldására irányul ez a megközelítés. Ez a reziliencia teljesen új fokát követeli meg a vállalkozásoktól.

Kiemelte: a világgazdaság növekedésébe vetett bizalom 72%-on áll jelenleg a cégvezetők körében. Tíz éve készíti a KPMG ezt a felmérést, ez a mutató 10 éve még 93% volt, ebben is látszódik a krízis állapota – tette hozzá a KMPG vezére. Elmondta: a cégvezetők 72%-a minden korábbinál nagyobb nyomás alatt érzi magát a hosszú távú prosperitás biztosítása terén.

A cégvezetők az ellátási láncok szétesését és a működési problémák kérdését tartják a legnagyobb növekedési kockázatnak a következő három évre kitekintve. A második és harmadik legnagyobb rizikófaktornak a kiberbiztonság, illetve a geopolitikai és politikai bizonytalanság kérdését nevezték meg.

Kopogtat a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia kapcsán a megkérdezett vezérigazgatók 64%-a jelezte, hogy 2024-ben a gazdasági körülményektől függetlenül befektetést tervez a mesterséges intelligenciába.

Az AI-technológiák alkalmazásának három fő akadályát az etikai kérdésekben, az eltérő szabályozásban vagy annak hiányában és a technológiához szükséges skillek terén látják. A cégvezetők fele tartja aggasztónak a szabályozás hiányát, illetve körülbelül ugyanekkora arányban vélik úgy, hogy a nem megfelelő skillek és képességek tovább nehezítik a továbblépést. A cégvezetők 61%-a pedig etikai kérdéseket nevezték meg a legnehezebben kezelendő kérdések között, amikor a mesterséges intelligencia bevezetésére kerül sor a cégüknél.

Az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatása kapcsán a felmérésből az derül ki, hogy a munkaerő képzettségének fejlesztése az AI alkalmazása terén kiemelt kérdésnek számít. A jövő harca nem a képzett munkaerőért, hanem a képezhető munkavállalóért fog folyni – jegyezte meg Rózsai Rezső.

A vezérigazgatók 76%-a arra számít, hogy az AI nem fogja alapvetően csökkenteni a munkahelyek számát a cégüknél a következő három évben.

A home office-ból az irodákba való visszatérés kérdésében a vezérigazgatók 83%-a úgy véli, hogy három éven belül teljes mértékű lesz a visszatérés az irodákba. A cégvezetők 87%-a várhatóan jutalmazni fogja (pl. előléptetéssel, fizetésemeléssel) azokat a munkavállalókat, akik visszatérnek az irodába.

Rózsai Rezső szerint a korunkat jellemző turbulenciák miatt a vezetőknek rugalmasabbnak és innovatívabbnak kell lenniük, mint valaha. Ahogy a következő tíz évre tekintünk előre, azok a vezérigazgatók érhetik el a fenntartható, hosszú távú növekedést, akik bátor stratégiát alkotnak a gyorsan változó világunkhoz való alkalmazkodás terén, illetve a megfelelő technológiákba és tehetségekbe fektetnek be terveik megvalósításához.

Rózsai Rezső előadását követően hazai vállalatvezetők értékelték a KPMG felmérésének eredményeit a KPMG vezérigazgatójának moderálása mellett.

Átalakulások minden területen

Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya elnöke, ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a gazdaság példátlan kihívásai közepette az autóipar jelentős átalakuláson megy keresztül. Az ellátási láncok problémája szorosan összekapcsolódik a geopolitikai instabilitással, utóbbi jelentős veszély a szektor számára. Ezeknek beláthatatlan következményei vannak, ez a legnagyobb veszély az autóipar számára, ami magáéval hozza az ellátási láncok problémáját.

A munkaerő folyamatos képzéséről szólva kiemelte: az abroncsgyártásban dolgozó gépkezelőknek egyre több új készséget kell elsajátítaniuk, köztük olyanokat, amelyekről pár éve még szó sem volt.

Gonda Gábor, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese arról beszélt, a diszruptív technológiák alkalmazása nem technológiai, hanem üzleti stratégiai kérdés. „Vannak ilyen hazai vállalkozások, akik ezt így is kezelik, és ők előrébb járnak a piacon. Náluk nagyon jól átgondolt stratégia mentén használják a diszriptív technológiát” – emelte ki. A hazai beszállítók képesek idehozni az új technológiákat, a kérdés az, hogy van e hozzá átgondolt stratégia a hazai cégeknél – tette hozzá.

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója arra mutatott rá: buzzwordként félrevezető az AI, mert a mesterséges intelligencia alapú megoldás már egy ideje elérhető, az újdonság a generatív AI. Sok helyen, ahol a vállalat nem vezetett be AI megoldásokat, ott sokszor a munkavállaló saját szakállára elkezdi használni az AI-t, és rájön mennyi időt tud megspórolni a használatával.

A felmérések szerint évi 2 hétnyi munkaidőt lehet megspórolni AI alapú asszisztens használatával. A felső vezetők 71%-a mondta azt, hogy szívesebben venne fel olyan fiatalt, aki ért az AI-hoz, mint egy olyat, aki pl. 10 éve dolgozik az adott szakterületen – emelte ki Szabó Péter.

Király Gábor, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakdolgozatírás esetén valószínűleg az egyetemi hallgatóknál nagyobb szám jönne ki az AI technológiák használatával nyerhető spórolás terén.

Azzal kapcsolatban, hogy az AI mit jelent a felsőoktatás számára, kiemelte: át kell gondolnunk, hogy mi az oktató szerepe, mit akarunk átadni, át kell gondolni a számonkérést is. Hozzátette: az oktatás újragondolásában számos vállalati partnerrel dolgoznak együtt.

Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye igazgatója: a fesztiválszektor jelentős visszaesést tapasztalt meg az elmúlt időszakban: a Covid után az ukrajnai háború sújtotta a szektort. Amikor kitört a háború, a nyugat-európai szülők nem szívesen engedték a magyarországi fesztiválokra a gyerekeiket. A fesztiválszektor lakmuszapapírja a gazdaságnak – jegyezte meg. Legfőbb kihívásként a szektor számára a klímaváltozást emelte ki. Lehet, 10 éve múlva a fesztiválokat légkondicionált csarnokokban rendezik meg, mondta.

Forrás: Portfólió