A klímaváltozás ma ténykérdés: a globális átlaghőmérséklet – legalábbis az elmúlt három év átlagát tekintve – máris átlépte a 1,5 Celsius-fokot; lokálisan – például a sarkvidékeken – ennél is jóval gyorsabb a melegedés. Gelencsér Andrásnak, a Pannon Egyetem rektorának a Planet Budapest Expón tartott előadásából kiderült, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez, a hangzatos vállalások ellenére, szinte még hozzá sem láttunk.
A klímaváltozás kérdéskörében számos félreértés és tévhit tartja magát, amelyek részben abból táplálkoznak, hogy nem úgy tekintünk éghajlatunkra, amilyen valójában: komplex rendszerként. Az általános diskurzus legtöbbször a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére korlátozódik, pedig mellette több más üvegházgáz ismert. Vannak olyan gázok is, amelyek nemhogy melegítik, hanem egyenesen hűtik a légkört: ilyen például kén-dioxid, mely egyébként a fosszilisek elégetésével kerül a levegőbe. És itt mi az összefüggés? Utóbbiak visszaszorításával a hosszabb (akár 200 évnyi) légköri tartózkodási idejű szén-dioxid kibocsátása csökken, ám a légkörben lévő mennyiség még hosszú ideig melegít. Közben viszont a légkör hűtésében szerepet játszó kén-dioxid pozitív hatásait elveszítjük.
A szakember szerint általánosan jellemző, hogy amikor zöldátállásról, fenntarthatóságról beszélünk, valamiféle alternatív valóságban létezünk. Példaként hozta a globális energiafelhasználás trendjeit: tele van a média az újabbnál újabb napenergiacsúcsokkal. Ehhez képest a számokat figyelve a zöldátállás még el sem kezdődött. 2025-ben több szenet égettünk el, mint valaha. Az energiaszükségletünk egyre nő, így a megújulók nem kiváltják a fossziliseket, hanem rájuk épülve a többletigényt szolgálják ki. Közben pedig az egységnyi energia előállításához kötődő anyagigényük sokszorosa a hagyományos energiaforrásokénak.
Kapcsolódó bejegyzések
Az emberek energiafelhasználása háromszor olyan gyorsan nő, mint maga a népesség
Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjének legújabb adásában, Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával beszélgetett.
Kinek kellene átállnia?
A hétköznapi embereknek komoly felelősségük van a fenntarthatósági fordulatban. De ez valójában sokkal kisebb mozgástér, mint amilyet a média (és kiindulópontként az üzleti világ és a politika) sugall. Ahogy Gelencsér elmondja, a világ energiafelhasználásának negyede a nehéziparban realizálódik, ahol viszont nyoma sincs a zöldátállásnak. A „big four”-nak is nevezett acél, cement, műanyag és műtrágya gyártásának tekintetében nincs ipari léptékben működő zöldmegoldás. Amíg ezeken a területeken nincs kézzelfogható válasz, addig nehéz elképzelni a fenntarthatósági fordulatot. A Pannon Egyetem rektora szerint a globális energiafelhasználás 50%-ára jelenleg nem létezik alternatív megoldás.
Az olyan népszerű hívószavak mögött, mint amilyen például a zöldhidrogén is – bár sokat beszélünk róluk – valódi válaszok nincsenek. A hidrogént tekintve a szakember elmondta: „több mint 100 éve használja a világ az iparban gyártott hidrogént, ám a „zöld” változat tekintetében még nem értük el azt a pontot, hogy mennyisége ábrázolható legyen egy diagramon”.
Mindezek fényében mire számíthatunk?
Gelencsér András előadásának legfőbb üzenete, hogy szembe kell néznünk az igazsággal. Ki kell lépnünk a politika és az üzlet világa által megalkotott alternatív valóságból, és nem szabad olyan célokat kergetnünk, amelyek – egy lépéssel távolabbról szemlélve őket – a nagy képet tekintve nyilvánvalóan elérhetetlenek. Ehelyett a tények talaján állva, a tudomány eszközeivel, szembenézve a ránk váró kihívásokkal új és valóban hatékony válaszokat kell adnunk. Ezek helyenként talán kényelmetlen következményeket ígérnek, de még mindig jobb kilátásokkal kecsegtetnek, mint amelyek akkor várnak ránk, ha nem lépünk ki a tündérmesék világából.
Gelencsér az előadását egy Aldous Huxley-tól kölcsönzött idézettel zárta:
A tények nem szűnnek meg létezni attól, hogy figyelmen kívül hagyják őket.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyre drágábbak az élelmiszerek a klímaváltozás következtében
Az élelmiszer-infláció különösen fontos mérőszám, mivel az alsó és középrétegek jövedelmük jelentős részét alapvető élelmiszerekre költik.
2026. február 25. és március 29. között különleges helyszínen, teljesen megújult struktúrával és programmal a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban várja az érdeklődőket a Planet Budapest. További információk a planetbudapest weboldalon érhetők el.
Fotók: Berecz Valter
Kiemelt fotó: Canva
